Orvosi Hetilap, 1859. február (3. évfolyam, 6-9. szám)
1859-02-06 / 6. szám
Előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 fr. egészév 9 fr . vidéken félév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető közlemények és fizetvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltétnek soronként 14 új krért. 6. SZ. ORVOSI HETILAP. Honi és külföldi gyógyászat és kórbavallat közlönye. Dr. MARKITSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. Harmadik évfolyam. Tartalom: A járványszerű kártyás közhartyalobról. Dr. Hirschler 6. — A medenczehajlás meghatározása tárgyában Spiegelberg szerint. Dr. Maizner J. — Ördöglátás. Orvos-rendőrségi eset. Dr. Hamari D. — Gyógyszertani közlemények. Tárcza. Néhány szó orvos-gyógyszerészi tudományos állásunkról a teendőinkről. I. — Vegyesek. Pest. Bécs, Boroszló. — Pályázat. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1859. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya-utczai 12-dik szám. Február 6. A JÁRVÁNYSZERÜ HÁRTYAs KÖThÁRTYA-lobról. (Conjunctivitis membranacea.) Dr. Hirschlertől. Én ezen könnyen félreérthető név alatt a köthártyalobnak azon eseteit értem , hol a szemhéjak belső felszínének többé kevésbbé korlátolt helyén, különféle, de rendesen nem épen nagy vastagságú hártyalerakodások jönek elő, melyek alatt a felhámjától (epidermis) megfosztott vérző lokhártya , de rendesen egyszersmind annak tökéletesen ép szövete is láthatók, kisebb nagyobb hurutos fellazulás, megfelelő nyákelválasztással, és gyakran bibircses fakadékok a szemteke lakhártyáján kísérik ezen tüneményeket. Hogy a szemhéjakon ily hártyás izzadmányok épen nem ritkák, azt minden szorgalmasan észlelő szemész tapasztalta , de a baj elnevezése iránt még meglehetős zavar uralkodik a gyakorló szemészek közt, és pedig leginkább azért, mivel ily hártyák képződéséhez a köthártya mindennemű körfolyamatai adhatnak alkalmat, melyeknek épen csak az esetlegesen jelen levő alhártyájuk közös, de mely utóbbi el is maradhatna, anélkül, hogy a lob természete ez által lényegesen megváltoznék. A félebbi értelmezés röviden foglalja magában mindazon ismereteket, melyek által az úgynevezendő hártyás köthártyalobot (conjunctivitis membranacea) határozottan meg lehet különböztetni mindazon kötloboktól, melyeknél az álhártya mint mellék tünemény jön elő. Legközelebb a csecsemők takáros kötlobjától, melynél, mint tudva van , gyakran ily hártyák képződnek , és az által különbözik, hogy itt a csecsemők takáros kötlábjánál jelenlevő takár minden tüneményei hiányzanak , nevezetesen mindenek előtt a szemölcsös test (Papillar Körper) túlságos dagadása, a tömeges genyelválasztás , a szemhéjak vizenyős beszűrödése, a chemosis, a szaruhártya hamar beálló crouposus bántalma stb. — amint azokat e lapokban a heveny takaros szemlék taglalása alkalmával leírtam. Az álhártya azon esetekben valóságos crouposus izzadmány jellegeivel bír, s valamint puszta szemmel úgy górcsövel is mint genyhártya világosan felismerhető , de az egész körfolyamatra nézve, mely boncztanilag mint az összes szemölcstest heveny túltengése (Hypertrophie des Papillar - Körpers) kidőli magát, mint mondám, mindig csak mellékjelentőséggel bír. Képzeljük ugyanis ezen álhártyát takaros ködlábnál hiányzani, vagy távolítsuk el azt eröművileg , a takár mindig az marad, ami addig volt; ha ellenben az általunk jélőbb meghatározott esetekben , álkártya nincs jelen , úgy legföljebb még hurutos bántalomról lehetne szó, s így a kórkép egészen különböző lenne. Ésgy különbözik a szóban lévő betegség az ezen lapokban közzé tett roncsoló köthártyaláb (conf. dipht.) alakjától, mely először valóságos térimbeles izzadmány által a lakhártya szövetében , ezenkül roppant hevenyes és veszély lefolyása — de különösen a szaruhártya sebesen terjedő roncsolása (Abstossung) által jelzi magát. — Midőn ezen rasz nemű robot és a közönséges heveny takárt illetőleg azon körülményesb rajzra , s különösen az ott tárgyalt kölcsönviszonyra utalnám az olvasót, ezen alkalommal még sem akarom említetten hagyni, hogy én Gra ef e oly könnyen félreértett s zavart fogalmakra alkalmat adó „Conjunctivitis diphteritica“-féle névvel azóta felhagytam , s helyette tisztán boncztani nevét térimbeles köthártyalob (Conjunctivitis parenchymatosa) használom, mely nem mond ugyan annyit mint amaz, de kelletinél többet nem is fog egy hamar jelenteni. A hártyás kötlob tiszta képét észlelhetni azon, minden esetre ritka, esetekben , hol vegyi bárányok általi égetés által a szemhéj belfelületén a fönt leírthoz hasonló láb támad, mint azt egy fiúnál alkalmam volt észlelni, ki egy választó vízzel telt fazekat kezéből kiejtvén, abból néhány csepp a szemébe fecscsentett. De itt nem ezen esetekről akarunk szólani, hanem csupán azokról, melyek egy ismeretlen belső ok által tételeztetnek föl s a gyermeki kor nem épen ritka bántalmát képezik. Az általunk e helyütt taglalt kor t. i. kiválóan a gyermeki kor sajátja , és pedig azon