Orvosi Hetilap, 1865. január (9. évfolyam, 1-5. szám)
1865-01-15 / 3. szám
Pest, 1865. 3* ШШт Január 15. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 Megjelelt minden vasárnap, kr . vidékén egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztői fizetések bérmentesitendük. cégnél, ujlér 10. sz., és Kilian Gy. könyvkereskedésében, váexi-Hirdetésekért soronkint 14 ujkr. .nteza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. '■-dk I «*-■■ «*ж«*-dk Ms évfoly»*». Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. * I. Tartalom : Than Károly tanár : Az ásványvizek vegyelemzésének összeállításáról. Folyt. — Balogh K. tr : Kórboncztani közlemények. I. Agybeli genyedés, tüdőlob, festenyképződés a máj edényeiben. — Nágel E. tanár: Orvosi jelentés az erdélyi szemgyógyintézetben — Lapszemle. Bujakóros lerakodások az agyban és gerinczagyban. Karfejüzéri törzs és kulcsalatti ütér lekötése. A tápnyában levő erjesztő. Tiroza: Pest városa vizvezetése. I. — Budapesti k. orvosegylet. — Magyar k. természettudományi társulat. — Vegyesek. Szemészeti melléklet I-ső szám. Az ásványvizek vegyelemzésének összeállításáról. Than Károly tanártól. (Folytatás) A leirt átömlési kísérletek*) tehát határozottan bizonyítják, hogy a különféle elegyített sóoldatokban az egyes sók mennyisége és részben minősége is, a kölcsönös vegyi átalakulás következtében egészen más, mint a szokásos föltevésekből következik. Ugyanily eredményre vezettek másféle sókra nézve azon kísérletek, melyeket az elegyített sóoldatok sűrűségének szabatos meghatározása által eszközöltem. E kísérletek még nem lévén egészen befejezve, eredményük az elegyített sóoldatok cserebomlásait illetőleg egy későbben megjelenendő értekezésem tárgyát fogják képezni. Ha valamely víz meszenyt, nátriumot, kénsavat és chlort tartalmaz, a többször érintett föltevés értelmében az összeállításnál, a mészenyt kénsavsó alakjában szokták előtüntetni, amennyiben a kénsavas mész legnehezebben oldható azon sók közül, melyeket ezen alkatrészekből össze lehet állítani. Hogy menynyire téves ezen eljárás is, kiderül már azon egyszerű tényből, hogy a kénsavas mész sokkal nagyobb menynyiségben oldódik oly vízben, melyben már előre konyhasó oldatott föl, mint az egészen tiszta vízben. E körülménynek más oka ismét nem lehet, mint az, hogy a kénsavas mész egy része a chlomatriummal cserebomlás következtében Ca S04 -t Na Cl Na, S04 -f Ca Cl chlorcalciummá és kénsavas nátriummá alakul át, melyek vízben igen könnyen oldhatók. Miből ismét következik, hogy konyhasós ásványvizekben a kénsavas mész mennyisége a valóságban más, mint az elemzések összeállításában. Nem kevésbé tévesnek vagy legalább is be nem bizonyítottnak kell tekinteni azon következtetést is, hogy az ásványvizek főzése alkalmával kiváló mész és magnésia egész mennyiségei, mint szénsavsók foglaltatnak az illető szénsavas vizekben. *) Lásd lapunk 1. évi 1-jő számát. E következtetés nem jogosult, mert igen képzelhető, sőt valószínű is, hogy a főzésnél kiváló mész és magnesiának legalább egy része épen a főzés alkalmával változik szénsavsóvá. A hőmérsék oly döntő szerepet játszik a vegyületek képződésénél és szétbomlásánál, hogy a legnagyobb valószínűséggel állíthatni, miszerint ugyanazon ásványvízben a sók, tehát a szénsavsók is, közönséges hőmérséknél egészen máskép vannak csoportosulva, mint a forrpontnál. Támogatja ezen állítást a következő kísérlet is. Ha megolvasztott, tehát ketted szénsavsótól teljesen mentes szénsavas nátriumot kifőzött vízben feloldunk, és ezen oldatot, szinte kifőzött kénsavas mész (gipsz) oldattal hidegen összeelegyítjük, úgy hogy a szénsavas nátrium mennyisége túlnyomó legyen; a mész nagyobb része mint szénsavas mész, kocsonyás csapadék alakjában kiesik. CaS04 + NaC03 + NaS04 + CaC03. A leszűrt folyadék mely egészen átlátszó és közönséges hőmérséknélhosszabb ideig sem zavarodik meg, a ferfőzés által tisztán észrevehető csapadékot ad, mely nem egyéb mint szénsavas mész. E kísérletből tehát kiderül, hogy a kénsavas mész szénsavas nátrium által közönséges hőmérséknél nem bontatik el teljesen, és hogy a mészenynek legalább kis része csak a főzés alkalmával változik át szénsavas mészszé. Mindenki tudja, hogy hígított óneleg oldatokban kénköneny csapadékot hidegen elő nem idéz, a melegítés alkalmával azonban az ónkéneg sárga csapadékban azonnal előáll. Az említett logika szerint tehát itt is azt kellene következtetni, hogy az önkénegmár a hideg folyadékban megképződött és hogy az a melegítés által csak kiválótt, nem pedig épen az által képződött. Úgy hiszem nincs vegyész, ki ezt valószínűnek tartaná, és az önkénes képződését egyenesen a meleg hatásának ne tulajdonítaná. Az eddigiekben kimutattuk, hogy az ásványvizek elemzésének szokásos összeállítása, sem az elemzésnek fáradsággal gyűjtött tényleges adatait, sem pedig a valódi vegyalkatot ki nem fejezi. Az elsők benne csak el vannak rejtve, és ennélfogva a különféle elemzések