Orvosi Hetilap, 1863. június (7. évfolyam, 23-26. szám)
1863-06-07 / 23. szám
Előfizetési ár , helyben egész év 9 frt. félév 4 frl. 50 kr. évnegyed 2 frl. 25 kr. vidéken egész év 10 frt. félév 5 rt. évnegyed 2 frl. 50 kr. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 uj kr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál , a szerkesztőnél újtér 10. sz., Balogh K. tr. urnái, Ország út 41. sz., és Osterlamm K. könyvkereskedésében, újtér a kioszk átellenében. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Bretedlta: **■_. Felelős szerkesztő és tulajdonos: Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs: Balogh Kálmán tr. Tartalom : Csermák N. J. : Érlökési észrevételek. — Wilhelm H. tr.: Az arczhüdések egy vázlata. — A szemdellői aránytalanság, s annak jelzése. — Könyvismertetés: Helmholtz H. : Von den Tonempfindungen als physiologische Grundlage für die Theorie der Musik. — Lapszemle. Apróbb szemelvények, Tárcza . Toulmoucde tanulmányai a gyermekgyilkosság és a rejtett terhesség felett. (Folyt.) — Vegyesek. — Pályázatok. Fest, 1863. 93. Julius 7. ÉRLÖKÉSI ÉSZREVÉTELEK. Gzermák N. János, volt egy. tanár és a kir. magy. természettudományi társulat level, tagjától Prágában. Ismeretes, hogy Vierordt volt az első, ki élő embernél érlökés jelzője által lehetővé tette, és valóban eszközölte, hogy az érlökés vonalak által rögzítessék. Ezen eszközt későbben Marey lényegesen megváltoztatta, s több tekintetben megjavította. A Marey-féle erlökési görbe vonalak azonban Vierordtéitól jelentékenyen különböznek, minélfogva ezen eszközök egyikének vagy másikának, melyek által a görbe vonalak hatnak, lényeges szerkezeti és működési hibában kell szenvedni, miáltal azonban még nem állíttatik, hogy az egyik érlökési görbe vonalak a másiknál helyesebbek. Ezt átalában véve várni nem is lehet, minthogy egészen súrlódás nélkül hóemeltyűt találni nem lehet, s magának Marey-nek eszközében is el nem hanyagolható mennyiség súlyos anyag (träge Masse) van jelen, mely az irt görbe vonalnál bizonyos valótlanságokban nyilvánul. Azután pedig a szerkezet, mely szerint úgy Vierordt, mint pedig Marey eszközében az emeltyűnek az ütér fala mozgásait követni kell, se Vierordt, se pedig Marey eszközében nincsen minden hiba nélkül. Míg az elsőnél az emeltyű az ütérre saját súlyánál fogva nehezedik, s ennek mozgásai közben vele folytonos érintkezésben van, az utóbbinál az érlökések ruganyos aczélra esnek, mely az ütér falát nyomja, s az utóbbival van azután az emeltyű saját súlya és egy második gyengébbnek rugany nyomása által érintkezésben. Az ilyen érlökési hullámjelzők igen természetesen az üterek úrközi változatait, mint ezek a vérhullám idejében előfordulnak, egészen pontosan soha nem mutatják. Hogy meghatározzam, vájjon a Vierordt vagy a Marey-féle görbe vonalak-e a helyesebbek, már több mint két év óta más érlökés-jelzési mód után gondoltam, mely minden ellenvetésen felül az üzérfal mozgásait egész szabatossággal feljegyezte. Ily eljárás azonban csak olyan emeltyű által volt elérhető, mely a következő tulajdonságokat egyesíti magában: 1) hogy tökéletesen súlytalan ; 2) hogy minden dörzsölés nélkül ir, s végül, 3) hogy a mozgóstér természetes viszonyainak minden legcsekélyebb változtatása nélkül arra alkalmazható. A fénysugarakban ama tulajdonságok mindanynyian egyesülnek, miért is azon gondolatra jöttem, hogy azokat emeltyűként használjam, s általuk az ütér mozgása által okozott űrköri változatokat fényképészileg rögzítsem. Hogy a fénysugarak alkalmazását a nevezett czélra igénybe vegyem, többféle mód kínálkozott. A legközelebb levő engemet az érlökési tükör (Pulsspiegel) szerkezetére vezetett, melyről előleges jelentést először a prágai gyakorló orvosok, majd pedig Carlsbadban a természetvizsgálók gyűlésén (1862. őszén) tettem. Mach. tr.. Bécsben, ki az érlökés-jelző szerkezetét és elméletét igen alapos mennyiségtani és kísérleti vizsgálat tárgyává tette az én érlökési tükrömről „Über die Gesetze des Mitschwingens“ (Sitzungsberichte der Wiener Akadamie Bd. XLVII) értekezete végén megemlékezett, mi engem arra indít, hogy a fénytani érlökésmérő vagy érlökés-jelző (Sphygmometer von Sphygmoskop) átalában, az érlökési tükörről pedig különösen említést tegyek. Az érlökési tükör kicsiny egyenes síktükörnél nem egyéb, mely a lökőstérre akként létezik, hogy ennek ürköri változatait anélkül, hogy azokat megváltoztatná, vagy bármiképen is gátolná, egész szabatossággal kövesse. A tetszés szerinti szöglet alatt közvetlenül vagy pedig valamely illeszthető világító tükör által odavetett nap, vagy bármely más eléggé világos mesterséges fényforrás sugarai a tükör által elhajtatnak, s igen éles fényképpé egyesíthetők, akár valamely tá