Orvosi Hetilap, 1864. július (8. évfolyam, 27-31. szám)
1864-07-24 / 30. szám
Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt. félévre 4 frt. 50 kr. vidéken egész évre 10 frt. félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendő!*. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. 30. isme. Julius 24. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél Hitér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében, vácziutcza Parkfriederféle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartalom : Láng Gusztáv tr.: „Filaria medinensis“ egy esete. — Közlemények Niemeyer, tübingai tanár korodájából. A Bright-kórnak tejjeli kezeléséről. (Vége). Közli Horváth György tr. — Könyvismertetés. Le Régne Végétal. — Lapszemle: A nyombél egyszerű fekélye. — Ideg-dag a delta-izomban. — Az első nyakcsigolyák önálló ficzama, a tagok és a törzs hidése, visszahelyezés, gyógyulás. — Apróbb szemelvények. Tárcza : Szalay László halála. — Kolozsvári levél. — Budapesti kir. orvosegylet. — Vegyesek. „Filaria medinensis“ egy esete. Láng Gusztáv Jr., m. k. egyetemi tanársegéd. A sors kedvezményezése, vagy ha úgy tetszik mostohasága mindeddig megtagadta tőlünk azon ritka betegségnek észlelését, mely német szomszédainkat évek óta rémülésben tartja, noha csak górcsői a trichina-szörny, mely azt okozza. Vámbéry, hires hazánkfia gondoskodott arról, hogy e hiányt pótolja, s habár nem is trichinos beteggel lepett meg, annál még érdekesebb keleti hozománynyal kedveskedett, mennyiben átalánosan ismert tatárjában két „filaria medinensist* szállított Pestre. A szerencse engem kínált meg e ritka beteggel, melynek tudományos felhasználásáról itt annál inkább tartozom számot adni honi ügytársaimnak, minél kevesebb alkalom nyílik e betegség körül nálunk tapasztalatokat szerezni. Mielőtt azonban esetem vázolására térnék át, szükségesnek tartom a „filaria medinensis“-nek természetrajzát előrebocsátani. A „filaria medinensis* (Dragonneau, Höllenwurm) az óvilág tropikus vidékeinek sajátja s életének bizonyos korszakában az ember bőralatti kötszövetét választja lakhelyéül. Ezen korszakában ismerték régibb időtől fogva az emberek, mint rendkívül hosszú, fehér, hengerded férget, mely legfölebb farkvége felé mutat kis hegyesedést, és melynek gömbölyded fején négy tövis áll keresztben. A féreg hossza eléri a métret sőt Rokitansky szerint a 12 lábat, s vastagsága alig több 1 milliméternél, úgy hogy az egész állat czérnafonalhoz hasonlít. Jacobson Koppenhágában volt az első, ki nagy meglepetésére azt véve észre, hogy a hosszú fonálalaku állat tömve van górcsős kis állatocskák milliárdjaival, úgy hogy benne kételyek támadtak , váljon nem-e csak tömlő az egész filabra, mely az általa felfedezett fiatalokat beburkolja. Maisonneuve helybenhagyta Jacobson érdekes felfedezését, úgy hogy ezentúl nem lehetett kételkedni, miszerint az emberi testben tartózkodó filaria az „élő fiatalokat* szülő nematoidák közé tartozik. Ezen élő fiatalokat én is millió számra találtam az eddig eltávolított filaria darabokban, s nem kis örömet szerzett nekem rendkívüli mozgékonyságuk, mely alig engedte, hogy egy példányt a górcső alatt csak néhány másodperczig is rögzítsek. Ami e fiatalok hosszát illeti, úgy ez felér 0.10—0.2 milliméterrel. A test elől hengerded és fegyvertelen, lekerekített fejjel kezdődik. a fark, mely az egész állatnak körülbelől V'3-át teszi, igen hegyes s alig látható finom végbe fut ki. A legtöbb fiatalnak külfelülete kisebb nagyítás mellett egészen sima s csak erősebb lencsék alkalmazása mellett oszlik fel felette finom, számtalan gyűrűre; némely példánynál azonban a sima felület helyett születes felosztást veszünk észre, mely 3 —12 ízre osztottnak mutatja az állatot. Az erős nagyítás tisztán mutatja, hogy ez szükség az állat külbőrének megdudorodásától ered, és igen gyakran múlik az állaton minden szükség, hogy a közelebbi perczben kisebb vagy nagyobb számban ismét visszatérjen. Az állatocskák belsejében tisztán kivehető a sárgás szemcse és magtartalmú tápcső, szájnyílásával elől és végnyílásával a hegyes fark tövében. Oly példányoknál, melyeknek végnyílásából anyagok ürülnek ki, tisztán kivehető, hogy az érintett tápcső saját fallal is bír, mely ott, hol üres, összeesik. E tápcső önálló mozgással is bír, mi különösen akkor tűnik fel, ha tápcső és külbőr ellenkező irányban nyúlnak. Ivarszervekkel a fiatalok nincsenek ellátva s ennélfogva ez állapotban nem is képesek, közbeszakitás nélkül, az emberi szervezetben oly anyaállatokká fejlődni, mint az volt, melyből az imént előkerültek. Hogy ily fejlődésre képesittessenek, szükséges előbb ivarszerveik kiképződése, szükséges az ivarérett állatok párosulása és megtermékenyített nőstényeknek újbóli testbejutása. A hely és közeg, melyen az emberi testből kiürült agamok (ivartalanok) az érintett fejlődési fokozatokat elérik, eddig még nincs ugyan egész pontossággal kipuhatolva, mennyiben még senkinek sem sikerült az emberi testen kívül tartózkodó filariákat biztossággal felismerni, de legvalószínűbb, hogy a nevezett átalakulások vízben történnek. Hogy azonban nem minden víz alkalmas ily filaria tenyésztésre, annak tanúbizonysága Pest, 1864.