Orvosi Hetilap, 1858. augusztus (2. évfolyam, 30-34. szám)
1858-08-01 / 30. szám
Tulajdonos és felelős szerkesztő. IM I Pest, 1858. 80. Sl. Augustus I. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottyautca 12-dik szám. ORVOSI HETILAP, Honi és külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Tartalom: Adalék a fej-vérdag megismeréséhez és orvoslásához. (folyt.) Dr. Bókai János a pesti gyermekkórház igazgató főorvosától. — Schuh és Dummreicher bécsi tanárok sebészi korodájából. A természetkivüli alfélén kitüremlett bélelőesések. Közli Dr. Bécsi Gedeon, műtőnövendék. — Orvosi magángyakorlat. Bujakóros fekély a külfüljáratban. Dr. Kacander Árontól. — Könyvészet. — Közkórházi heti kimutatás. — Vegyesek. — Pályázatok. Tárca. A délkeleti vaspálya betegápoldájának működéséről. Dr. Verébély. Előfizetési ára : helyben félév 4 fr. egész év 8 fr. időben félév 4 fr. 30 fr. egész év 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és szelvények bérmentesen küldendők. ADALÉK A FEJ - VÉRDAG (kephalhaematoma) megismeréséhez és orvoslásához. Dr. Bókas János a pesti gyermekkórház igazgató főorvosától. Folytatás. Más, az újszülöttek fejvérdagával fölcseréltethető kóros állapot, az igen ritkán észlelt agysérv (hernia cerebri, enkephalokele , Hirnbruch) és agyvízsérv (hydrenkephalokele , Hirnwasserbruch); az elsőnél az agyállománynak kisebb nagyobb része tolul elő a koponyában jelenlevő veleszületett vagy szerzett hézagon keresztül a fej kültakarói alá ; a másiknál , mely veleszületett agyvíznek (hydrokephalus congenitus) eredménye, agyállománynyal együtt vagy e nélkül is vízgyülem tartalmaztatik az agykerekből képzett sérvtömlőben. Mindkettőnél majd kisebb, majd nagyobb dagot láthatni leginkább a koponyának azon tájain, hol rendes állapotban is nyílások találtatnak, főleg pedig a nyakszirtcsont középvonalában, a hátsó kutacs táján , ritkábban a vágányokban és a mellső kutacs táján , vagy rendellenes csonthézagok jelenléténél s az ezeknek megfelelő tájakon. A különféle nagyságú dag rendesen kerekded idomú, domború felszinű és — a szerint , a mint a hézag szűkebb vagy tágabb — vékony, néha nyeles alapú ; továbbá e dag puha, tésztás tapintatú, ha agyállományt, — hullámzó, ha vizet tartalmaz; alapja körszélén a különféle idomú és nagyságú koponyanyilásnak — sérvkapunak — majd kikerekitett majd megvastagodott csontszéleit érezhetni ; be- és kilégzésnél kisebbedik és nagyobbodik a dag, sirásnál, köhögésnél , székelési erőltetésnél nagyobbodik, s ekkor a nyílásnak karimáit annál szabatosban puhatolhatni; gyakran ily összenyomásnál agyizgatottságnak vagy agynyomásnak tüneményei jelenkeznek, melyek a mesterséges nyomás szüntével szintén szűnnek; ha a dagban — illetőleg a sérvtömlőben — nagyobb mennyiségű viz tartalmaztatik, akkor az egész dag félig átlátszó, kevésbé lüktető , nem részesülvén az agy mozgásaiban; a dagot fedő, néha tetemesen megvékonyodott külbör ritka hajnövetet mutat s azt ráncba szedhetni, ha a kültakarók rétegei még össze nem olvadtak. Tekintetbe kell tehát eme kóros állapotnál venni, hogy a hullámzás és átlátszóság hiányozhatik, ha a tömlőben agyállomány tartalmaztatik; ellenben, hogy a lég- Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász, T T T A R C A. A délkeleti vaspálya betegápoldásának részbeni működéséről f. évi ápril 24. a budapesti orvosegylet rendes gyűlésén értekezett Dr. Verebély. (Vége.) A fent előadott statistikai adatok igen alkalmatosaknak látszottak előttem , azon eszme előterjesztésére , vájjon nem lehetne a statistikai adatokat úgy osztályozni és fölhasználni, hogy a járványtan tudományos kidolgozására szolgáljanak és mi módon ? — Előbb, sem hogy az adatok osztályozásához fognánk, talán nem lesz fölösleges, röviden előadni, mit értek én a járványtan (epidemiológia) alatt ? Ez azon tan, mely a kórok időbeli viszonyait magyarázza, és két részre oszlik) a Pandemia, Genius vagy Constitutio morborum epidemica — járványos korszellem vagy kórnemző, mi alatt azon átalános külbefolyások összegének hatását az emberi testre értem, mely képes a kórokra, akár micsoda alakúak legyenek , bizonyos kitűnő élettani belső bélyeget sütni , a melytől a jóslat és gyógymód többet kevesebbet függnek. 2) A járványok szorosabb értelemben,(epidemiae sensu strictioni) melyek alatt értem az eddig még ki nem fürkészett bizonyos, a kültermészettől eredt befolyásoknak hatását az emberi testre, mely képes bizonyos és kitűnő kóralakokat előidézni és pedig nagy számban bizonyos időszak alatt, mely rövidebb vagy hosszabb lehet ugyan, de a pandemia hosszú idejét soha el nem éri és ámbátor külön természetűek, mégis a kórnemzetül jó vagy rosz indulatukat kölcsönözik, innen van, hogy ugyan azon járvány majd dühöng majd szelid. Az endemia tájkór, honjárvány ha nem terjed, ide nem számítandó. — Én különösen csak a Pandemiáról az az járványos kórnemzőről szólandok, mert ez nem oly feltűnő és ennek meghatározása nem oly könnyű mint a külön járványoké, de amelyeknek meghatározása épen azon módon történhetik mint ezt szerény véleményem szerint a járványos kórnemző meghatározásánál kivihetőnek vélem. *) *) T. ügyfelünknek itt nyilvánított nézeteit közöljük, nem mintha vele mindenben egyetértenénk , hanem mivel a vélemény szabad-