Orvosi Hetilap, 1865. július (9. évfolyam, 27-31. szám)

1865-07-02 / 27. szám

Pest, 1865.3­9. Julius 2. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye.­­Ki.len­ cKedJL]£ ffV» ■ _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartalom: Korányi Frigyes egyet.­m. tanár: Idegkórtani esetek a gyakorlatból. III Félfejszoba (Hemicrania) — Hasenfeld Manó­­r. Méhelhajlások és azok gyógykezelése a Hodge-féle tartaszokkal. Folyt. — Könyvismertetés. A tüdőhólyagcsák feletti vita, irta Bakody Tiv. tr. — Lapszemle. Az alapütér tágulata, repedés, halál. A h­angyhólyag tisztátlanságáról. Apróbb szemelvények _ Tárcza: A magántanitói intézvény ügyében a pesti közkórháznál. — Mendl Lajos tr. Cadiz, Malaga; úti rajz. — A védhimlő-oltás kimu­tatása Erdélyből 1964-ben. — M­e­z e­i A. tr. Nyilatkozat. — Vegyesek. — Pályázat. — Szerkesztői levelezés. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 fer., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr Megjelen minden vasárnap Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­sednél, ujtér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében, ráczi­­utcza Parkfrieder-féle házban. Idegkórtani esetek a gyakorlatból. Korányi Fr. tr. és egyet. ro. tanártól. III. Félfejssába (H e m i c r e n i a). Hain Erzsébet, 30 éves miskolczi születésű cseléd, 12 éves korában váltóláztól lepetett meg, mely öt éven át gya­kori visszaesésekkel gyötörte, de 17 éves korától többé nem jelentkezett. 19 éves korában forró őszi napon mezei munká­val foglalkozván, a jobb falcsont táján tenyérnyi nagy helyre kiterjedő erős fejfájást kapott, mely csak 24 óra múlva szűnt meg s két hét múlva ismét visszatért. Ezen időtől fogva 10 éven át minden 14-ik napon rendesen megjelent s 36 — 46 óráig tartott, egy évtől óta azonban már minden nyolczad napon a legpontosabban jelenik meg, 24—36 órai tartammal. Havi tisztulását beteg 20 éves korában kapta, ezt a fejfájás gyakran megelőzi, néha nem. Fölvétetett a sz. Rókus-kórház idegkorosztályára 1865- dik év ápril 23-án. Az egyén alacsony termetű, elég jól táplált, kissé sápadt arczszínű, türelmes, nyugodt természetű nő, minden szervei rendes térfogatúak és működésűek. A koponya alakja rendes, a hajzat elég tömött, egyenletes, tapintásra semmi fájdalmas­ságot beteg nem érez, midőn azonban a koponyához menő és fölötte elterjedő idegek vizsgálat alá vétettek, a jobb állka­pocsízületnek megfelelőleg a külfül előtt és a jobb csecs nyújtvány mögött egy néhány vonalra körül­írt fájdalmas pont találtatott. Többször ismételt vizs­gálatoknál az első fájó pont állandónak, az utóbbi változva létezőnek és elmúlónak lenni észleltetett. Az első rohamot május 1-én figyelhettük meg. Azt már jó előre a beteg nyugtalansága jelezte, ki helyét nem lelve, járt-kelt, arcra szokottnál haloványabb volt, fejében bizonyos idegen érzésről panaszkodott. Nem­sokára a fejfájás erősebb lett s beteget lefeküdni kénytette, a fájdalom színhelye a jobb falcsontdudor tája volt, kiterjedésére nézve csak annyit tudott mondani, hogy a jobb oldali fejre van korlátolva s a jobb szem­teke nyomása érzetével párosult; külső nyomás által nem nö­veltetek, de a külfül előtti fájó pont, valamint a csecsnyujt­­vány mögötti érzékenyebb volt, mint a roham előtt. A fájdalom kétféleképen éreztetett, egy állandó szegző, meg­sem­misítő fájdalom , s közbe egyes czikázó, nyilalló fájdalmak, me­lyeket mindannyiszor egy éles felsikoltás jelölt, s a beteg által az agyvelőben székelőnek nyilváníttatott. Fényiszony, a szem­héjak becsukódásával ; a lázák szükek, de mozgékonyak. A roham kifejlődésével hányás állt be, melylyel előbb ételma­radványokkal vegyített, utóbb ilyenek nélküli epe és nyákos, híg folyadék ürítetett minden megkönnyebbülés nélkül, ezen hányás később a roham végéig sokszor visszatért. Erverés : perczenkint 54, hőfok a hónaljban 37,7. A roham egész éjjel­­ tartott s csak másnap délre szűnt, meg, maga után hagyván , bizonyos bódultság érzetét; az étvágy, mely a roham alatt , egészen megszűnt volt, utána visszatért. A roham ezentúl minden nyolczadik napon rendesen s csaknem órára jelent meg s máig csak kétszer tért el ezen megjelenési rendtől. Egyszer kinal adagolása alatt, mely gyógyszer négy szemetes adagokban alkalmaztatott a roham előtti napon, háromszor napjában, s ezen szerelés mellett a roham két nappal később állott be, s­­ mind belterjességben, mind időtartamra nézve tetemesen csök­­kent, de tovább folytatott adagolása előbb tiszta kínainak, s később a szunyallal egyesítettnek — a szemet minden adag­hoz — legkisebb befolyást sem gyakorolt többé a roham létrejöttére. Június 4-ike óta beteg Meglin szerét használja ily alak­ban : Rp. Extr. sémin, hyosciami alcoh. oxydi zinci aa. gr. duo Pulv. rud. valerianae sylv. gr. quatuor. Extr. tarax. q. s. ut f. pil octo. Mely labdacsok reggelenkint vétetnek két szemen kezdve s jelenleg — junius 14-én — öt szemig emelkedve. Az utolsó roham junius 11-én tizenketted napon köszöntött be szokott belterjességben és tartamban. A csecsnyujtvány megötti fájó pont, mely a nyakszirt-idegeknek felel meg, eltűnt magától. A külhalljárat előtti pedig, mely az osztott ideg fül­­halánték ágára vonatkozik egy kis terjedelmű hó­­lyaghúzó alkalmazása után tűnt el s többé fel nem található. A hőmérő sokszorosan alkalmaztatván, rohamon kí­vüli időben 37 — 37,3 fokot jelzett, míg a roham tető­pontján 37,5-re emelkedett s 37,3-nál lejebb a roham alatt nem szált. Az é­r­­­ö­n é­s rohamon kivül 64 és 78 közt ingadozott a roham alatt 56-nál feljebb soha nem emelkedik. A húgy faj­súlya rohamon kivül 24—40 közt válto­zik Heller húgyméreszén, a roham vége felé 40-ig emelke­dett s egyszer a roham utáni napon 42-ig szökött, a vegyi vizsgálat a hólyagokat tetemesen gyarapodva, a v­i­­lanysavas sókat nagy mennyiségben s a kénsavas sókat szintén nagyobb mennyiségben jelenlevőknek mutatta.­­ A lépben legkisebb térváltoztatás sem volt észlelhető, a hányás állandó kísérő­je a roha­moknak. Az előrebocsátott kóreset oly él­ő körvonalas alak­kal bír, hogy a kórisme nem igen lehet kétes, s a kór­okozatra nézve csak mellékesen kívánom megjegyezni, hogy az a nap hevén kívül a nap fényében is rejthe­tik, a­mennyiben számos tapasztalatok bizonyítják, 27 * * *

Next