Orvosi Hetilap, 1857. szeptember (1. évfolyam, 14-17. szám)
1857-09-03 / 14. szám
Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. Tartalom: Élettani gyógyszerkisérletekről. Folyt. Dr. Eckstein Frigyes. — A pesti egyetemi szülkórodáróli kimutatás 1856/7-ki tanévről. Közli Dr. Fleischer J. tanársegéd. — Külföldi irodalom. Dr. Corvisart értekezései a tápszerekről s az emésztényről. Folyt. — Gyógyszertani közlemények. Az osztrák gyógyszertárat illetőleg. Vége. — Szerkesztői levelezés. — Csőd törv. seb. állomásra. — Heti kimutatás a p. v. közkórház betegeiről. Tárca : Orvos-statistikai tanulmányok. Népességi mozgalom Budapesten 1858. Vége: Dr. Jormay K. Úti vázlatok II. Berlin. Dr. Be re nd orthophaediai intézete. Dr. Batizfalvi S. 14. sz. Előfizetési ára : Dec. végéig helyben 4 fr. 40 hr. vidéken 5 fr 20 hr. pp. A lapot illető közlemények s fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetek soronként 8 p. kvért. Pest, 1857. Megjelenik minden csütörtökön. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujfér 10-dik szám. és a kiadónál Dorottyautca 12-dik szám. September 3. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbevárlat közlönye. Dr. Markusovszki L Müller Emil, ÉLETTANI GYÓGYSZER-KÍSÉRLETEKRŐL, kivált ezek szükségéről és módjáról. Dr. Eckstein Frigyes, gyakorló orvos Pesten. Folytatás. I. A gyógyszer kísérletek módja a megki sérlendő gyógyszerekre nézve. Itt következő pontokat kell figyelembe venni: 1) Az alkalmazandó gyógyszeradagok nagyságát. Ha egészséges emberbe külanyagok keblesittetnek, legyenek azok bár az állati szervezet pótlékszerei, vagy pedig erre nézve idegen anyagok, már a mennyiségtől, melyben nyírtatnak, különféle jelenségeket eredményeznek; mi már abból kiviláglik, hogy még a valódi táplálkozási szerek is, nagy mennyiségben szedve, egészséges embereknél erőszakos kórtüneteket idézhetnek elő. Ha már gyógyszerekül mutatkozó idegen anyagok az aránylag kis adagokban szedetnek, akár mint már fenebb érintettük, vagy bizonyos idegek, vagy idegközpontok működéseit kisebb mértékben meg fogják zavarni, minek következtében kórképek tűnnek föl; vagy pedig kivált a vérvegyületet fogják megmásítani a nélkül, hogy ama föltűnő kórképeket idéznek elő; ha pedig b) valamivel nagyobb adagokban s tartósan alkalmaztatnak, akár mint idegszerek a jellemzetes idegműködési zavarokon kívül, könnyen csorvás jelenségeket is keletkeztetnek, melyeknél vagy a ma már létező idegműködési bomlások továbbá is fönmaradnak, vagy,mi sokkal gyakrabban történik, ez esetben föllépő csorvás jelenségek által mintegy elenyésztetnek. A kiválólag vérre ható gyógyszerek (vérszerek) nagyobb adagokban nyújtva, csorvás jelenségeken kívül, rendszerint élesebb táplálkozási zavarokat idéznek elő különféle sejtekben, tehát nem szorítkoznak ideges működések elhangolására, hanem, mint p. o. a higany, lábokat, fekélyeket, izzadványokat sat. keletkeztetnek, miáltal az úgynevezett idült raegraérgezések jelenkeznek. c) Aránylag nagy adagokban egészséges embernek nyújtva, mind ideg-, mind vérszerek azon hatásokat idézik elő, mik éles (acut) mérgezéseknek neveztetnek. Azon szerencsétlenséghez mérve, melyet rendesen okoznak, csak csekély fölvilágosítást nyújtanak sajátlagos gyógyászi hatásukra nézve, s következményeik annyira egymáshoz hasonló jelenség-halmazokat képeznek, hogy mint K . 11 i c k e r (L. Virchow’s Archiv. X. k. 4- ••) joggal mondja, véghetlenül nehéz, sőt gyakran épen lehetetlen, őket egymástól elkülöníteni. Ha már eredményektől az adagok nagyságára akarunk következtetést vonni, melyekkel az idegszerek élettani kísérleteit netalán eszközlésbe vehetnék, magában értetik, hogy csak kis adagok általi gyógyszerkísérletekről lehet szó. Mert a csak valamennyire nagyobb adagok is, fenőbb említett okoknál fogva, élettani gyógyszerkísérletekre alkalmatlanok, miután a csorvás jelenetek együtt föllépése által, mint mondatott, amaz idegműködések zavarai eltűnnek, sőt nagyobb adagoknál, még ama csorvás jelenetek föllépése nélkül is, egészen hiányoznak, mit Jörg s a bécsi orvosegylet választmánya 1844—ki kísérleteinek ered- TÁRCA. Orvos-statistikai tanulmányok. Dr. Tormay Károly, Pest város igazgató főorvosától. Népességi mozgalom Budapesten 1854/5. (Vége.) Halál neme. 185%-ik évben kimúlt természetes halállal Pesten 7990; erőszakos halállal 102 . „ Budán 2018. „ „ 44 10,908 „ „ 146 vagy százalékban kimúlt természetes halállal 98,07%, és 1,33% erőszakos halállal. Szám szerint azok közt volt: 5512 férfi 5396 nő ezek közt „ 115 „ 31 „ Legközelebbi okok gyanánt működött kórok szerint atalán százai. Járványokban (ezek közt a cholera) meghalt 3099 .27,95 Himlőben.............................. . „ 125 él,a Nehéz szülésben anya , ‘ ” gyermek... ., 500,47 Szokásos kórokban.................... „ 761868,03 Nehéz szülés miatt bekövetkezett halálozási eseteket a születések és szülöttek összegével hasonlítva, 424 születésre jutott 1 halálos , 168 szülöttre esett, a szülés alatt meghalt gyermek, és ezeknél a figyermekek úgy viszonyulnak a leányokhoz mint 2,1-hez. Mennyiben vettek részt az erőszakos halállal kimúltak a 11,054