Orvosi Hetilap, 1865. január (9. évfolyam, 1-5. szám)

1865-01-15 / 3. szám

Pest, 1865. 3* ШШт Január 15. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 Megjelelt minden vasárnap, kr . vidékén egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­­i fizetések bérmentesitendük. cégnél, ujlér 10. sz., és Kilian Gy. könyvkereskedésében, váexi-Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. .­nteza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. '■-dk­­ I «*-■■ «*ж«*-d­­k Ms évfoly­»*». Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. * I. Tartalom : Than Károly tanár : Az ásványvizek vegyelemzésének összeállításáról. Folyt. — Balogh K. t­r : Kórboncztani közlemények. I. Agybeli genyedés, tüdőlob, festenyképződés a máj edényeiben. — Nágel E. tanár: Orvosi jelentés az erdélyi szemgyógyintézet­­ben — Lapszemle. Bujakóros lerakodások az agyban és gerinczagyban. Karfejüzéri törzs és kulcsalatti ütér lekötése. A táp­­nyában levő erjesztő. Tiroza: Pest városa vizvezetése. I. — Budapesti k. orvosegylet. — Magyar k. természettudományi társulat. — Vegyesek. Szemészeti melléklet I-ső szám. Az ásványvizek vegyelemzésének összeállításáról. Than Károly tanártól. (Folytatás) A leirt átömlési kísérletek*) tehát határozottan bizonyítják, hogy a különféle elegyített sóoldatok­­ban az egyes sók mennyisége és részben minősége is, a kölcsönös vegyi átalakulás következtében egészen más, mint a szokásos föltevésekből következik. Ugyanily eredményre vezettek másféle sókra nézve azon kísérletek, melyeket az elegyített sóolda­­­­tok sűrűségének szabatos meghatározása által eszkö­zöltem. E kísérletek még nem lévén egészen befejezve, eredményük az elegyített sóoldatok cserebomlásait illetőleg egy későbben megjelenendő értekezésem tár­gyát fogják képezni. Ha valamely víz meszenyt, nátriumot, kénsavat és chlort tartalmaz, a többször érintett föltevés értel­mében az összeállításnál, a mészenyt kénsavsó alak­jában szokták előtüntetni, a­mennyiben a kénsavas mész legnehezebben oldható azon sók közül, melyeket ezen alkatrészekből össze lehet állítani. Hogy meny­nyire téves ezen eljárás is, kiderül már azon egyszerű tényből, hogy a kénsavas mész sokkal nagyobb meny­­nyiségben oldódik oly vízben, melyben már előre konyhasó oldatott föl, mint az egészen tiszta vízben. E körülménynek más oka ismét nem lehet, mint az, hogy a kénsavas mész egy része a chlom­atriummal csere­bomlás következtében Ca S04 -t Na Cl­­ Na, S04 -f Ca Cl chlorcalciummá és kénsavas nátriummá alakul át, me­lyek vízben igen könnyen oldhatók. Miből ismét kö­vetkezik, hogy konyhasós ásványvizekben a kénsavas mész mennyisége a valóságban más, mint az elemzé­sek összeállításában. Nem kevésbé tévesnek vagy legalább is be nem bizonyítottnak kell tekinteni azon következtetést is, hogy az ásványvizek főzése alkalmával kiváló mész és magnésia egész mennyiségei, mint szénsavsók fog­laltatnak az illető szénsavas vizekben. *) Lásd lapunk 1. évi 1-jő számát.­­ E következtetés nem jogosult, mert igen képzel­hető, sőt valószínű is, hogy a főzésnél kiváló mész és magnesiának legalább egy része épen a főzés alka­lmával változik szénsavsóvá. A hőmérsék oly döntő szerepet játszik a vegyületek képződésénél és szétbomlásánál, hogy a legnagyobb valószínűséggel állíthatni, misze­rint ugyanazon ásványvízben a sók, tehát a szénsav­­sók is, közönséges hőmérséknél egészen máskép van­nak csoportosulva, mint a forrpontnál. Támogatja ezen állítást a következő kísérlet is. Ha megolvasztott, tehát ketted szénsavsótól teljesen mentes szénsavas nátriumot kifőzött vízben feloldunk, és ezen oldatot, szinte kifőzött kénsavas mész (gipsz) oldattal hidegen összeelegyítjük, úgy hogy a szénsa­vas nátrium mennyisége túlnyomó legyen; a mész nagyobb része mint szénsavas mész, kocsonyás csapa­dék alakjában kiesik. CaS04 + NaC03 + Na­S04 + CaC03. A leszűrt folyadék mely egészen átlátszó és közönsé­ges hőmérséknél­­hosszabb ideig sem zavarodik meg, a ferfőzés által tisztán észrevehető csapadékot ad, mely nem egyéb mint szénsavas mész. E kísérletből tehát kiderül, hogy a kénsavas mész szénsavas nátrium által közönséges hőmérséknél nem bontatik el telje­sen, és hogy a mészenynek legalább kis része csak a főzés alkalmával változik át szénsavas mészszé. Mindenki tudja, hogy hígított óneleg oldatokban kénköneny csapadékot hidegen elő nem idéz, a mele­gítés alkalmával azonban az ónkéneg sárga csapa­dékban azonnal előáll. Az említett logika szerint tehát itt is azt kellene következtetni, hogy az önkéneg­­már a hideg folyadékban megképződött és hogy az a melegítés által csak kiválótt, nem pedig épen az által képződött. Úgy hiszem nincs vegyész, ki ezt valószí­nűnek tartaná, és az önkénes képződését egyenesen a meleg hatásának ne tulajdonítaná. Az eddigiekben kimutattuk, hogy az ásványvizek elemzésének szokásos összeállítása, sem az elemzésnek fáradsággal gyűjtött tényleges adatait, sem pedig a valódi vegyalkatot ki nem fejezi. Az elsők benne csak el vannak rejtve, és ennélfogva a különféle elemzések

Next