Orvosi Hetilap, 1862. március (6. évfolyam, 9-13. szám)
1862-03-02 / 9. szám
Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr. évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 cskr. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tartalom ; Hirsehier X. tr. VII. Másodlagos üveghályog-tünemények s.aruhártyasipoly után. — Orvosgyakorlati casuistica. 1. Húgycsői izgékonyság. — Könyvismertetés. Szülők kötelességei gyermekeik iránt, azok születése előtt s a születések utáni első években. Szerkesztette Lengtyel Dániel. — Gyógytani és gyógyszertári újdonságok. Dárdanyiblacs és dárdanyélenylblacs. — Lapszemle: Situs viscerum, inversus congenitus. — Vérvizelés. — A crotonolaj alkalmazás módja. — Gyűjögetés okozta, állítólag mérgezett sebek. Tárcza : "Weitzenbreyer F. tr.: A kassai közkórház és főorvosi állomás ügyében. — K. S. jogász hullájának bonetvizsgálata. — Budapesti k. orvosegylet és m. k. természettudományi társulat. — Vegyesek. — Pályázatok. Március 2. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. Pest, 1862. A SZEMÉSZETI GYAKORLATBÓL. Hírre hier I. tudortól. VII. Másodlagos üveghályog-tünemények szaruhártyasipoly után. (Secundare glaucomatőse Erscheinungen nach Hornhautfistel) A typicus idillt valamint a heveny üveghályog tiszta jellegzetes alakját a gyakorló orvosok eléggé ismerik, hogy az általuk feltételezett megvakulás veszélyének szivárványmetszés (iridectomia) által jókorán elejét vegyék. De vannak elég számos esetek, hol a szemteket bántalmazó, egészen másnemű izzadmányos kórfolyamatok tartama alatt, vagy közvetlen azokután, észrevétlenül s épen akkor, midőn a beteget már meggyógyulnak hisszük, a felfokozott szembeni nyomás leggonoszabb jelenségei föllépnek és a látképességet, végelpusztulással fenyegetik. E jelenségek mint tudva van: sugárzsába (Ciliarneuralgie) a félfejen, a láta kitágulása és mozdulatlansága, az átlátszó közegek elhomályosodása, a szemteke megkeményedése, a látképesség ingadozása, fény- és színlátás, a szaruhártyát környező sugárvisszerek belövellése és a szaru felületének kisebb-nagyobb érzéketlensége. A szóban lévő másod üveghályog eseteiben azonban ezen tünemények mindnyája nincs mindenkor jelen, s kivált a szaruhártya felületének érzéketlensége gyakran hiányzik. A jelen közlemény tárgyát a szemteke említett másod glaucomatosus megbetegedéseinek csak egy neme fogja képezni, azon megbetegedés tudniillik, mely begyógyult szaruhártyaseb után nem sokára vagy közvetlenül szokott föllépni. Az idevonatkozó esetek már előbb és több oldalról tárgyaltattak; nekem hasonlóképen volt alkalmam azoknak nem csekély számát észlelni, s tapasztalatom alapján a bajnak következő átalános rajzát adhatom. A szaruhártyán sebzés vagy fekélyedés következtében sipolyos nyilas van jelen, azaz oly átható megszakadása az összefüggésnek, melyen át a víznedv folyton kiszivárog, úgy hogy a mellső csarnok elenyészik. Ily állandó kiszivárgás, mint tudva van, a szemteke sorvadását vonja maga után. Azon vagyunk tehát, hogy — a szemhéjakra alkalmazott nyomkötéssel s a fekélyszélek edzésével vagy a nélkül — a sebet behegesszük, s a kiszivárgást megszüntetvén, a szemcsarnokot helyreállítsuk. — Mellékesen legyen mondva, miszerint ez mindenkor sikerül, éspedig egyszerűen az említett nyomkötéssel, hogy ha azt néhány napig következetesen alkalmazzuk. A nyomkötés tudniillik a kifolyást akadályozza, s mi azzal, hogy a csarnok helyreállt, a víznedv ismét meggyűlt és a szaruhártya tápláltathatott — miben kétségkivül a víznedvnek nagy része van —, biztos alapot nyertünk, melyen az összeforrasztó hegállomány képződhetik. — A behegesztés tehát sikerül. — Egy-két nap múlva azonban tapasztaljuk, hogy a viznedv ismét kifolyt, a játék újra kezdődik, a gyönge heg beszakadt. Elvégre állandó hegedés áll be s a veszély el van hárítva. De most e helyett a felfokozott szembeni nyomás fennebb említett tüneményei jelentkeznek, s legalább szintén akkora veszélylyel fenyegetik a szemet, mint az előbbi haj —scylla et charybdis. Nem mondhatom meg, hogy mi módon lehetne ezen glaucomatosus folyamat elejét venni, csak annyit tudok, hogy én minden szaruhártyánál annak föllépésére évek óta el vagyok készülve, ámbár másrészt tagadni nem lehet, miszerint elég gyakran el is marad. Csaknem szabály gyanánt föl lehet állítani, hogy ezen másod-glaucoma annál biztosabban lép föl, minél tovább tartott a szarusipoly s ennélfogva a csarnokhiány, vagy minél gyakrabban ismétlődtek e bajok egymásután. Hogy a támadáshoz eröművi mozzanat lényegesen járul, önkényt értetik. Nem szükség, mint ezt megkísérlették, mesterséges értelmezéshez fognunk, ha meggondoljuk, hogy a sipoly összeforradása által a szembeni váladék és szemfal közti aránytalanság tettleg már meg van adva. A szemteke falaiban, mondjuk több napig, a hiányzó feszülés az érhártya edényeire gyakorlandó ellennyomást távol tartó, s nem aránylag, hanem épenesen nagyobb folyadék-elválasztást idézett