Orvosi Hetilap, 1857. július (1. évfolyam, 5-9. szám)

1857-07-02 / 5. szám

75 hogy a beteg époldali vállát átmarkolhassa. Ezen műfogások után könnyen kipuhatolható azon helyzeti viszony is, mely szerint a fölkar könyökcsúcsa az imént leírt helyzetben, körülbelül a szegycsont pengenyujtványának felel meg Azonban megjegyzendő, hogy az ellenoldali vállra emelt fölkar hónaljába, nemkülönben azon helyre, hol az a mellkast érinti, úgyszinte a marok alá, kettős puha nyomfoltot szoktunk illeszteni. Ezek meglévén, most a száraz pólya végét az egészséges oldal hónaljába helyezzük, s innen fölfelé emelkedünk a háton a bántalmazott vállizületig; ezután leeresztjük a pólyamenetet a fölkar melső felszinén a könyök alá, hogy innen az époldal hónaljába juthassunk. Ezen körpólya-menetek többször ismételtetnek. Erre vízirányos körmenetek képeztetnek, melyek a háton úgy futnak körül, hogy a meghajtott fölkart, a könyökizület fölött több ízben fogják közre. És ily módon olyasak képeztetik, mely a fölkar mell- vagy lefelé történhető kitérését tökéletesen akadályozza. A kötés felillesztésétől számítandó három hétre, a leírt kötést eltávolítjuk, melynek eredménye rendszerint, — mint ez esetben is történt — pontos egyesülés szokott lenni. — Ha azonban az imént leírt kötést egyátalában nem tűri a beteg, akár háromszögű kendővel egyszerűen szoktuk felkötni az épvagy éles szög alatt meghajtott alkart. S hogy az illető felső végtag rendes helyzetéből ki ne térjen, több vizirányos körpálya-menettel a törzshöz erősittetik. Ezen utóbbi kötés különösen nőknél, gyermekeknél, gyönge egyéneknél alkalmaztathatik. Folyt. köv. TÁRSULATOK. Természettudományi társulat. 1857-ik évi junius 20-ki közgyűlés. 1. Alulirt a Struve-féle ásványvíz-intézetekről értekezett, miután Sztoczek tanár — közbejött akadályok miatt, a Jedlik-féle galván elemeket a Bunsenfélékkel közvetlen hasonlatba nem hozhatta. Alulirtnak múlt évben tett külföldi utazása alkalmával — több szakába vágó tárgy között — élénken köték le figyelmét a németországi Strutte-féle ásványvíz intézetek. Ezen intézetekben az ásványvíz mesterséges uton állíttatik elő. Struve találmánya szép népszerűségnek örvend, nemcsak Némethonban, de más távolabb országokban is. Mindenesetre figyelmet érdemelnek Struve gyógyvíz-intézetei tudományos szempontból úgy, mint azon jótékony befolyásnál fogva, melyet a szenvedő emberiségre gyakorolnak. Mert mint tudjuk, a nagy számú betegek közöl, aránylag igen kevesen vannak oly helyzetben, hogy a sokszor igen távol eső gyógyforrásokat meglátogathassák. E tekintetben sokan házi, mások üzleti, a legtöbben pedig pénzviszonyaik által korlátoztatak. Ily körülmények kértek azon óhajtást, vajha ezen hathatós gyógyerő távol a forrástól is használható volna. S e szükséges az ásványvizek szétküldése által igyekeztek segíteni. Azonban az eféle szétküldéseknek a szállítási költségek miatt, csak a belhasználatra szánt vizekre kellő szorttheilingén“ útmutatása , ez által a tudósítások egyoldalúsága és ingadozása elhárítlatnak. Vegybontásoknál, törvényszéki esetekben magyar ügyfeleink vezetésére hasznos lenne, az 1829. évben kiadott. Utmutatás az emberi holttest törvényes orvosi vizsgálására a magyarországi physikusok, orvos-doktorok és seborvosok javára, a magyar királyi helytartóság által intézményezett kalauz, „Brumm Feten, „Hülfsbuch bei den Untersuchungen der Nahrungsmittel und Getränke“. Bécsben 1842-ben nyomatott vezér könyvét, és Dr. Klenke Hermann hasonló értelmű most kiadásban levő klassikus művét; Schneider, „Gerichtliche Chemie“ stb. munkáját felhasználva, újólag kidolgozni. A törvényszéki orvostan, tényekkel és példányokkal lehetne felderítettdő, hogy ez által bátrabban és kevesebb gyötréssel