Orvosi Hetilap, 1860. november (4. évfolyam, 45-48. szám)
1860-11-04 / 45. szám
Gyakorlatában két havon át már egy gyermekágyiláz sem fordult elő, midőn egyszerre egy, segéde által ápolt szülő megbetegedvén, segéde e szülésnél egy felső öltönyt viselt, melyben az előtte való éjt egy gyermekágyi-lázas betegnél töltötte. Az érintett nő férje a gyermekágyi-láz minden jellegével bíró hashártyalábot kapott, miben meg is halt. Tudomása szerint gyakorlatában ez volt az első eset, hol ezen kór a beteg környezetére is átment.“ „Ennyire mennek a Storrs által felszólított szaktársak írásbeli nyilatkozataik.“ Storrs saját észleletei eredményét említi föl, melyek véleménye szerint eléggé bizonyítják e kór ragályosságát, és azt is, miként eseteinek nagyobb része állati méregben találja eredetét, mely másoknál is roszindulatú kórokat okoz, az orvosi kezelést meghiúsítja, s és e miatt e kórt elhárító szerek kimutatását szükségessé teszi. —1“ „1841 Jan. 8-án Storrs D. nőnél nyújtott szülészi segélyt, ugyanazon nap Richardson asszonynál is foglalatoskodik, ki üszkös orbánczban szenvedett, mindkét nő ugyan egy szolgáló által ápoltatá magát. D. gyermekágyi lázban halt el, sőt nővére ki őt ápolá, hagymázba esett.“ II. „Jan. 13-án Storrs B. szülőnőnél volt, ez is meghalt, rá néhány napra B. napája hagymázba esett és meghalt. Azon nő, ki mindkettőjüket ápolá, valamint ennek fia is hagymázba estek, de felgyógyultak.“ III. „Szinte jan. 13-án Storrs Pál asszony szülésénél volt jelen, ki szinte elhalt, férje hagymázos jellegű orbánczot kapott, de felgyógyult. Az elhúnytnak szomszéd barátnője orbánczot, mellhártyalábot és tályogot kapott, de felüdült, az ápolónő azonban nem volt oly szerencsés, mert hagymázban múlt ki.“ „Egy IV-ik és V-ik beteg felépült, hason kórt senkinek sem okozott.“ VI. ,,Febr. 12-én Storrs a már említett Richardson úrnőnél egy tályogot nyitott föl és erre a három angol mértföldnyire lakó P. úrnőt látogató meg, ki szintén meghalt. Nővére hagymázos jellegű orbánczot és herpest kapott, mire egy borzasztó emlőtályog következett. VII. „Storrs P. úrnő szülésénél nem vola jelen, csak a szülés után látogatá meg, hanem P. úrnő Bt. asszonynak ezelőtt pár nappal köldök-zsinór fenésedés következtében meghalt gyermekét terítette ki. — Storrs az említett keresetek alatt Bt. nő szülésénél nyújtott segélyt, Bt. nő meghalt, csakhamar utánna gyermeke is köldök-zsinór és a nemi részek fenésedése következtében.“ VIII. „W. úrnő Storrs keze alatt szült és meghalt, ő előtte való reggel Richardson úrnőnél egy tályogot nyitott föl.“ „Storrs 14 napig tartó útra kelt, így hive magát egészen megtisztíthatni.“ IX. „Mart. 21-én éjjel Storrs, W. szülőnőnél volt, miután előtte való reggel Richardson úrnőnél ismét egy tályogot nyitott volna föl, W. úrnő szinte meghalt. X. „Hasonló sorsra jutott 22-kén szült Dk. aszszony is.“ „Néhány hó múlva, miután ezen gerj már valamennyire kialudt, Storrs Jr. segéde Richardson úrnőnél egy kötést alkalmazott, erre következő nap egy fiatal nőnél nyújtott szülészi segélyt, ki is heves hashártyalábot kapott, mégis kétszeri érvágat után felépült. — Ennél e kór inkább stenicus jellegű volt.“ Szorzs reményű ezen értekezés által eléggé bebizonyítottnak (miből azért közlünk oly hosszú kivonatot, minthogy a gyermekágyi láznak ilyetén angol nézet értelmébeni eleterjedésében kétkedőknek mindenütt ez tartatik eléjük): 1. Hogy a gyermekágyi-láz érintés által átvihető. 2. Hogy ezen kór állati méregből, különösen orbáncz és ennek következményeiből s néha hagymázból származik.*) 3. A gyermekágyi-láz, nem tekintve a beteg környezetét, majd orbánczot, majd hagymázt, sőt a férfi nemnél szintén a gyermekágyi lázhoz igen hasonló lázat hoz elő. 4. Hogy általában a legészszerűbb és legondosabb kezelést is eredménynélkülivé teszi. Dr. Storrs ezen szomorú tapasztalás érzetében, jegyzékében javasolja, hogy hasonló szerencsétlenségek megakadályozása tekintetéből, a szülész szülőnőhöz soha ne menjen oly öltözékben, melyben már más beteget is meglátogatott; ezen elővigyázat különösen a felső öltönyre, mint ezen kórt okozó anyag leggyakoribb átvivőjére fordítandó. — Ha pedig hagymáz vagy orbáncz uralkodnék, ezen figyelem a gyermekágyas nőkre is kiterjesztendő. „Bármily bonczolat, orbáncz, vagy hagymázos egyéneken tett műtét után a sebész legfőbb kötelessége, mielőtt szülőhöz nyúlna, kezeit a lehető legszorgosabban megmosni, s öltözékét egészen megmásítani, a kertjüket sem vévén ki, mert a kéz és kar a mérget leggyakrabban átvivő testrész.“ „Ha ezen kór egy orvos gyakorlata körében meghonosodott, 2 — 3 hétre hagyja el labát, egészen változtassa meg öltözékét, szorgalmasan mosakodjék és kerüljön minden oly kóresetet, mely ezen állati méreg forrásáúl szolgálhat.“ (Folyt. köv.) *) Nuneley még tovább megy („A treatise on the Nature , Causes and Treatment of Erysipelas“ London 1849), mi a következő nyilatkozatából kitetszik: 87-ik lapon irja : A gyermekágyi láz és az orbáncz azonossága (identity) bebizonyítására a legjelesebb okokat és tényeket hozandom föl bizonyos pontok alatt. 89-ik lapon így szól: Bizonyos vagyok arról, hogy az orvosi tudományban általános beegyezés által bevégezettnek tekintett több kérdés közül általában egy sem nyugszik biztosabb alapokon, mint azok, melyeket a gyermekágyi láz és az orbáncz azonossága bebizonyitására felhozánk. Egyébiránt megjegyzendő, hogy a londoni 1842-ik évi halott-névjegyzék 251 személyt említ meg, mint orbánczban elhunytat.