Orvosi Hetilap, 1861. június (5. évfolyam, 22-26. szám)
1861-06-02 / 22. szám
423 Egyszerű és olcsó légkémlő készülék) Jendrassik Jenő tanártól, Schneider bécsi tanártól ajánlott légkémlő-készülék — aeroscop — czéljának, általa a légben elterjedt könnyű szilárd részeket, genysejteket sat. bővebb megvizsgálás végett kis térben összegyűjteni, úgy hiszem tökéletesen meg fog felelni, könnyen kezelhető is és azonkívül csinos gépezete által sokak szemeiben némi búvári tekintélyt fog azok számára kivívni, kik azt kezelik; de mindezen előnyös tulajdona mellett mégis van árnyékoldala, mely magában elég nyomatékos lehet, mikép a miatt még ezentúl is épen olyanok fognak kényszerülve lenni azt nélkülözni, kiknek nem annyira díszesen felállított készülék-gyűjteményeiben , de annál inkább kezeiben nagy szolgálatot tehetne , s magának a tudománynak jelentékeny hasznára válhatna. Értem a készülék árát, Leitnernél Bécsben kapható az ugyanis 18 írtért. Minthogy igénytelen nézetem szerint igen óhajtandó, miszerint a már kezdetében is oly fontos fölfedezéseket eredményező vizsgálata a légben elszórt apró testeknek, melyeket mint többféle ragályoknak közvetlen terjesztőit tanulunk megismerni, mentős számosabb munkás résztvevőre különösen azok közt találjon, kiknek kórházakban, jelesen szülészi, sebédészi és szemészi osztályokon, katona laktanyákban, lelencz-, dolgozó- és fogházakban hivataloknál fogva ily vizsgálatokra nagyon is gyakori alkalom nyílik, de másfelől attól tartok, miszerint tudományszomjuk erszények szűkkeblűségén könynyen makacs ellenzékre találhatna: bátorkodom ilyen törekvők biztatására egy a czélra úgy vélem lényegében a Schneiderféle aeroskopnál nem kevésbbé megfelelő készüléket leírni, azon meggyőződésben, hogy úgy mint én , más is elég találékony lesz, keze elértében lévő csekély eszközökkel tökéletes czélirányos készüléket összeállítani, mely a mellett azon ajánló tulajdonnal is fog bírni, hogy a tett költségek az 1 ftot meg nem haladják. A készüléknek feladata ugyanis abban áll, hogy a szilárd részeire megvizsgálandó lég kényszeríttessék egy elzárt űrön úgy átvonulni, hogy abban lapos tárgyüveg mellett, melynek felső felületére ragadós átlátszó folyadék, pl. glycerin van kenve, vékony rétegben elhaladván, szilárd részeit a folyadékhoz tapadva visszahagyja, melyben ezeket azután ugyanazon tárgyüvegen közvetlenül a górcső alatt lehessen megvizsgálni. Az általam szerkesztett készülék következő : Tágas vastag falú üveg csőnek A 1 4 alsó vége parafa dugóval a spanyolviasz által légszorosan elzáratik, a közepén átfúrt dugón keresztül, abba szintúgy légszorosan beillesztve szűkebb üvegcsőt, a lágcső belsejével szabadon közlekedik; azon csőnek kiálló szabad végét kautsuk cső által egy légszívó edénynyel lehet összekötni úgy, hogy midőn a vízzel telt szívó edényből a víz kifoly, helyébe a készüléken át a jég benyomul. Az A csőnek felső nyílása szintén parafa dugók által elzárható; ezen dugó összes felületén spanyolviaszszal jól és egyenlően be van vonva, s azonkivűl hosszának alsó felét köröskörűl több rétegben kautsuk lemez E E környezi, úgy hogy ennek ruganyos alkalmazkodása által a dugó ezen nyílást is légszorosan elzárhatja, de abból szintúgy ki is vehető. Ezen dugó is át van fúrva, s a belőle kinyúló csővet, légszorosan beléje illesztve, hordja. Ezen csővön át megfelelőleg szűkebb és elég hosszú cső G G nyúlik egy részről a tág A A cső belsejébe, másrészt szabadon *) A tárgy újdonságánál és érdekénél fogva czélszerűnek véltük úgy a Jendrassik tanár mint a Schneider-féle készülék rajzát és leírását, ügyfeleinkkel közölni, Sz. 424 kifelé. Ott, hol a szűk G cső a kevéssel tágasabb F csőből kiér, kautsuk cső darab // H fogja mind a két csövet légszorosan körül úgy, hogy a belső cső a külső cső nyílásában tetszés szerint feljebb , vagy lejebb állítható. D parafa dugóba / huzal van beeresztve, melynek szabad vége vízszintesen álló gyűrűben végződik, erre fektetik, és kevés sárga viasz által ahhoz szilárdítható a kerek lapos üvegecske, melynek felső felületére a ragadós folyadék van kenve, mely a mellette elvonuló légből a szilárd részeket felfogja. E végett a hosszú vékony csövet annyira mélyen le kell bocsátni, hogy közte és a tárgyüveg közt csak vékony rész maradjon. Miután ez utóbbi összeillesztés megtörtént a parafa dugó, melylyel mindez utóbbi részek összefüggenek, egyszerűen a távcső felső nyilasába szorosan benyomatik. Az egyszerű készülék, melyet a mellék ábra mintegy nagyságában ábrázol, csőtarlaszba erősíttetik, s végre a vége a légszívó edénynyel szabad közlekedésbe tétetik. Schneider C. F. orvostudor és tanárnak levegővizsgáló készüléke. Schroeder, Brock, Pasteur, Hoffmann Armin és mások kísérletéből kitűnt, hogy a rohadás és az erjedés nem a levegő légeitől, s különösen az elénytől ered, hanem az abban szétosztódott s gyapott által visszatartható növény és ázalag csírok által támasztatik. Ezzel összefügg azon tapasztalat, hogy a selyembogár-hernyók járványos korai, a szőlő és a burgonya-betegség gombafélék csírái által okoztatnak, melyek a gyümölcsök, levelek és az ágak felületéhez tapadva innét tovább fejlődnek. A peronospora solani csírjának a burgonyába való oltása által a burgonya-betegséget mesterségesen elő lehet idézni. Sőt Eiselt tudor (W.blatt d. Zeitschr. d. k. k. Ges. d. Aerzte in Wien 1861. Nro. 13. OHL. 18. sz.) a repyi lelenczházban kimutatta az okozatos összefüggést a köthártya-takar és a levegőben található genysejtek között. A légelemező módok tehát egyedül nem elégségesek a levegő mivoltának kikutatása végett, hanem szükséges, hogy úgy az ebben lebegő szilárd testrészek, mint a gőzök is, mennyire eszközeink által lehetséges kifürkésztessenek. Több ide tartozó dolog már ismertetik, így például Virchow bebizonyította, hogy Aspargillus nevű penészgomba az emberi tüdőben elő szokott jönni, hanem úgy látszik, hogy eme növénykéknek csak a beteg tüdő lehet termékeny talaja. Természetes, hogy mindenfelett egészségtani szempontból fontos az egészségtelenekül elismert helyiségek, milyenek a túltett kórházak, tanodák, tömlöczök sat. levegőjének átfürkészése. Ha ilyen vizsgálások történtek, további kísérleti búvárlások által majdan lehetséges lesz bizonyos károk és bizonyos a levegőben előjönni szokott anyagok közt az okozatos összefüggést kimutatni. Hogy a levegő a kijelölt irányban megvizsgáltassák eszközre van szükség, miszerint úgy a górcsői tárgyak, mint a gőzanyagoknak bizonyos levegő-térfogatban lévő mennyisége meghatározható legyen. Ezen czélra a szerző az ide rajzolt készüléket ajánlja, mely következőleg van összeszerkesztve : A 6 — 8 centim átmérőjű üveg henger harántúl nyugszik a sárgaréz hengeren, mely űrébe mélyen benyúl; ezen sárgaréz henger üres, s az egész készülék tartójába van beeresztve. Az üveg hengernek egyik felől feneke (V) van, míg másik felől fedél által (E) zárható. Ezen fedél