Orvosi Hetilap, 1857. június (1. évfolyam, 1-4. szám)
1857-06-11 / 2. szám
Előfizetési ára : Dec. végéig helyben 4 fr. 40 kr. vidéken 5 fr. 20 kr. pp. Alapot illető közlemények s fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közültetnek soronként 8 p. kvért. Pest, 1857. 2. SZ. Junius 11. Megjelenik minden csütörtökön. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél újfér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyautca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórhavárlat közlönye. Dr. Markusovszki L., Tulajdonos és felelős szerkesztő. Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: A húgykövekről hazánkban. Balassa J. egyetemi tanártól. II. — Sauer tanár orvosi korodája. A láz. Közli Dr. Poor Imre. Folyt.— A garatmögötti tályogokról gyermekeknél, Dr. Bókai János a pesti gyermekkórház igazgató főorvosától. — Társulatok: Budapesti orvosegylet. Junius 6 — Izzaggyógyitás, Dr. Nagel E. seb. tanára Kolozsvárott. — Gyógyszertani közlemények: 6. Bittera febrifuga. 7. Uj ásványvízforrás Budán. Dr. Wagner Dániel gyógysz. —8. A parádi timvizek Dr. Erdey.— Átalános kimutatás a pesti polg. kórházban 1857-dik Május hóban ápolt betegekről; s ugyanott a 2-ik seb. osztályon véghez vitt műtétesekről. Kineveztetések. — Pályázat. Tárca: Levél a szerkesztőhöz. Török József gyógyszerész.— Figyelmeztetés a szervényi vegytanra. Oroszhegyi Jósa. A HÚGYKÖVEKRŐL HAZÁNKBAN. BALASSA J. egyetemi tanár. II. Lássuk ezek után a kérdéses tárgynak vegyyészeti oldalát. A korodámon 12 év folytán megfordult 135 köbeteg közöl 122 találtatott műtétre alkalmatosnak ; tehát ugyan ennyi húgykö nyeretett. — És mégis csupán 83 húgykö van ez időről intézetem húgykögyüjteményében. — Oka ennek részint a közbejött zavaros idők rendbontó befolyásának, részint azon körülménynek tulajdonítandó, hogy több műtett betegtől eltávolított kövének birtokát megtagadni nem lehetett. A fenmaradt 83 darab kögyűjteményét intézetemnek Wertheim tanársegéde Say Mór volt szives vegyileg megvizsgálni. Ezen nagy szorgalom és szigorral vezetett vegyképletnek szinte oly érdekes, mint tanuságos eredménye következőkből áll: A 83 kő közöl 63 darab teljesen egynemű összetételűnek, 19 pedig olyannak találtatott, hol a magnak összetételi mivolta különbözött a borítékétól, és csupán egy kőnél volt 3 rétegben három különböző vegyi összetét. A 63 egynemű összetételű kövek közöl: A fő alkatrészt képezte 20 darabban sóskasavas mész „ ,, 13 „ (oxalas calcis) villsavas könteg keser föld. (phosphas magnesiae ammonicus „ „ 8 ,, húgysav (acidum uricum) TÁRCA. Pesten Május 28. 1857. Tisztelt szerkesztő sír! Midőn bizalmas fölszólítása következtében csekély erőmet mint munkatárs felajánlom, engedje előbb szívélyesen üdvözölnöm ez új pályán. Ön bizonyosan számot vetett a nehézségekkel melyeket le kellene győznie, az erőkkel melyek segítségére állhatnak, s tudni fogja, hogy a mily nagy az első és oly kicsiny vagy legalább bizonytalan a másik , s így kétszeresen üdvözölhetem önt az önzéstelen jóakaraton kivül a bátorságért, melyet e vállalathoz kezdett. Valóban csak bátorsággal párosult jóakarat bírhat valakit reá, hogy nálunk ily vállalatba kezdjen, mely anyagi haszonnal épen nem kecsegtet, munkát, fáradtságot kitartást pedig többet igényel, mint akármely más vállalat. Azonban valljuk meg, hogy épen azért mert A főalkatrészt képezte 7 darabban hagyja vas köneg és e guras ammóniáé.) A fő alkatrészt képezte 7 darabban: Keveréke aljas vilsavas mész, és vilsavas könieg keserföldnek (phosphas calcis basicus, cum phosphate ammonico magnesiae) „ v 6s aljas vilsavas mész (phosphas calcis basicus) ii ii 2 ., szénsavas mész (carbonas calcis.) Azon 20 magvak közöl, melyek összetételükre nézve borítékuk alkatrészeitől különbözők: A fő alkatrész volt 12 darabban: sóskasavas mész is is 6 „ (oxalas calcis), húgysavas könlegeleg (uras ammóniáé), „ „ 2 „ húgysav (acidum uricum). A 20 boríték közöl: Föalkatrészként jelent meg 9 darabban: vilsavas közteg keserföld (phosphas magnesiae ammonicus); ii 198 „ vegyülete aljas vilsavas mész, és aljas anyagilag ily kevéssé csábitó s nagy erőfeszítést kiván, szellemileg nagyon is háládatos; egy felhagyott mező ez, melynek jó ideje már, nem volt napszámosa, de szorgalmatos kéz munkája hamar meg fog tetszeni rajta. Hasztalan erősítenék némelyek, hogy azzal mi már eddig történt, a kezdet nehézsége le van győzve, hogy a reánk örökségbe hagyott orvosi s vegytani műszavak orvosnak és gyógyszerésznek ma már könnyűvé teszik szakmájában nemzeti nyelvünkön írni, s szólani. Arra hogy írjunk és szóljunk, még nem elég egy szótár birtokában lenni: a gondolatoknak kell bizonyos alakot felölteniök, melyet egyedül hoszas gyakorlat ad meg. Az orvos és gyógyszerészeknek, vagy jobban mondva, a hazai tudományosságnak eleitől fogva megvolt az a balsorsa, hogy e két szakma emberei világpolgári hivatásukhoz híven, nem nyertek nemzeti kiképeztetést. Előbb a latin volt, most a német nyelv az, melyen megszerezték s szerzik ismereteiket, s