Orvosi Hetilap, 1859. december (3. évfolyam, 49-52. szám)

1859-12-18 / 51. szám

­ A FÉLBENHAGYÓ, SZABVÁNYOS KÓROKRÓL (Morbi intermittentes, typici). *) Dr. Wágner János egyetemi tanártól. Az időszakonkint megjelenő betegségek a köny­­nyen észlelhető félbenhagyás jellege által minden időbeli orvosok figyelmét magukra vonták, kik a fél­­benhagyást, mint műleges felosztási jelleget használ­ván, a betegségek összegét félbenhagyókra s folytonosokra osztották fel. Az utóbbiak közt a félbenhagyó vagyis váltólázak voltak a leggyakori­­abbak. Minekutána az orvosok váltólázas időkben folytonos lázakat váltólázakká, s viszont váltólázakat folytonosakká tenni láttak, ezen körülmény követ­keztében minden folytonos lázalakban, melyben bi­zonyos kórtünetek határozott időben szabványosan (typice) fölmerültek, vagy legalább akkor külö­nösen súlyosodtak, váltólázat véltek rejteni; — az említett kórtünetek közt főkép az időszakonkint be­álló hideget, oly jellegző körülménynek tartották, mely szerint meg voltak győződve , hogy az ily hi­deggel összekötött folytonos láz nem más mint lep­lezett váltóláz. — Olyan időkben midőn váltó­lázak uralkodnak, nem ritkán láz nélkül is látunk bizonyos kórtüneteket félbenhagyólag föllépni, me­lyek szinte később vagy tökéletesen kifejlett váltólá­zakba mennek át, vagy az ilyen váltólázakból fej­lődtek. Ezen két iránybani átmenet a gyakorló orvo­sokat arra vezette, hogy minden láz nélküli félben­­hagyó kórtünetet tökéletlen vagyis álarctos váltó­láznak (febris intermittens larvata) tekintsék. Ezen eszmék , melyeket orvosok látszólag igazi tapaszta­latokra alapítottak, véleményünk szerint rendíthetlen alapot nyertek azóta, hogy a kína a váltólázak elűzésére mint biztos szer alkalmaztatott. Ezóta a kórtünetek félbenhagyása vagy időszakonkinti gyé­rülése s a kínainak az ilyetén bajok elleni jótékony hatása elég volt , hogy a betegség valódi vagy leplezett váltóláznak tartassák. Ekkép Rademacher eszméje szerint a gyógyszer hatása egyszersmind a kórisme alapítója volt. Hogy azonban az ily diagno­sis nagyon is ingadozó, arról könnyen meg lehet győ­ződni , mert a kínai sok félbenhagyó vagy idősza­konkint alábbhagyó betegségeket is meggyógyít, me­lyek a váltólázak köréhez minden bizonynyal nem tartoznak, sőt nyilvános kórbonettani változásokon alapulnak. Ilyen eseteket később közlendek. Miután a kórbonettan az olyanok hulláit pontosan vizsgálat alá vette, kik látszólagosan rendes vagy álarctos váltólázakban haltak meg, számos esetben kiviláglott, hogy a legkülönbözőbb betegségek rejlenek a fél­benhagyó alak alatt. Átalán minden vérbetűegyben, hol kóros anyag létetik le valamely szervre, vagy pedig a lerakodott anyag felszívatik, váltólázas tüne­tek gerjedhetnek. Sok életműnek gyuladása váltóláz­hoz hasonló rohamok által lepleztetik úgy annyira, hogy nem ritkán csak azon belső életművek gyula­­dását lehet az ily kétes tünetek közt megismerni, melyek azon felül physikai jelek által is megismer­hetők. Legkitűnőbb hideg rohamokkal párosulnak a visszér gyuladások, midőn a genyes anyag a vért megfertőzted; a bonczkés továbbá nem ritkán va­lamely életműben elrejtett álképletre talál ott , hol élet folytán rohamos tünetek jelentkeztek volt. Az előadottakból következik, hogy váltóláz ne­ve alatt az orvosi gyakorlat mindenféle betegségeket állíthat össze, hogy a félbenhagyás a szabványosság (Typicität) laza köteléke által a legkülönfélébb kór­boncttani változásokon alapuló kórok természetelle­nesen ugyanazon osztályba halmoztatnak. Ezen zavar csak akkor fog megszűnni, s csak akkor leszünk képesek a valódi váltólázat a sokféle látszólagos váltóláztól megkülönböztetni, ha az érin­tett kórbonczolatok még tovább is a legnagyobb pontossággal folytattatnak, s ha más oldalról a váltó­­lázaknak élettani, nevezetesen vérbetvegyi lényege is­merve leend.51 *) Előadatott a budapesti orvosegylet 1859. november hó 20-kai gyűlésében.­ ­ Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs.kir. posta­hivatalnál, a szerkesz­tőnél uj tér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya­ utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP, Honi és külföldi gyógyászat s kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. X tanu­st­ól é­vfolyam. Tartalom: A félbenhagyó kórokról. Dr. Wágner J. tanártól. — Egy tanulmány a buja könyvtan köréből. (Vége.) Dr. Korányi Fri­gy­estől. — Gyógyszertani közlemények. Tárcza : Úti töredékek. XVI. London. — Dr. P­o­p­p­e­r J. 1857/s évi orvosi jelentéséből a miskolt­zi közkórh­ázról. — Lapszemelvények. Adakozások. előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 fr. egészév 9 fr. vidéken felév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető kő­lem­ények és Szelvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közölteinek soronként 14 uj krert. Pest, 1859. SI. Sz. December 18.

Next