Orvosi Hetilap, 1859. december (3. évfolyam, 49-52. szám)
1859-12-18 / 51. szám
A FÉLBENHAGYÓ, SZABVÁNYOS KÓROKRÓL (Morbi intermittentes, typici). *) Dr. Wágner János egyetemi tanártól. Az időszakonkint megjelenő betegségek a könynyen észlelhető félbenhagyás jellege által minden időbeli orvosok figyelmét magukra vonták, kik a félbenhagyást, mint műleges felosztási jelleget használván, a betegségek összegét félbenhagyókra s folytonosokra osztották fel. Az utóbbiak közt a félbenhagyó vagyis váltólázak voltak a leggyakoriabbak. Minekutána az orvosok váltólázas időkben folytonos lázakat váltólázakká, s viszont váltólázakat folytonosakká tenni láttak, ezen körülmény következtében minden folytonos lázalakban, melyben bizonyos kórtünetek határozott időben szabványosan (typice) fölmerültek, vagy legalább akkor különösen súlyosodtak, váltólázat véltek rejteni; — az említett kórtünetek közt főkép az időszakonkint beálló hideget, oly jellegző körülménynek tartották, mely szerint meg voltak győződve , hogy az ily hideggel összekötött folytonos láz nem más mint leplezett váltóláz. — Olyan időkben midőn váltólázak uralkodnak, nem ritkán láz nélkül is látunk bizonyos kórtüneteket félbenhagyólag föllépni, melyek szinte később vagy tökéletesen kifejlett váltólázakba mennek át, vagy az ilyen váltólázakból fejlődtek. Ezen két iránybani átmenet a gyakorló orvosokat arra vezette, hogy minden láz nélküli félbenhagyó kórtünetet tökéletlen vagyis álarctos váltóláznak (febris intermittens larvata) tekintsék. Ezen eszmék , melyeket orvosok látszólag igazi tapasztalatokra alapítottak, véleményünk szerint rendíthetlen alapot nyertek azóta, hogy a kína a váltólázak elűzésére mint biztos szer alkalmaztatott. Ezóta a kórtünetek félbenhagyása vagy időszakonkinti gyérülése s a kínainak az ilyetén bajok elleni jótékony hatása elég volt , hogy a betegség valódi vagy leplezett váltóláznak tartassák. Ekkép Rademacher eszméje szerint a gyógyszer hatása egyszersmind a kórisme alapítója volt. Hogy azonban az ily diagnosis nagyon is ingadozó, arról könnyen meg lehet győződni , mert a kínai sok félbenhagyó vagy időszakonkint alábbhagyó betegségeket is meggyógyít, melyek a váltólázak köréhez minden bizonynyal nem tartoznak, sőt nyilvános kórbonettani változásokon alapulnak. Ilyen eseteket később közlendek. Miután a kórbonettan az olyanok hulláit pontosan vizsgálat alá vette, kik látszólagosan rendes vagy álarctos váltólázakban haltak meg, számos esetben kiviláglott, hogy a legkülönbözőbb betegségek rejlenek a félbenhagyó alak alatt. Átalán minden vérbetűegyben, hol kóros anyag létetik le valamely szervre, vagy pedig a lerakodott anyag felszívatik, váltólázas tünetek gerjedhetnek. Sok életműnek gyuladása váltólázhoz hasonló rohamok által lepleztetik úgy annyira, hogy nem ritkán csak azon belső életművek gyuladását lehet az ily kétes tünetek közt megismerni, melyek azon felül physikai jelek által is megismerhetők. Legkitűnőbb hideg rohamokkal párosulnak a visszér gyuladások, midőn a genyes anyag a vért megfertőzted; a bonczkés továbbá nem ritkán valamely életműben elrejtett álképletre talál ott , hol élet folytán rohamos tünetek jelentkeztek volt. Az előadottakból következik, hogy váltóláz neve alatt az orvosi gyakorlat mindenféle betegségeket állíthat össze, hogy a félbenhagyás a szabványosság (Typicität) laza köteléke által a legkülönfélébb kórboncttani változásokon alapuló kórok természetellenesen ugyanazon osztályba halmoztatnak. Ezen zavar csak akkor fog megszűnni, s csak akkor leszünk képesek a valódi váltólázat a sokféle látszólagos váltóláztól megkülönböztetni, ha az érintett kórbonczolatok még tovább is a legnagyobb pontossággal folytattatnak, s ha más oldalról a váltólázaknak élettani, nevezetesen vérbetvegyi lényege ismerve leend.51 *) Előadatott a budapesti orvosegylet 1859. november hó 20-kai gyűlésében. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs.kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél uj tér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP, Honi és külföldi gyógyászat s kórbuvárlat közlönye. Dr. MARKUSOVSZKY L. MÜLLER EMIL, Tulajdonos és felelős szerkesztő, kiadó-könyvnyomdász. X tanustól évfolyam. Tartalom: A félbenhagyó kórokról. Dr. Wágner J. tanártól. — Egy tanulmány a buja könyvtan köréből. (Vége.) Dr. Korányi Frigyestől. — Gyógyszertani közlemények. Tárcza : Úti töredékek. XVI. London. — Dr. Popper J. 1857/s évi orvosi jelentéséből a miskoltzi közkórházról. — Lapszemelvények. Adakozások. előfizetési ára: helyben 4 fr. 50 fr. egészév 9 fr. vidéken felév 5 fr. egészév 10 fr. új pénzben. A lapot illető kőlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. Hirdetések közölteinek soronként 14 uj krert. Pest, 1859. SI. Sz. December 18.