Orvosi Hetilap, 1861. december (5. évfolyam, 48-52. szám)

1861-12-08 / 49. szám

Előfizetési ár : helyben 4 frt. 50 kr., egész év 9 frt vidéken félév 5 frt. egész év 10 frt uj pénzben. A lapot illető közlemények és fizetések bérmentesen küldendők. Hirdetések közöltetnek soronként 14 újkrert. Megjelenik minden vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta­hivatalnál, a szer­kesztőnél újtér 10-dik szám, és a kiadónál Dorottya utcza 12-dik szám. ORVOSI HETILAP, Pest, 1861. December 8. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő : dr. Markusovszky Lajos- Kiadó : Müller Emil. Tartalom : Men­dl L. tr.: Sebészeti adatok a becs-wiedeni kórházból. — Balogh K. tr. A dohány­ al hatása az állati szervezetre. III. IV. — Orvosgyakorlati casuistica: Hirsehlertr. : Színlelt vakság. — Könyvismertetés: Neue Untersuchun­gen über die Entwickelung u. s. w. der Muskelfasern, von Dr. Th. Margó (Vege.) — Lapszemle: A törvények és a ren­delkezési képesség Willers J.-től. Adatok a kezek helyi átterjedési görcseiről Pockels-től. Az átterjedési villamosság a méh­­vérzéseknél. — Apróbb szemelvények. Tarcza : I. Az orvosi ügy a mormonok és az északamerikai indiánok között. — II. Az amerikai gyógyszerészetről.— Vegyesek. — Pályázatok. Sebészeti adatok a bécs-wiedeni kórházból. Közli Kendl L. Jr. másodorvos. E rovat alatt megjelenő czikkeink feladata megis­mertetni a magyar olvasó közönséget a wiedeni kórház­ban előforduló némely gyakorlatilag hasznos és könnyen kivihető gyógykezelésekkel, valamint oly kórtörténe­tekkel, melyek gyógy- vagy kórtani tekintetben kü­lönös érdekkel bírnak. I. A végtagok egyszerű törései: a túró és elementiész kötés. A második sebészi osztályon, Lewinszky Jr. főorvos vezérlete alatt, a múlt év folytán kísérleteket tettünk, a sebészek legnagyobb száma által használt és a tankönyvekben ajánlott jeges borogatások helyett, a végtagok heveny töréseinél, a törvégek összeillesz­tése után, a tagot azonnal calicot-pólyákkal bekötni s a beteget czélszerű elhelyezés után nyugodtan hagyni. (A calicot-pólyák vékonyságuk, ellentállásuk és simu­lékonyságuknál fogva sokkal előnyösebbek a közön­séges gyolcspólyáknál). A siker oly meglepően ked­vező volt, hogy 3 — 4 napra a daganat már eltűnt, a vérömleny felszívatott, s mi a maradó kötést alkalmaz­hattuk. Ezen jó eredménynél fogva szabálylyá vált a feljebb említett osztályon e gyógyeljárás, minden he­veny törésnél, s eddigelé cserben soha sem hagyott. Ajánlható ezen bánásmód különösen vidéki orvosok­nak, kik jeget gyakran semmi áron nem kaphatnak; könnyíti azonkívül az ápolást s megkíméli a beteget a borogatás kellemetlenségétől. Egyébiránt ismétlem, h­ogy ily bepólyázások csak egyszerű töréseknél van­nak helyükön. A wiedeni kórházban használt maradó kötések közül kettő említésre méltó: az egyik a Lorinser­­féle túró (Topfen), a másik a Mitscherlich ál­tal módosított Lewinsky-féle el­em­en­tmé­sz­köt­és. A túró­ kötés, mely az első sebészi osztályon évek óta használtatik , L­o­r­i­n­s­e­r Jr. szerint követ­­kező­ képen készül: 2 rész elpárolt és porrá tört túró, 3 rész fris mészszel és elegendő mennyiségű vízzel addig dörgöltetik, míg híg tésztához hasonló tömeggé nem alakult, mely calicot vagy vászon-pólyára ke­­netik, s olymódon mint a gyps-kötés, 5 — 6 járatban (Touren) alkalmaztatik. — A túrókötés, a gyps és csiriz (Kleister) kötés minden előnyeit egyesíti, anélkül hogy ezek hátrányaiban osztoznék. Épen oly gyorsan szárad mint az első, s épen oly könnyű mint az utóbbi;­­ nem oly törékeny és nehéz mint a gyoskötés, s nem lazul meg a száradás alatt és nem is oldik föl a víz­ben , mint a csirízkötés. (Hasonló jó eredménynyel al­kalmazható idült ízláboknál, hol az ízületet állandó nyugalomban tartani s a minden oldalról egyiránt gyakorlott nyomás által az izzadmány felszívódását elősegíteni óhajtjuk). A czementmész-kötésről, mint melyet Mitscherlich használ, már az OHL. I. év 35-ik számában létetett említés. De Lewinsky már 1859- ben alkalmazta a hydraulikus meszet kötésül, mely a Mitscherlich által újabban ajánlott vegyítéktől csak abban különbözik, hogy ez utóbbi víz helyett kötszerüs vízüveget (Wasserglas), azaz folyékony kovasavas szikenyt (kieselsaures Natron) használ. A czementmész­­kötés gyorsabban szárad a gyps-kötésnél, könnyebb is nála, s a víz azt oly kevéssé képes áthatni, hogy a beteg vele fürödhet.­­ A czem­entmészkötés követke­zőképen készül: a calicot-pólyák hydraulikus mészszel meglehetős vastagon behintetnek, mire azokat vízzel, vagy Mitscherlich szerint vízüveggel megnedvesítjük s nehány járatban fölrakjuk. Miután a kötés megszá­radt, azt kevés terpetinnel elegyített schellak borszesz­­beni oldatával szokás ismételve bekenni, mindaddig, míg a kötés ezt magába szívja. Ezen bemázolás által csinosabb, fényes-sárgás külseje lesz a kötésnek. II. Orsócsonttörés : — Lorinser kötése. Az orsócsontot mi is, úgy mint a sebészek átalán, alsó végén találtuk a leggyakrabban eltörve, x/% - 1 hüvelykkel a kéztövek­ egyesülése fölött. Gr o g r a n d azon állítása, hogy e törés, gyakoriságára nézve, vala­mennyi csonttörés közt a 3-ik, sőt Dupuytren sze­rint a 2-ik helyen áll, talán kissé túlzott, mindamellett a wiedeni kórháznál tett tapasztalataink azt bizonyít­ják, hogy Malgaigne adatai, ki az elszigetelt orsó-49

Next