Orvosi Hetilap, 1865. július (9. évfolyam, 27-31. szám)
1865-07-02 / 27. szám
Pest, 1865.39. Julius 2. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye.Ki.len cKedJL]£ ffV» ■ _ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tr. Tartalom: Korányi Frigyes egyet.m. tanár: Idegkórtani esetek a gyakorlatból. III Félfejszoba (Hemicrania) — Hasenfeld Manór. Méhelhajlások és azok gyógykezelése a Hodge-féle tartaszokkal. Folyt. — Könyvismertetés. A tüdőhólyagcsák feletti vita, irta Bakody Tiv. tr. — Lapszemle. Az alapütér tágulata, repedés, halál. A hangyhólyag tisztátlanságáról. Apróbb szemelvények _ Tárcza: A magántanitói intézvény ügyében a pesti közkórháznál. — Mendl Lajos tr. Cadiz, Malaga; úti rajz. — A védhimlő-oltás kimutatása Erdélyből 1964-ben. — Mez ei A. tr. Nyilatkozat. — Vegyesek. — Pályázat. — Szerkesztői levelezés. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 fer., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 14 ujkr Megjelen minden vasárnap Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztősednél, ujtér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében, rácziutcza Parkfrieder-féle házban. Idegkórtani esetek a gyakorlatból. Korányi Fr. tr. és egyet. ro. tanártól. III. Félfejssába (H e m i c r e n i a). Hain Erzsébet, 30 éves miskolczi születésű cseléd, 12 éves korában váltóláztól lepetett meg, mely öt éven át gyakori visszaesésekkel gyötörte, de 17 éves korától többé nem jelentkezett. 19 éves korában forró őszi napon mezei munkával foglalkozván, a jobb falcsont táján tenyérnyi nagy helyre kiterjedő erős fejfájást kapott, mely csak 24 óra múlva szűnt meg s két hét múlva ismét visszatért. Ezen időtől fogva 10 éven át minden 14-ik napon rendesen megjelent s 36 — 46 óráig tartott, egy évtől óta azonban már minden nyolczad napon a legpontosabban jelenik meg, 24—36 órai tartammal. Havi tisztulását beteg 20 éves korában kapta, ezt a fejfájás gyakran megelőzi, néha nem. Fölvétetett a sz. Rókus-kórház idegkorosztályára 1865- dik év ápril 23-án. Az egyén alacsony termetű, elég jól táplált, kissé sápadt arczszínű, türelmes, nyugodt természetű nő, minden szervei rendes térfogatúak és működésűek. A koponya alakja rendes, a hajzat elég tömött, egyenletes, tapintásra semmi fájdalmasságot beteg nem érez, midőn azonban a koponyához menő és fölötte elterjedő idegek vizsgálat alá vétettek, a jobb állkapocsízületnek megfelelőleg a külfül előtt és a jobb csecs nyújtvány mögött egy néhány vonalra körülírt fájdalmas pont találtatott. Többször ismételt vizsgálatoknál az első fájó pont állandónak, az utóbbi változva létezőnek és elmúlónak lenni észleltetett. Az első rohamot május 1-én figyelhettük meg. Azt már jó előre a beteg nyugtalansága jelezte, ki helyét nem lelve, járt-kelt, arcra szokottnál haloványabb volt, fejében bizonyos idegen érzésről panaszkodott. Nemsokára a fejfájás erősebb lett s beteget lefeküdni kénytette, a fájdalom színhelye a jobb falcsontdudor tája volt, kiterjedésére nézve csak annyit tudott mondani, hogy a jobb oldali fejre van korlátolva s a jobb szemteke nyomása érzetével párosult; külső nyomás által nem növeltetek, de a külfül előtti fájó pont, valamint a csecsnyujtvány mögötti érzékenyebb volt, mint a roham előtt. A fájdalom kétféleképen éreztetett, egy állandó szegző, megsemmisítő fájdalom , s közbe egyes czikázó, nyilalló fájdalmak, melyeket mindannyiszor egy éles felsikoltás jelölt, s a beteg által az agyvelőben székelőnek nyilváníttatott. Fényiszony, a szemhéjak becsukódásával ; a lázák szükek, de mozgékonyak. A roham kifejlődésével hányás állt be, melylyel előbb ételmaradványokkal vegyített, utóbb ilyenek nélküli epe és nyákos, híg folyadék ürítetett minden megkönnyebbülés nélkül, ezen hányás később a roham végéig sokszor visszatért. Erverés : perczenkint 54, hőfok a hónaljban 37,7. A roham egész éjjel tartott s csak másnap délre szűnt, meg, maga után hagyván , bizonyos bódultság érzetét; az étvágy, mely a roham alatt , egészen megszűnt volt, utána visszatért. A roham ezentúl minden nyolczadik napon rendesen s csaknem órára jelent meg s máig csak kétszer tért el ezen megjelenési rendtől. Egyszer kinal adagolása alatt, mely gyógyszer négy szemetes adagokban alkalmaztatott a roham előtti napon, háromszor napjában, s ezen szerelés mellett a roham két nappal később állott be, s mind belterjességben, mind időtartamra nézve tetemesen csökkent, de tovább folytatott adagolása előbb tiszta kínainak, s később a szunyallal egyesítettnek — a szemet minden adaghoz — legkisebb befolyást sem gyakorolt többé a roham létrejöttére. Június 4-ike óta beteg Meglin szerét használja ily alakban : Rp. Extr. sémin, hyosciami alcoh. oxydi zinci aa. gr. duo Pulv. rud. valerianae sylv. gr. quatuor. Extr. tarax. q. s. ut f. pil octo. Mely labdacsok reggelenkint vétetnek két szemen kezdve s jelenleg — junius 14-én — öt szemig emelkedve. Az utolsó roham junius 11-én tizenketted napon köszöntött be szokott belterjességben és tartamban. A csecsnyujtvány megötti fájó pont, mely a nyakszirt-idegeknek felel meg, eltűnt magától. A külhalljárat előtti pedig, mely az osztott ideg fülhalánték ágára vonatkozik egy kis terjedelmű hólyaghúzó alkalmazása után tűnt el s többé fel nem található. A hőmérő sokszorosan alkalmaztatván, rohamon kívüli időben 37 — 37,3 fokot jelzett, míg a roham tetőpontján 37,5-re emelkedett s 37,3-nál lejebb a roham alatt nem szált. Az érön és rohamon kivül 64 és 78 közt ingadozott a roham alatt 56-nál feljebb soha nem emelkedik. A húgy fajsúlya rohamon kivül 24—40 közt változik Heller húgyméreszén, a roham vége felé 40-ig emelkedett s egyszer a roham utáni napon 42-ig szökött, a vegyi vizsgálat a hólyagokat tetemesen gyarapodva, a vilanysavas sókat nagy mennyiségben s a kénsavas sókat szintén nagyobb mennyiségben jelenlevőknek mutatta. A lépben legkisebb térváltoztatás sem volt észlelhető, a hányás állandó kísérője a rohamoknak. Az előrebocsátott kóreset oly élő körvonalas alakkal bír, hogy a kórisme nem igen lehet kétes, s a kórokozatra nézve csak mellékesen kívánom megjegyezni, hogy az a nap hevén kívül a nap fényében is rejthetik, amennyiben számos tapasztalatok bizonyítják, 27 * * *