Országos Polgári Iskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1938-1939 (43. évfolyam, 1-10. szám)
1939-06-15 / 10. szám
515 oktatásról dr. Jánki Gyula írt. Az 1935—36. tanévben a cseh-szlovák állami statisztikai hivatal adatközlései szerint a közoktatásügy fontosabb adatai Kárpátalján. Volt összesen óvoda 130, amelyben 286 óvónő működött. Elemi iskola 744, az osztályok száma 3248, a tanítók száma 3124 férfi, 1252 nő, összesen tehát 4376. Polgári iskolák : 33 (32 áll., 1 g. kat.), a tanerők száma: 294 férfi, 101 nő, összesen 395. Tisztán magyar tanítási nyelvű polgári iskola Kárpátalján nem működött. 13-ban rutén, 15-ben cseh-szlovák, 1-ben rutén és cseh-szlovák, 3-ban rutén és magyar, 1-ben pedig rutén, csehszlovák, német és magyar volt a tanítás nyelve. Egyéb iskolák : 7 gimnázium, 3 tanítóképző, 1 hittudományi főiskola, 4 mezőgazdasági szakiskola. 1939. évf. 4. sz. «A megnagyobbodott Csonka-Magyarország területe és főbb népességi adatai a végleges határmegállapítás alapján. Az említett cikkből tudjuk meg Csonka-Magyarország mostani területének nagyságát és lakosainak számát. A lakosságot anyanyelv szerint nem mutathatta ki a Statisztikai Hivatal, mert hiszen a csehek mesterségesen szállították le a magyar anyanyelvűek számát. Vallás szerint az 1930. évi adatok szerint a lakosságnak 64'3%-a r. kat., 2‘9%-a g. kat., 19'5%-a ref., 5‘6%-a ev., 5'8%-a izr. 1 '9%-a egyéb vallású. Magyar Paedagogia, 1939. évf. 2. sz. Czakó Elemér: «Magyar írást a magyarnak!» Különös figyelmet érdemel e cikk a betű- és írástanítás szempontjából. «A magyar írás sorsát nem irányíthatjuk csupán külföldi tanulságok bekebelezésével, ismernünk kell népiségünk (ethnikumunk) idevonatkozó megnyilatkozásait is». Ahogy Kodály megállapította, hogy a magyar beszéd hanghordozásában, modulációjában benne van a magyar lelkiség, ugyanaz áll a magyar írásra is. Betűformáink felépítésében, szóképeink elrendezésében megtaláljuk a nekünk szükséges nemzeti zamatot és értelmet. «A magyarság a nyugati keresztény kultúrához való csatlakozásakor rovásírását felcserélte a latin betűkkel». A cirill és a német (fraktur) betűs szomszédságok ellenére mindvégig a latinizálás mellett tartottunk ki. Arany, Jókai, Petőfi, Kossuth gyöngybetűiben olasz leszármazást ismerhetünk fel, s a barokkos cikornyától még Mikes és Zrínyi is távol tudta tartani magát. Ugyanezt látjuk népünk korsó-, fejfa-, kapu- és egyéb feliratain. «Szóval a magyarság lelkiségének mindenkor a szerkezeti, azaz értelmi szépségű betűk feleltek meg leginkább, amiben van logika, és kevés vonallal sokat mond». Az eliparosodott XIX. század utolsó negyede e kincseket eltemette. A sorok a régi állóírás helyett megdőltek. A betűírás- Összesen: 117,242 4,758 10,315,683