Orvosi Hetilap, 1857. június (1. évfolyam, 1-4. szám)

1857-06-11 / 2. szám

Előfizetési ára : Dec. végéig helyben 4 fr. 40 kr. vidéken 5 fr. 20 kr. pp. Alapot illető közlemények s fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közültetnek soronként 8 p. kvért. Pest, 1857. 2. SZ. Junius 11. Megjelenik minden csütörtökön. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szer­kesztőnél újfér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya­­utca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. Dr. Markusovszki L., Tulajdonos és felelős szerkesztő. Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: A húgykövekről hazánkban. Balassa J. egyetemi tanártól. II. — S­a­u­e­r tanár orvosi korodája. A láz. Közli Dr. Poor Imre. Folyt.— A garatmögötti tályogokról gyermekeknél, Dr. Bókai János a pesti gyermekkórház igazgató főorvosától. — Társulatok: Budapesti orvosegylet. Junius 6­ — Izzaggyógyitás, Dr. N­a­g­e­l E. seb. tanára Kolozsvárott. — Gyógyszertani közlemé­nyek: 6. Bittera febrifuga. 7. Uj ásványvízforrás Budán. Dr. Wagner Dániel gyógysz. —8. A parádi timvizek Dr. Erdey.— Áta­­lános kimutatás a pesti p­o­l­g. kórházban 1857-dik Május hóban ápolt betegekről; s ugyan­ott a 2-ik seb. osztályon véghez vitt műtétesekről. Kineveztetések. — Pályázat. Tárca: Levél a szerkesztőhöz. Török József gyógyszerész.— Figyelmeztetés a szervényi vegytanra. Oroszhegyi Jósa. A HÚGYKÖVEKRŐL HAZÁNKBAN. BALASSA J. egyetemi tanár. II. Lássuk ezek után a kérdéses tárgynak vegyyé­­szeti oldalát. A korodámon 12 év folytán megfordult 135 köbeteg közöl 122 találtatott műtétre alkalmatosnak ; tehát ugyan ennyi húgykö nyeretett. — És mégis csupán 83 húgykö van ez időről intézetem húgykögyüjteményé­­ben. — Oka ennek részint a közbejött zavaros idők rend­bontó befolyásának, részint azon körülménynek tulajdoní­tandó, hogy több műtett betegtől eltávolított kövének bir­tokát megtagadni nem lehetett. A fenmaradt 83 darab kögyűjteményét intézetemnek Wertheim tanár­segéde Say Mór volt szives vegyileg meg­vizsgálni. Ezen nagy szorgalom és szigorral vezetett vegyképletnek szinte oly érdekes, mint tanuságos ered­ménye következőkből áll: A 83 kő közöl 63 darab teljesen egynemű összetéte­lűnek, 19 pedig olyannak találtatott, hol a magnak össze­tételi mivolta különbözött a borítékétól, és csupán egy kő­nél volt 3 rétegben három különböző vegyi összetét. A 63 egynemű összetételű kövek közöl: A fő alkatrészt képezte 20 darabban sóskasavas mész „ ,, 13 „ (oxalas calcis) vill­savas könteg ke­se­r föld. (phosphas magnesiae ammonicus „ „ 8 ,, húgysav (acidum uricum) TÁRCA. Pesten Május 28. 1857. Tisztelt szerkesztő sír! Midőn bizalmas fölszólítása következtében csekély erő­met mint munkatárs felajánlom, engedje előbb szívélyesen üd­vözölnöm ez új pályán. Ön bizonyosan számot vetett a nehéz­ségekkel melyeket le kellene győznie, az erőkkel melyek se­gítségére állhatnak, s tudni fogja, hogy a mily nagy az első és oly kicsiny vagy legalább bizonytalan a másik , s így kétszere­sen üdvözölhetem önt az önzéstelen jó­akaraton kivül a bátor­ságért, melyet e vállalathoz kezdett. Valóban csak bátor­sággal párosult jóakarat bírhat valakit reá, hogy nálunk ily vállalatba kezdjen, mely anyagi haszonnal épen nem kecsegtet, munkát, fáradtságot kitartást pedig többet igényel, mint akár­­mely más vállalat. Azonban valljuk meg, hogy épen azért mert A főalkatrészt képezte 7 darabban hagyja vas kön­­­e­g é­s e g­­uras am­móniáé.) A fő alkatrészt képezte 7 darabban: Keveréke aljas vilsavas mész, és vilsavas kö­n­­ieg keserföldnek (phosphas calcis ba­­sicus, cum phosphate ammonico magnesiae) „ v 6­s alj­as vilsavas mész (phosphas cal­cis basicus) ii ii 2 ., szénsavas mész (carbonas calcis.) Azon 20 magvak közöl, melyek összetételükre nézve borítékuk alkatrészeitől különbözők: A fő alkatrész volt 12 darabban: sóskasavas mész is is 6 „ (oxalas calcis), h­ú­g­y­savas könlegeleg (uras ammóniáé), „ „ 2 „ húgysav (acidum uri­cum). A 20 boríték közöl: Föalkatrészként jelent meg 9 darabban: vilsavas köz­teg keserföld (phosphas magne­siae ammonicus); ii 19­8 „ vegyülete al­j­as vilsavas mész, és aljas anyagilag ily kevéssé csábitó s nagy erőfeszítést kiván, szelle­mileg nagyon is háládatos; egy felhagyott mező ez, melynek jó ideje már, nem volt napszámosa, de szorgalmatos kéz mun­kája hamar meg fog tetszeni rajta. Hasztalan erősítenék némelyek, hogy azzal mi már eddig történt, a kezdet nehézsége le van győzve, hogy a reánk örökségbe hagyott orvosi s vegytani műszavak orvosnak és gyógyszerésznek ma már könnyűvé teszik szakmájában nemzeti nyelvünkön írni, s szólani. Arra hogy írjunk és szóljunk, még nem elég egy szótár birtokában lenni: a gondolatoknak kell bizonyos alakot felölteniök, melyet egyedül hoszas gyakorlat ad meg. Az orvos és gyógyszerészeknek, vagy jobban mondva, a hazai tudományosságnak eleitől fogva megvolt az a balsorsa, hogy e két szakma emberei világpolgári hivatásukhoz híven, nem nyertek nemzeti kiképeztetést. Előbb a latin volt, most a német nyelv az, melyen megszerezték s szerzik ismereteiket, s

Next