Orvosi Hetilap, 1865. február (9. évfolyam, 6-9. szám)

1865-02-05 / 6. szám

83 84 V pedig a keresett viszonyos vegyértéket jelenti, he­lyes a következő arány: Víz e : 1 = m : v, honnét v = —..........................(Itt így például ha valamely ásványvíz 1000 részé­ben 0,4452 calcium foglaltatik, a calcium viszonyos vegyértéke ezen egyenlet szerint lesz v = 0,4452 : 20­0­0,02226 Ha ekként minden elemi alkatrésznél a nevezett számtani műtétéit végrehajtjuk, oly számokat nye­rünk, melyek kifejezik, hogy mily viszonyban vannak az egyes elemi alkatrészeknek vegyértékei. Mivel azon­ban az ekként nyert vegyértékek absolut számbeli értéke attól függ, mily nagy az alkatrészek absolut mennyisége 1000 l. vízben, könnyű belátni, hogy ezen vegyértékek számértékei viszonyos természetüknél fogva csak egymás között hasonlíthatók össze; ellen­ben különféle vizeknél az alkatrészek vegyértéke ösz­­sze nem hasonlítható, mivel e vegyértékek összege különféle vizekben különböző lévén, e viszonyos szá­mok mértéke is különböző. Hogy kétféle ásványvíznél, melyek közös elemi alkatrészeket tartalmaznak, a vegyértékek összeha­sonlíthatók legyenek, arra nézve szükséges, hogy min­den ásványvíz elemezésénél a vegyértékek ugyanazon mérték szerint legyenek kifejezve. Ennek elérése tekintetéből legc­élszerűbbnek tartom, ha a vegyérté­kek számértékei minden víz elemzésének összeállítá­sánál százalékokban fejeztetnek ki és pedig úgy, hogy a tevőleges (vagyis fém) alkatrészeknél a vegyértékek számbeli értékeinek összege = 100 legyen. A viszonyos vegyértékek százalékainak kiszámí­tása legegyszerűbben történik a követ, arány szerint: s : v = 100 : v %, honnét v % . . . (IV hol s a fém-alkatrészek vegyértékeinek összegét, v az illető alkatrész viszonyos vegyértékét, v % pedig a keresett százalékokat jelentik. Mi a nemleges­ (vagy sav) alkatrészek vegyérté­keinek kiszámítását illeti, ez egészen úgy eszközöl­hető, mint a fémalkatrészeknél ki volt fejtve. Azon nemleges sóalkatrészeknél, melyek kétféle elemből állanak, mivel ezek együttvéve képviselik az illető sókban foglalt nemleges alkatrészek egyenértékét, a vegyérték kiszámítására elegendő az egyik elemnek 1000 s.­r. vízben foglalt mennyiségét venni, és ezt az elemnek azon viszonyos mennyisége által elosztani, mely az illető sóknak egy egyenértéksúlyában foglal­tatik. Valamely só egyenértéksúlya alatt azon viszo­nyos mennyiségét értjük, melyben egy egyenérték fém foglaltatik, így például mivel a kénsavsók (MSOS) nemleges része 1 egyenérték kénből és 4 egyenérték előnyből áll, a kénsavsók nemleges alkatrészének vegyértékét megkapjuk, ha az 1000 s. r. vízben (mint kénsavsó) bennfoglalt kénmennyiséget 16*) által elosztjuk. E hányadost (IV egyenlet szerint) 100-al szorozván és s (a fém­elemek vegyértékének összege) által elosztván, előáll a kénsavsók vegyértékének százaléka. A szénsav, mely csaknem minden ásványvíznek alkatrészét képezi részint szabad állapotban részint pedig sók alakjában, a legtöbb esetben egyszerre mindkét alakban szokott előfordulni. Szabatosan ez idő szerint ismét csak az összes szénsav mennyiségét lehet az ásványvizekben kísér­letileg meghatározni. Hogy a szénsav összes mennyi­ségéből mennyi kívántatik meg a szénsavsók alakjá­ban jelenlevő fémekkel közönyös só képzésére, ezt a fémek vegyértékeinek összegéből biztosan ki lehet számítani. Máskép áll a dolog azon kérdéssel, hogy a szén­savnak mily része képez a vizekben savanyú szén­savsókat, azaz mint kifejezni szokás, mily része van a szénsavnak félig megkötve. Heidenhain és Meyer*) kísérletek által kimutat­ták, hogy a köz­ szénsavas nátrium-oldata épen any­­nyi szénsavat képes elnyelni, a­mennyi a kétszénsavas nátrium (H Na Cz 06) képzésére és a jelenlévő víz telítésére megkívántatik. Az ásványvizekben azonban a szénsavas nátriumon kívül igen gyakran szénsavas mészeny és magnesium fordul elő, melyekről szinte tudjuk, hogy a szabad szénsav tartalmú víz őket fel­oldja. Mivel e két utolsó fémnek savanyú szénsav­sóját eddigelé nem sikerült előállítani, és mivel kísér­letek által eddig megállapítva nincsen, hogy a neve­zett szénsavsók vegyileg egyesülnek-e a vízben ol­dott szénsavval és mily viszony szerint, ennélfogva jelenleg nem lehet szabatosan kiszámítani, mily meny­­nyiséget tesz ki a szénsav azon része, mely a vizek­ben mint savanyú szénsavsó foglaltatik. Ha az itt említett kérdés hasonló megoldást fog nyerni, mint a szénsavas nátriumra nézve történt, akkor az elemezések összeállításánál a szénsavsókat adott esetekben két szénsavas sók alakjában kellene felvenni. **) Ha kitűzött elvünkhöz hívek akarunk lenni, úgy ez idő szerint a most említett okoknál fogva nem te­hetünk egyebet, minthogy az összeállításban csupán csak közönyös szénsavsókat veszünk be, a szénsav­nak többi részét pedig, tehát a szabad szénsavat és a savanyú sókban foglalt félig kötöttet összegesen em­lítjük fel, a vízben feloldott egyéb légnemek mellett, az összeállítás végén. Ha a vízben szabad kénköneny fordul elő, úgy az 1000 részben foglalt köneny a fémeknél, a kén pedig a netalán fémkéneg alakjában is előforduló kénnel együtt, de a kénsavsókban előjövő kéntől különválasztva, a nemleges elemek közt sorolandó fel. Ha tehát az összeállításnál a közönyös sókban foglalt alkatrészeket akarjuk kifejezni, úgy legelső feladatunk az elemi alkatrészek vegyértékeit egyen­­ként kikeresni. Ezután a fémelemek vegyértékeinek összegét (s) a nemleges alkatrészek vegyértékeinek összegéből levonni. A különbség fogja adni a félig *) Az egy egyenérték kénsavsóban M S04- fogl­lt kén viszonyos meny­­nyisége S­­­IC. *) Annalen der Chemie und Pharmacie II. Suppl. Bd 170-ik lap. **) E kérdés kísérleti megoldásával tanítványaim egyike jelenleg foglalkozik vezetésem alatt.

Next