Orvosi Hetilap, 1862. szeptember (6. évfolyam, 36-39. szám)
1862-09-07 / 36. szám
Előfizetési ár : helyben egész év 9 frt. félév 4 frt. 50 kr. évnegyed 2 frt. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 frt. évnegyed 2 frt. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. 36. mats. September 7. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőnél újtér 10. sz. és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórhuvárlat közlönye. Tartalom: Detainyi L. tr.: Néhány érdekes vázlat az orvos-sebészi gyakorlatból. II. — Fehér N. tr. : Süketnéma egy kerületi hatóság bűnvádi bizottmánya előtt, Hoffert után. — A halláscsontocskák izületi merevedettségéről, Triquet után. — Lapszemle: A gyarmatosítás alkalmazása a tébolyodottak kezelésénél. — Benzinmérgezés. — Lágyéksérv: eszmék új sérvműtéthez. Tárcza : Fanta A. tr. : Levelek a tengerről. I. — Hasenfeld tr.: Korytnicza. Vége. — Menczeri, tr. : Nyilt levél Kún Tamás tudorhoz. — Vegyesek. — Pályázat. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1862. Tulajdonos és felelős szerkesztő: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs : Balogh Kálmán tr. NÉHÁNY ÉRDEKES VÁZLAT AZ ORVOSSEBÉSZI GYAKORLATRÓL. Közli Dezsínyi Lipót tr. Pesten II. Adalék a bujakór gyógytanához Ifjabb időben nagy városokban a bujakórosok gyógykezelése külön szakma tárgya lett, s habár magamat ezen tekintetben szakgyógyásznak nem mondhatom , mindamellett tizenöt évi, részint a katonakórházakban, részint pedig a magánosok közt töltött orvosi gyakorlatom által szerzett tapasztalatoknál fogva állandóan oda jutottam, hogy a higany használását védők között foglaljak helyet. S ha ezen tekintetben nem is vagyok oly vakmerő, mint egyik ügyfelem a paprikára nézve, ezt többek között a kelevény bántalmak ellen sajátszer pótanyagául ajánlván, mégis a higanyt, ha nem is a bujakór saját-, vagy a bujakóri méreg ellenszerének, de mindenesetre oly anyagnak tartom, mely igen alkalmas arra, hogy a képzékenységet ottan lefokozza, hol a fenyegető, ferde irányú képződés gyors és erélyes megakasztása szükségeltetik. A higany az említett irányban szinte hatékony hashajtó sóknak, fafőzeteknek , éhségnek s más elvonó és átváltoztató gyógymódoknak annál inkább elébe teendő, minthogy a felhozott gyógyítási módok mindegyike közt a leggyorsabban, legbiztosabban s úgyszólván a legszelídebben hat, továbbá pedig a visszaesések ellenében leginkább biztosít, noha teljes kezességet nem nyújt. Ezekhez járul még a tudományos tekintetben figyelembe nem vehető, de gyakorlatilag fontos ama körülmény, hogy az egyszerű gyógykezelés (simple treatment) a bajaikat eltitkolni akaró, életvndor, egyébként egészséges fiatal embereknél, kik a bujakórosok legnagyobb részét teszik, teljes szigorral keresztül nem vihető; ha pedig az csak felületesen történik, akkor a bajra még csak mérséklőleg se hat. Különösen pedig úgy élettanilag, mint lélekállapotilag nem lehető, hogy fiatal emberek hoszszabb ideig tartó éhezésnek alávessék magukat. Ha a higanygyógymód vétetik igénybe, a beteg okvetlenül a szobát őrizvén, minthogy máskép egy lelkiismeretes orvos sem fogja azt használni, a szer iránt viseltető nagyobb bizalom és tiszteletnél fogva a kapott rendeleteket sokkal pontosabban teljesíti, s minden kihágást és kicsapongást sokkal inkább kerül. Az elsőleges bujafekélyek égetésére vonatkozólag annyit mondhatok, hogy azoknál, kik olyan bajban hozzám fordulnak, közönségesen már alkalmazva volt; a fekély azonban nemcsak hogy nem gyógyult, de többnyire a másodlagos bujakóri tünetek észlelhetők náluk. Elhiszem, hogy sokkal nagyobb azok száma, kiknél az egyszerű égetés gyógyulást eszközöli, de minthogy nagyon sokszor egyszerű lehámlásokként szereplő fekélyek, önmaguktól is gyorsan begyógyulván, csakhamar átalános bujasenyv fejlődik ki, méltán állíthatom, hogy az elsőseges fekély behegedésével még nagyon kevés van megnyerve. A bujafekély keménységéből annak fertőző voltára nézve nem sokat lehet következtetni, miután bebizonyíttatott, hogy a Hunterféle fekély nem mint olyan elsőleges fekély tekintendő, mely a bujakór átalánossá válásához visz, hanem inkább az átalános bujasenyv első tüneteként vehető, miért fel kell venni, hogy az átalános bujasenyv egyszerű, nem kemény bujafekélyből veszi eredetét. Hogy valamely helyi bajnak átalánossá változásakor a bekövetkezett kersenyv mindig egy és ugyanazon helyi tünettel külölje magát, hogy tehát a bujasenyv mindenkor az elsőseges fekély megkeményedésével vegye kezdetét, minden hasonlat és tapasztalás ellenére van. így tehát a Hunter-féle fekély hiányzása esetében még nem mondhatni, hogy vérfertőzés nincs jelen. S ezért, — noha nem tagadom, hogy elsőseges bujafekélyek tisztán helybeli kezelés után, minden rész következés nélkül meggyógyulhatnak, — minthogy valamely fekély küleméből annak fertőző vagy nem fertőző voltát nem ismerhettem, soha el nem mulasztom a higany adagolást; mert inkább egyék a beteg hiúban néhány szemet higanyt, mely Kussmaul szerint a szervezetnek ártalmára nem igen lehet, s őrizze a szobát néhány napig, mintsemhogy az átalános bujafenyv veszélyének kitétessék. Enélfogva úgy az elsőleges