Orvosi Hetilap, 1864. április (8. évfolyam, 14-17. szám)

1864-04-03 / 14. szám

Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­ségnél ujtér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében, váczi­­nteza Parkfrieder féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. a CK»«Kild É­vfoly Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartalom : Singer Mátyás tr. : A lobordad hályog (cataracta pyramidalis) két esete, némi észrevételekkel a szürke hályog e neme felett. — II. Miksa, bajor király halálos betegsége és a bonetvizsgálatnak eredménye. Közli: Horváth Gy. tr. — Könyvismertetés. Balogh Kálmán tr.: Die krankhaften Geschwülste. Dreissig Vorlesungen I. Band, von R. Virchow. — Lapszemle: A kulcs­­csontalatti ütér tágulata, a hónaljütér lekötése, javulás. — A bolygidegek befolyása némely, a gyomorba jutott mérgekre. — Levegő befúvás a fülbe. — Apróbb szemelvények. Tárcza : Ophthalmoscopia circumforanea. — Koponyarögzitő. — Vegyesek._________________________________________________________________ JL4L« Pest, 1864.­­5 Előfizetési ár­ helyben egész évre 9 frt. félévre 4 frt. 50 kr. vidéken egész évre 10 frt. félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. A lobordad hályog (cataracta pyramidalis) két esete, némi észrevételekkel a szürkehályog e neme felett. Singer Mátyás tr., m­űtő, köz­kórházi igazgató-főorvos Szegeden. (Folytatás). A lobordad hályog, mint tudva van, veleszületett vagy szerzett. Esetünkben kétségkívül az utóbbival van dolgunk. Mert ha nem is vesszük tekintetbe az anyának állítását, hogy a gyermek ép szemmel született, s hogy a veleszületett lobordad hályog rendesen mind a két szemen jön elő, állításunk mellett határozottan szól már a tárgyilagos lelet is, azon kóros válto­zások tudniillik, melyeket a lobordad képleten kívül a szemben észlelhetünk. Fogjunk tehát mindenekelőtt a szerzett lobordad hályog elemzéséhez, és pedig annál inkább, mivel ennek foly­tán a szerzett alakú is lényegében és támadásában könnyeben megfejthetővé válik. Kötelességünk itt első helyen kiemelni Arkt-nak érdemét, ki azon időben, midőn a szerzett lobordad hályogot csaknem áta­­lán a szemrekeszléb (iritis) sajátságosan alakult terményének tartották, határozottan kiemelte s a betegágynál és hullákon tett vizsgálatok alapján kimutatta, hogy ez esetben gyakran a szaruhártya középponti átfúródásának következményeivel van dolgunk. * * *) Akii e tekintetben következőképen nyilatkozik: „Es bleibt nämlich auf der Kapsel, in oder nahe am Centrum dersel­ben ein Klümpchen Exsudat zurück, welches nach und nach zum Abschluss der Öffnung in der Wasserhaut von dieser abgesondert wird, und nach Wiederherstellung der Augenkammer als ein mehr weniger erhabenes Hügelchen auf der Kapsel sitzen bleibt.“ Ez irton támad Arit szerint a mellső középponti tok­hályog, s hogy ha az izzadmány lobor alakjában feltornyu­l, lobordad hályognak neveztetik. Egészben véve tehát a szer­zett lobordad hályog Arit véleménye szerint nem egyéb, mint a középponti tokhályognak válfaja, s mindkettő a mellső tok külfelületére lerakodott izzadmányból állván, álhályognak (ca­taracta spuria) tekinthető, ha a hályog nevét megtartani akar­juk.­­ Am­i a tokhályog taglalásánál a középponti és lobor­dad hályogot csakugyan oda is teszi a tok külfelületén lerakó­dás folytán támadt homályok osztályába, „a­mennyiben t. i. a tok ez alatt egészen változatlan vagy legalább tökéletesen átlátszó maradhat“, holott a valódi tokhályognál a tok maga is szenved oly változásokat, „hogy azt kóros részeiben még górcső alatt sem lehet fölismerni.“ — Később látni fogjuk, mennyire módosíttatott Aritnak mindkét rendbeli véleménye az újabb idő bonettani vizsgálatai által. Egyelőre szabad legyen constatíroznunk csak azt, hogy 1) Arit a középponti tok­ és a lobordad hályogot a mellső tok külfelülete lerakod­­mányaihoz sorolja, ámbátor e nézetre nézve meg kell jegyez­nünk, hogy a lerakodmányok rovatában a veleszületett lobor­­dadhályog is fölemlíttetik, melynek alapja messze a mellső tok síkja mögött látható; ( 2) hogy azon régi vitakérdésre nézve, váljon a tokhályog magának a tok szövetének homályából származik-e, vagy pedig a tok belfelülete lerakodmányaiból, szövetének lényeges megbetegedése nélkül. — Am­i az első nézet mellett határozottan nyilatkozik. S itt az ellenkező nézetmód tárgyalásához vezettetünk, mely különösen H. Müller 3), Wedl 2), Stellwag 3) és Schweig­­ger 4) vizsgálódásainak és búvárlatainak eredménye, melyek­ből következik, hogy a központi tokhályog és a lobordad há­lyog a mellső tok belfelületén és a vele határos lencserétegek­ben fészkel, továbbá, hogy a valódi tokhályog nem maga a tok szövete homályosodásából ered, hanem különféle lerakó­dásokból , melyek a mellső tok belfelületét lepik el. Megemlítjük itt mindenekelőtt azt, mi e tárgyra vonat­kozólag Stellwag szemészeti tankönyvében, az 541. lapon áll. A középponti tokhályog a részletes (partiell) hályogok osztá­lyába soroztatik s támadása akként fejtetik meg, hogy a sza­­ruhártya-átfúródás, vagy szivárványláb folytán a mellső tokra tapadt izzadmányrögcse a lerakodmány mögött fekvő toksejt­­stratum részében és a felszínes lencserétegekben hályogos homályt hoz létre, mely homály porcz- vagy krétaszerű, mák­­kölesnagyságnyi gömbösévé másodlagosan átalakulván, a mellső tok belfelületéhez erősen ragad, s a lencsefelületnek mintegy hézagában beágyalva van. „Ha ily körülmények közt, folytatja Stellwag, gömbölyded csomócs helyett rendetlen­ben­ *) Würzburger mediz. Verhandl. VI. és VII. k. ; és Archiv, f. Oph­thalmologie III. k. 1. osztály : Über die anatom. Verhältnisse des Kapselstaares. 2) Zeits. der k. k. Gesells. d. Aerzte zn Wien 1858. 464. 1., és Atlas der pathologischen Histologie des Auges. 8) Die Ophthalmologie vom naturwissenschaftl. Standpunkte 1855. Mediz. Jahrbücher 1861. 5. füzet. Lehrbuch der prakt. Augenheil­kunde 1862. 4) Archiv, f. O. VIII. k. 1. oszt. 55. és köv. 1. Über die Entstehung des Kapselstaares. April 3. *) Oester. Wochenschrift 1845, és Lehrbuch I. kötet, 232 és köv. 1.

Next