Orvosi Hetilap, 1862. április (6. évfolyam, 14-17. szám)
1862-04-06 / 14. szám
A MÉH IDÜLT HURUTJÁRÓL (Catarrhus chronicus uteri). Kreutzer Ferencz Jr., egyetemi tanársegédtől. (Folytatás) A méhszájon s hüvelyes részen előjönni szokott kimaródásokat és fekélyeket nem számítva, az igen ritkán előjövő bujakórosokat három osztályba sorozhatjuk. Az első osztályhoz tartozóknál, mit egyszerű kimaródásnak nevezhetünk, találjuk, hogy a méhnyaki csatorna fakhártyája erősen belövelt, skarlát vörös, bolyhái földuzzadvak, a külső méhszáj kissé tátong, mely körül a belövellési tér élesen határzódik, szélesebb vagy keskenyebb élénk vörös kört képezvén, melyen imitt-amott sárgás pontok, mint a fölhámtól megfosztott, s izzadmánynyal becsapott térecskék találtatnak. Ez esetben a túltengett hüvelyes rész tükörrel vizsgálva, igen sokat hasonlít a földi eper vörös-sárgán pontozott felszinéhez. Ezen neme a kimaródásnak leggyakrabban jó elő leányoknál, különösen fiatal meddő nőknél, s ép ez okozza a meddőséget, a méhnyaki csatorna lakhártyájának földuzzadása által, mi az ondónak a méhűrbei jutását gátolja. A kimaródásnak második alakja tüszősnek (follicular) nevezhető. Fennebb mondva volt, hogy a méhnyaki csatorna lakhártyája roppant mennyiségű nyaktüszőt tartalmaz az arbor vitae ránczai között; idült takarnál, ha e tüszők igen finom kivezető csövei bedugulnak, bővebb kiválasztás folytán tartalmuk lassan kint meggyül, szemméjük megnagyobbodik és ekkor kása—kendermag nagyságú hézagcsákat képeznek, melyek ovula Nabobi név alatt ismeretesek. Ezen tapadós nyáki bennekű hólyagcsák nehánya lassankint mindinkább kiemelkedik fakártyai ágyából, néha annyira, hogy amavval csak egy kocsánynyal függnek össze; ekként származnak a tetemes vérzéseket okozó, formában s színben cseresznyéhez hasonló tüszős pöfetegek (Eolicularpolyp, Hugiei) ; vagy a tüszöbennék megsürűdik s összelohadván, a méhnyakban, a hüvelyes részen, sőt az egész hüvelyben apró homokszem mekkoraságú fölemelkedéseket okoz, úgy hogy a szülrészek egész belső felülete tapintatnál mintegy homokkal behintettnek látszik ; ha a tüszők benne kegenynyé válik, felpukkannak, és kerekded éles szélű fekélyeket (tüszős fekélyek, folliculare Greschwäre) hagynak hátra. Ezen kifekélyedés legtöbbnyire már szült nőknél találtatik, és pedig leginkább a méhnyaki csatornában, minthogy itt a tüszők legsűrűbben vannak elhintve, de találtatnak a méh hüvelyes részén is, biztos jeléül annak, hogy nyaktüszők ott sem hiányzanak. Tükörrel vizsgálva itt a belövelt s túltengett hüvelyes rész felszíne egyenetlen bibircses, a méhszáj a felduzzadt nyaktüszőktől széjjelfeszítve tátong, annyira hogy a vizsgáló ujjhegyet, mint a gyűszű, magába fogadja; a méh ajkai erősen felduzzadvak, s azt egyenetlen szakadozott gyűrű gyanánt körítk. Ezen tüneményeknél fogva méhrákkal könnyen felcserélhető, főleg akkor, ha a kifolyás bűzössé vált. A harmadik alakú méhszáj kifekélyedést Mayer szemölcsösnek (pepillär) nevezi. Ez a két előbbemtől abban különbözik, hogy különösen a lakhártya tápszemölcsei vannak megtámadva, a papillák hámsejtjei a kóros kifolyás folytán lassan kint lehorzsolódnak, míg végre a szemölcsök csúcsáig érő edényhurkok falai is átmaródnak s tetemes vérzéseket okoznak. Tükörrel vizsgálva, a túltengett hüvelyes rész a külső méhszáj körül kisebb vagy nagyobb hámsejttől megfosztott, élénk vörösen belövelt, sima, fényes sebfelszínt mutat, melyen, ha hogy azt tépéssel letisztítjuk, számos vérpontok láthatók, melyek csakhamar összefolyva, vércseppekké alakulnak, s a tükörből kiömlenek. A kór ezen időszakban igen soká elmaradhat, s bővebb hószámon kívül kevés kellemetlenséget okoz; később azonban a szemölcsök bujálkodásnak indulnak annyira, hogy idővel az egész hüvelyt tetemes vérzést okozó sarjaikkal töltik be, így jön létre a 14 fl 4L® mm* Április (1. Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr. évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész tv 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és üzetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. Tartalom * Kreutzer F. tr. : A mák idott hurutjáról. Folyt. — Közlemények Balassa tanár kórodai előadásaiból. Hasvízkór és lépdag. — Tóth S. tr. : Torokgyík utáni szélhűdéses kórjelek , Donders után, — Könyvismertetés Balogh K. tr. : Klinik der Leberkrankheiten von Dr. F. Th. Frerichs. — Lapszemle: Szemcsés garatgégebb gyógyulása, Spenger-től. — A reczeg tengelyi üterének tömülése, vakság, Bressig-től. — A reczeg tengelyi literének tömülése, gyógyulás, Schneider-től. Apróbb szemelvények. Tárcza : Batizfalvi S. tr.A gyógytestgyakorlat lényege, történeti és elméleti szempontból. — Budapesti orvosegylet, — Vegyesek — Felhívás a pesti orvosnövendékek segélyegylete érdekében. — Pályázatok.