működhetnék a magyar orvosi hivatalos ügyfél is. E fölött a tiszkozniok, s ez után is csupán a hideg forrásokat kísérlettek meg közhasználatra bocsátani. A tapasztalás azonban nemsokára megmutató, hogy az így szétküldött vizek sokat vesztettek eredeti gyógyerejükből. Különösen pedig a légnem és vas tartalmúaknál, a hatás csökkenése sokkal szembeötlőbb volt, mint a tisztán jó alkatrésszel bíróknál. Ugyanis vegyvizsgálatból tűnt ki, hogy a legfigyelmesebb töltögetés sem képes, a legtöbb ásványvizet, részletes fölbomlástól megóvni. Töltögetés alatt nevezetesen nemcsak légnemű alkatrészek mennek veszendőbe, hanem a víz hathatós gyógyerővel bíró alkatrésze a feloldott vas is, a külség legcsekélyebb hozzájárulása által, magasabb élenyülési fokra jut. A vasélecsből vaséleg lesz, mely azután mint a vízben többé nem oldható anyag, barnavörös pelyhekben úszkál, vagy mint por az üveg fenekére rakodik. Habár ezen szétbomlási mozzanatot nem tekintjük, még más körülmények is hatnak a gyógyvíz természeti tulajdonainak megváltozására. Ugyanis : nevezetes hiány itt két, a legtöbb ásványvizeket képződésükben kisérő oknak, a nyomásnak, és a magasabb légmérsékletnek megszűnése, mely utóbbi ok megszűnvén, a könnyen olvadó földes sók, kihűlés által nehezen oldhatókká és így csekélyebb hatásúakká válnak. Minden ásványvíz annál gyorsabban bomlik föl, minél melegebb az, mert a szénsavas vasélecs hideg forrásban mindig tovább megmarad, mint a meleg vizekben. Elég világos példa erre, hogy a csekély mennyiségű vasat tartalmazó meleg forrás vize, egyszeri ivás után is sárgás szint hagy a pohárban , holott a szint annyi vasat tartalmazó hidegvíznél,ha csak több óráig nem állott a pohárban, ezt nem igen tapasztaljuk. Ha már ebből azon gyakorlati szabály ered: minél melegebb valamely forrás vize, annál gyorsabban is kell meginni, nemkülönben önként folyik ebből az is, hogy a meleg ásványvizeknek (Carlsbad) szétküldése által nem valódi és tökéletes ásványvizet, hanem csak bizonyos hashajtó sóoldatot kapunk. A már szétküldött ásványvizek hirtelen, vagy lassanként bekövetkező fölbomlását, szénsav hozzáadása, vagy mesterséges fölmelegítés által mellőzni, a művészet határain túl esik. A már képződött vaséreg ezáltal épen oly kevéssé változik vasélecscsé, mint a nehezen oldható földes só, könnyen oldhatóvá. Ezek így lévén,Struve azon gondolatra jött, hogy mesterséges uton készítsen ásványvizeket, és állítasson ivó intézeteket. S e célból minden törekvését oda irányozta, hogy az eredeti forrásokéhoz hasonló légmérsékleti viszonyt hozzon mesterséges ásványvizeibe, és hogy azok természethű bomlatlan állapotát biztosítsa; s igy a távol fekvő fürdőbe utazás nélkül is azok hasznos élvezését lehetővé tegye. (Folyt. köv.)telt szerkesztőségnek hagyjuk fel a köz hálát aratandó vállalat felkarolására az ügyben fölszólalást. Legközelebb szeretnék az 1856-ik évi hivatalos tudósításommal kedveskedni, ha ebeli merényletem szívélyes kegyét nem háborítaná, meg izmodorom durvább, mintsem avval várakozásának megfelelhetnék; egyébként bízom türelmében, hogy ebeli tolakodásomat balra nem magyarázandja, — midőn hanyatló koromat mint a „magyar föld hű napszámosa“ bár porondhordólag szeretném bezárni. A tisztelt szerkesztőségnek áldást, a heti lapnak állandó fönmaradást kívánván — teljes tisztelettel maradok —* Dr. R. P. —a!» — 76 ——mu—— GYÓGYSZERTANI KÖZLEMÉNYEK. Különféle szerves állományok kémlete testsavas hamereg — chromas kalicus — és kénsav — acid sulphuric. — által. Irta E b o 1 i .*) Limai vegy- és ásványtanár. Az ezen kémletnél követett eljárás, — mely törvényszéki vegyi vizsgáltnál is biztossággal)?) alkalmazható— abban áll mi*) Messagero de Lima. — Archiv der Pharm. LXXXV. 186.