Orvosi Hetilap, 1862. március (6. évfolyam, 9-13. szám)

1862-03-02 / 9. szám

Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr. évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. Hirdetésekért soronkint 14 cskr. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tar­talom ; Hirse­hier X. tr. VII. Másodlagos üveghályog-tünemények s­.aruh­ártyasipoly után. — Orvosgyakorlati casuistic­a. 1. Húgycsői izgékonyság. — Könyvismertetés. Szülők kötelességei gyermekeik iránt, azok születése előtt s a születé­­sek utáni első években. Szerkesztette Lengtyel Dániel. — Gyógytani és gyógyszertári újdonságok. Dárdanyiblacs és dárdanyéleny­lblacs. — Lapszemle: Situs viscerum, inversus congenitus. — Vérvizelés. — A crotonolaj alkalmazás módja. — Gyűjö­getés okozta, állítólag mérgezett sebek. Tárcza : "Weitzenbreyer F. tr.: A kassai közkórház és főorvosi állomás ügyében. — K. S. jogász hullájának bonetvizsgálata. — Bu­dapesti k. orvosegylet és m. k. természettudományi társulat. — Vegyesek. — Pályázatok. Március 2. Meg­jelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­nél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. Pest, 1862. A SZEMÉSZETI GYAKORLATBÓL. Hírre hier I. tudortól. VII. Másodlagos üveghályog-tünemények szaruhártyasipoly után. (Secundare glaucomatőse Erscheinungen nach Hornhautfistel) A typicus idillt valamint a heveny üveghályog tiszta jellegzetes alakját a gyakorló orvosok eléggé ismerik, hogy az általuk feltételezett megvakulás ve­szélyének szivárványmetszés (iridectom­ia) által jóko­rán elejét vegyék. De vannak elég számos esetek, hol a szemteket bántalmazó, egészen másnemű izzadmá­­nyos kórfolyamatok tartama alatt, vagy közvetlen azok­­után, észrevétlenül s épen akkor, midőn a beteget már meggyógyulnak hisszük, a felfokozott szem­beni nyomás leggonoszabb jelenségei föl­lépnek és a látképességet, végelpusztulással fenyege­tik. E jelenségek mint tudva van: sugárzsába (Ciliar­­neuralgie) a félfejen, a láta kitágulása és mozdulatlan­sága, az átlátszó közegek elhomályosodása, a szemteke megkeményedése, a látképesség ingadozása, fény- és színlátás, a szaruhártyát környező sugárvisszerek be­­lövellése és a szaru felületének kisebb-nagyobb érzé­ketlensége. A szóban lévő másod üveghályog esetei­ben azonban ezen tünemények mindnyája nincs min­denkor jelen, s kivált a szaruh­ártya felületének érzé­ketlensége gyakran hiányzik. A jelen közlemény tárgyát a szemteke említett másod glaucomatosus megbetegedéseinek csak egy neme fogja képezni, azon megbetegedés tudniillik, mely begyógyult szaruhártyaseb után nem sokára vagy közvetlenül szokott föllépni. Az idevonatkozó esetek már előbb és több oldal­ról tárgyaltattak; nekem hasonlóképen volt alkalmam azoknak nem csekély számát észlelni, s tapasztalatom alapján a bajnak következő átalános rajzát adhatom. A szaruhártyán sebzés vagy fekélyedés következtében sipolyos nyilas van jelen, azaz oly átható megszaka­dása az összefüggésnek, melyen át a víznedv folyton kiszivárog, úgy hogy a mellső csarnok elenyészik. Ily állandó kiszivárgás, mint tudva van, a szemteke sorvadását vonja maga után. Azon vagyunk tehát, hogy — a szemhéjakra alkalmazott nyomkötéssel s a fekélyszélek edzésével vagy a nélkül — a sebet behe­­gesszü­k, s a kiszivárgást megszüntetvén, a szemcsar­nokot helyre­állítsuk. — Mellékesen legyen mondva, miszerint ez mindenkor sikerül, és­pedig egy­szerűen az említett nyomkötéssel, hogy ha azt néhány napig következetesen alkalmazzuk. A nyomkötés tud­niillik a kifolyást akadályozza, s mi azzal, hogy a csarnok helyreállt, a víznedv ismét meggyűlt és a sza­ruhártya tápláltathatott — miben kétségkivü­l a víz­nedvnek nagy része van —, biztos alapot nyertünk, melyen az összeforrasztó hegállomány képződhe­tik. — A behegesztés tehát sikerül. — Egy-két nap múlva azonban tapasztaljuk, hogy a viznedv ismét ki­folyt, a játék újra kezdődik, a gyönge heg beszakadt. Elvégre állandó hegedés áll be s a veszély el van há­rítva. De most e helyett a felfokozott szembeni nyo­más fennebb említett tüneményei jelentkeznek, s leg­alább szintén akkora veszélylyel fenyegetik a szemet, mint az előbbi haj —­scylla et charybdis. Nem mondhatom meg, hogy mi módon lehetne ezen glaucomato­sus folyamat elejét venni, csak annyit tudok, hogy én minden szaruhártyánál annak föllépé­sére évek óta el vagyok készülve, ámbár másrészt ta­gadni nem lehet, miszerint elég gyakran el is marad. Csaknem szabály gyanánt föl lehet állítani, hogy ezen másod-glaucoma annál biztosabban lép föl, minél to­vább tartott a szarusipoly s ennélfogva a csarnok­hiány, vagy minél gyakrabban ismétlődtek e bajok egymásután. Hogy a támadáshoz eröművi mozzanat lényege­sen járul, önkényt értetik. Nem szükség, mint ezt meg­­kísérlették, mesterséges értelmezéshez fognunk, ha meggondoljuk, hogy a sipoly összeforradása által a szembeni váladék és szemfal közti aránytalanság tett­­leg már meg van adva. A szemteke falaiban, mondjuk több napig, a hiányzó feszülés az érhártya edényeire gyakorlandó ellennyomást távol tartó, s nem aránylag, hanem épenesen nagyobb folyadék-elválasztást idézett

Next