Orvosi Hetilap, 1858. július (2. évfolyam, 26-29. szám)
1858-07-04 / 26. szám
Előfizetési éra : béiben félév 4 fr. egész év 8 fr. Vidéken félév 4 fr. 30 kr. egész év 9 fr.pp. A lapot illeti közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. 26. SZ Pest, 1858. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, ■ szerkesztőnél ujlér 10-dik szám , és a kiadónál Dorottyautca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbúvárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Müller Emil, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. A másodévk folysorn.. Tartalom: A roncsoló orrfekélyek gyógyítása körüli tapasztalatok. Dr. Kovács főorvostól. — Az ebdült emberen. Dr. Sasstól. — Gyógyszertani közlemények. Müller B. gyógyszerésztől. — Társulatok. Budapesti orvos-egylet. — Természettudományi társulat. — Lapszemelvények. — Vegyesek. — Kineveztetések. Tárca. Orvosi erkölcstan és a divatos gyógymódok. A RONCSOLÓ ORRFEKÉLYEK GYÓGYÍTÁSA KÖRÜLI TAPASZTALATOK Előadta a budapesti orvosegylet gyylégében kórházi főorvos Dr. K o ▼ á o fi. A roAMsoló orr£*v,élyek kórlefolyása és gyógyítása körül már több évek előtt megkezdett kísérleteimet azóta is folytonosan figyelemmel folytatván, a legközelebb előforduló esetekből néhány, több tekintetből érdekesebbet felmutatnom nem lesz talán teljesen érdek nélküli. N. Rosalia 18 éves, pesti születésű hajadon, előadása szerint: 57 éves korában elhalt köszvényes, beteges apától, és élte 37-dik évében elhunyt gyöngélkedő anyától származik. Gyermekkorában maga is gyöngélkedett, szemlábbal, egyszer fülfolyással, gyakori hasmenéssel és náthával bajlódott. Tisztulását 15 éves korában kapta meg, mely után testi kifejlődése nevezetesen gyarapodott. A múlt 1857-dik év julius havában, korának 17-dik évében, előtte ismeretlen okból jobb arca és orrában fájdalmakat kezde érezni, melyekhez a jobb orrszárny és arc mérsékelten emelkedett feszes halványan véres daganata, edzőig váladék kifolyásával az orrból szövetkeztek. A segély végett megkeresett orvosi és vénasszonyok rendeletei után alkalmazott bel- és külszerek folytonos használata mellett betegsége reá nézve naponkint kétségbeejtőbbé vált. Az orr növekedett daganata kékes véres színt öltött magára; az orrnyíláson nagyobb mennyiségű eres, bűzös váladék ömlött ki, mely a hortyokon — Choanae — hátrafelé is ürülvén ki, tartós fájdalmat, torok lábot idézett elő. Az orrszegélyről a hám lemállván, az hamvas szinü fekélylyé alakult, mely naponkint tovább harapódzott. A beteg december 21-kén vétete fel magát osztályomra, mikor a kórnak alakja következő volt: Az orr jobb oldalán a porcos rész az orrszegélylyel, az orr hegyét és a sövény szegélyét kivéve, egész az orrcsontokig el volt pusztulva , s a felső áll orrnyujtványa szélét 4 vonalnyira kifelé túlhaladta; az orrporc sövény már nem létezett. A roncsolást felhányt szélű, hamvas színű, s az orr hátán egész a szem belszegletéig elterjedő fekély környezte. Az orrhegy maradványa és bal orrszárny kékes-veresen belövellett hajszáledényektől TÁRCA. Orvosi erkölcstan (aethica) és a divatos gyógymódok. Dr. Sievking orvosi szer és gyógytan (Materia medica) fölötti előadásainak bevezetéséből következő töredéket olvasóink figyelmébe különösen ajánljuk. „Saját testületünkben az egyetértés és őszinte igazság szeretete a leghatalmasabb védszer a nyegle kuruzsolás ellen. A példabeszédes tanszerűség, hittétel (proverbial dogmatism) és nyakasság inkább lealacsonyítják az orvost, mint a lehetőség körén fölülmúló kérdések megfejthetlenségének őszinte bevallása. Kevés kózgyógytani tény az, mely mathematicai igazolásra lenne alkalmas, ezért ismétlem, hogy a tudományban fáradhatlan szilárd igyekezet s gyakorlati téren a szakbeli kötelességek buzgó teljesítésén kívül önök saját érdekükre nézve legüdvösebben úgy járnak el , ha öncsalódhatásukról soha meg nem felejtkezve óvakodnak szakértő ügyfeleik elhamarkodott s elbizakodott megítélésétől. Míg azonban önöket saját nézeteikbeni elbizottság ellen intem, nem célom önökbe kéjelgést (scepticismus) önteni. A kézelgő orvos betegénél szükségképen bizalmat veszt — nem kevesbbé sajnálatra méltó körülmény ez, mint a babonás ámizgatás. Hogyan kell tehát e két örvényt elkerülni ? Szilárd ismeretek lelkiismeretes megszerzésével s szigorú igazság szeretettel egy részről; fenhéjázó állítások kerülésével s a betegnek az orvosi eljárás fölötti bizalmas fölvilágositásával más oldalról. Lehetlen a miheztartás s magaviselet egy átalános mintáját adni, mely minden egyéni esetben alkalmazható lenne. Legyenek önök önmaguk bírája, s biztosak lehetnek benne miszerint másokkal azt teszik , mit hasonló esetben, hogy önmagukkal történjék, óhajtanak , törekvésükben a magasztos célt soha el nem tévesztve — nem könnyen követendnek el nagy botlást. „Az orvos betegéhez sajátságosan bizalmas viszonyban áll. Reá gyakrabban bízatnak az illető egyéniség sőt családja titkai mint bárki másra. Mindenkor több alkalma van az ember benső lényét meztelen minden bevett szokás szerinti álruhájából kivetkezve szemlélni, mint az ügyvéd vagy bár a lelkésznek is. A beteg szükségképen hajlandó orvosának gondolatai legmélyebb rejtekét is kitárni; önmaga önkénytelenül érzi testi s lelki működéseinek kölcsönös viszonyát, melynek becse szerinti bírálatát orvosától várja. Első feladata tehát az orvosnak, hogy betegének minden szakába vágó vallomását szigorúan bizalmasnak és szentnek tartsa. Induljon ki önöknek minden tette a beteg állapota fölötti valódi érdekből s így biz