Orvosi Hetilap, 1861. június (5. évfolyam, 22-26. szám)

1861-06-02 / 22. szám

Pest, 1861. Junius 2. fölefizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt. vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronkén 1 4 újkvtrt. Megjelenik minden vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta­hivatalnál, a szer­kesztőnél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Ö­tudí32. Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Starkusovszky Lajos. Kiadó : Müller Emil. Trin­artao: H­i­r­s­c­h­­­e­r Jr. : Szemészgyakorlati közlemények. V. Lőkupaktöredék a mellső szemcsarnokban , tályog, gengszem­ , műtét, gyó­­gyúlás. — Jendrassik Jenő tanár : Egyszerű és olcsó légkémlő készülék (rajzzal). — Schneider tanár levegővizsgáló ké­szüléke (raj Li­ni). — Könyvismertetés. Koller Gyula tudor: Lehrbuch der Kinderkrankheiten von Dr. Alfred Vogel, L­a­p­szemle:A hörgtágulat elmélete és boncttana (Vége) B­i­e­r­m­e­r után. — Morphium nagy adagban némely súlyos kórok­nál , Forget tanártól. — Apróbb szemelvények. Tárcza : Balogh Kálmán tr. Az emberi bőr. Egészségtani tanulmány. II. A mosakodásról (Folyt.). — Török József tanár . A viehnyei vasas hévvizek. — Vegyesek. — Hirdetések. SZEMÉSZGYAKORLATI KÖZLEMÉNYEK. Hirschler tudortól. V. Lökupaktöredék a mellső szemcsarnokban — tályog — genyszem, műtét — gyógyulás.­ Az OHL. utolsó számában vázolt esethez némi te­kintetben hasonló, s ámbár szintén szerencsésen végző­dött, mégis egészen másként lefolyó sértést, csak a na­pokban volt alkalma­m észlelni. Jónak véltem ennek köz­lését az előbbihez csatolni, mert az egymás mellé állítás több tanúságos nézetnek és következtetésnek folyo­mányozását engedi meg mind a két esetre nézve. Weinb . . . J. 13 éves fiú, szemgyuladás miatt 1. év május 9-én mutattatok be nálam. A gyermek bal szemét fényiszony és könyezés miatt nem lehet tökéletesen föl­nyitni, de annyira mégis, hogy valamennyi rész kel­lően megvizsgáltathassák. A felső szemhéj kissé da­gadt, gyengén rózsapiros, a szemhéjak és szemteke köthártyája mérsékelten belövelt, de a teke köthár­­tya­ alatti edényei, a szaruhártya körül, ibolya-vörös szegély gyanánt erősen vérrel telvek. Az egyébként egészségesnek látszó szaruhártya felső-belső negyedé­ben, szélétől körülbelül l''-ra, kerek, alig kidombo­rodó, nagy köles szemnyi mekkoraságú, fehér-sárgás, tökéletesen átlátszatlan homály látható, melynek leg­belsőbb részlete fölötte gyöngén jelzett központos gyű­rű által választatik el a környi résztől. Ezen hely leg­közelebbi környékén a szaruhártya szövete kissé zava­ros, de mindamellett nagy fokban átlátszó. Felhám­lehorzsol­ás vagy más erőművi sértés nyoma egyéb­iránt nem található. Ha ezen homály mellett a mellső szemcsarnokba s a mögötte lévő és neki megfelelő szivárványhártya tájára tekintünk, a szivárvány felü­letéről kerekded, henger alakú, barnás-sárga testet látunk növedék alakjában meredeken kiemelkedni a beteg szaruhártyarész felé, anélkül, hogy — az egész kórlelet környi helyzete miatt — biztosan meghatá­­rozhatnók, váljon az említett hengerded test eléri-e tökéletesen a szaruhártya hátsó felületét vagy sem. A­­ mellső csarnok ezen új képletének alakját és egész ki­­nézését nem írhatom le jobban, mint ha azt mondom, miszerint azt, a többi tünemények jelenléte nélkül, kétségkívül úgynevezett szivárvány-függölynek — condyloma iridis — kellett volna tartani, minek azt egy a szemkórok isméjében jártas orvos rendelési órám­ban valósággal tartotta is. A szivárvány szövete bizo­­­­nyos kerületben, mely kifelé egészen a látáig terjed, felületesen el­mosódott, bágyadt; a viznedv nem tökéletesen tiszta, s a mellső csarnok alján vékony, alig látható sárga genyréteg van meggyűlve. A láta kissé szűkebb s könnyedén füstös, széle nem mozdul töké­letesen egyaránt és gyorsan, de alakját nem vesztette el. Nyomó szaró fájdalmak csak kis fokban éreztetik magukat. A látás nagy tárgyakra nézve is homályos, az olvasás lehetetlen. Ez a tárgyi lelet. A kortörténetet az anya követ­kezőképen adja elő. A fiú négy nap előtt úgynevezett kupakpisztoly (Kapselpistole) főpróbájánál volt jelen s a jövőnek jobb oldalán, mintegy három lépésnyi tá­volban állott, midőn szemét lepattant kupakdarab érte, mire azonnal fájdalmak és láthomály köszöntöttek be. Ő a történetet maga is csak ma hallotta, midőn egy útról haza térvén, fiját a feljebb említett szenvedő állapot­ban, jeges borogatásokkal szemén találta. Ezen elbeszélés, melynek valódiságán kételkedni okunk nem volt, földerítő a följebb vázolt kórállapot természetét, hogy t. i. a szaru- és a szivárványhártyán jelenlévő változások fris sebzésnek következményei, igaz olyanok milyenek hasonló sértések után a legna­gyobb ritkaságok közé tartoznak. Az első most meg­oldandó kérdés az volt: váljon a kupakszálka a szem­ben van-e még vagy sem? — Miután sem az idegen testet a mellső csarnokban, sem a szaruhártya össze­függésének sértését kimutatni nem lehete, kevésbbé gyakorlott annak jelenlétét könnyen kétségbe vonhat­ta volna, mert az a szivárvány mögé nem juthatott anél­kül, hogy hályogot és súlyos szivárvány- meg érhár­­tyalobot elő ne idézzen, a szivárvány előtt pedig, a mellső csarnokban vagy a szaruhártya szövetében, fer­de megvilágítás mellett a vizsgáló szemét el nem ke­­rülhető. — De hátha a szálka a följebb leírt, az iris 22

Next