Orvosi Hetilap, 1866. április (10. évfolyam, 13-17. szám)

1866-04-01 / 13. szám

ORVOSI HETILAP. Pest, 1866. II. Április 1. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 10 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­ségnél, 1.szér 10. sz., és Kilián Gy. könyvkereskedésében váczv­­itéz a Parkfrieder-féle házban. Honi s külföldi gyógyászat és körüavázlat közlönye. Tixedsk & w f «»I . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Kramolini J. tr. Addison-kór egy esete. — Pesti sz. gyermekkórház Tor­da­i. F tr . Meningitis basilaris. Hydrokeph­alus int. acutus. Carcinoma epith. cerebri, sat. Vége. — Könyvismertetés De Sarcine Door Dr. Suringar. — Lapszemle. Egy új barlangi zörejről. — Gombabujalkodás a külső füljáratban. — A gólyva oka. Rángógörcs a dobfeszitő izomban. Van-e a vérben ammóniák. — Ütértágulatok a Varoshidnál. — Apróbb szemelvények. T á­r­g Z a : Hasenfeld M. tr. Az ásványvizek szerves alkatrészei. Vége — Budapesti k. orvosegylet. — Kir. m. természettudományi társu­lat. — Kimutatás az orvostanhallgatók segélyegyletének félévi működéséről. — Vegyesek. — Könyvészet. — Pályázatok. Az Addison-kór egy esete. Előadatott az illető beteg bemutatásával a győri orvos-gyógyszerész­­egylet 1. év mártius 3-diki rendes gyűlésében Kramplini István tr. által. Bocsánat uraim! hogy a kitűzött napi­rendtől eltérve oly betegségről fogok szólni, melynek ügyira­tai Niemeyer szerint még nincsenek befejezve t. i. az Addison-kórról (bronzed skin, Bronz-Krankkeit), de épen most, lévén orvosi kezelésem alatt ily beteg, nem mulaszthattam el őt, ha kórrajzával együtt, a tisztelt egyletnek bemutatni, s egy­úttal lehetőleg röviden fölemlíteni mindazon nézeteket, melyek ezen betegség­ről az orvosi irodalom­at tudomásom szerint följe­­gyezvék. * * * Udvardy Péter, győrszigeti csizmadia mester, született Nagy-Elsen 1820-ban egészséges szülőktől, kik nagy kort ér­tek ; gyermekkorában rendesen beoltva sokat szenvedett ót­­varban, később azonban mindig jó egészséggel birt, bujakóros soha sem volt; — 1847-ben 18 hétig tartó hagymázban sinlő­­dött. — 1864-ben baloldali tüdőlábbal feküdt kórházamban, 1865-ben pedig mint járó beteg jelentkezett nálam homloká­nak s arezbőrének kiállhatatlan viszketegsége miatt. A ren­des színű arezbőrön semmi keteg sem lévén látható, ezen túl­érzékenység ellen kenéseket rendeltem hangyhólyagból s be­­léndek-olajból, melyek után a viszketés megszűnt ugyan, ha­nem az előbb viszkető arezből napról-napra fölöttébb barna színt kezdett ölteni, miért is betegem azt hivé, hogy a kenés eredménye, s azt gyakori mosás által igyekezett elivolitani, de hasztalan. Azonban f. é. január hóban ezen mindenkinek, de különösen ismerőseinek feltűnt sötét arezszinhez kínos gyo­­mor- s bal vese-táji fájások csatlakoztak, makacs székreke­dés-, rendkívüli elgyöngülés-, elsoványodás- és fárasztó köhö­géssel, minek okáért behozatá magát kórházamba, hol f. év február 5-én köv. kórállapotot küld­t. A középtermetű, fekete hajú, beesett arc­ú, hegyes orrú, igen elsoványodott betegen feltűnt mindenekelőtt rendkívüli sötét szürkés barna, mulatt-féle arczszine annál inkább, mert én, szintúgy a kórházamban lévő betegápoló izgalmas nénikék a beteget világos arezszinűnek ismertük. Ezen az egész ar­­ezon elterült bronzszin legsötétebb a beteg homlokán s arczá­­nak jobb oldalán, hol is több helyen fekete pontokkal van behintve, mintha lőpor­szemek volnának a bőrbe ékelve, me­lyek azonban órakulcs által ki nem szoríthatók, mint a bőr­­atkák (comedones); a nyaktájon a sötét szín átmegy a ren­des bőszínbe, szintúgy a füleknél; a test többi részein a bőr színezete rendes, kivéve egy mustárpép által okozott tenyér­nyi sötétebb foltot a mellkas bal oldalán; a szem tülkhár­­tyája fehér, nem sárgás, az ajkak, nyelv, s szájür­­akhártyája rendes piros, kézkörmei gyöngyház-fehérek, míg lábkörmei rendes színűek; — nyaki, hónalji s egyéb nyirkmirigyei nem duzzadtak, hátrétege nincs, a bőr hőmérséklete rendes, azér­­verés perczenkint 82, légzés 23—24, a mellkas alkata rendes, a bordák légzési mozgásai mindkét oldalon a rendesnél cse­kélyebbek, de egyenletesek, kopogatási hang mindkét oldalon a 3-ik bordáig tompa, majdnem üres, szintúgy hátul, egész az ötödik bordáig ; hallgatódzásnál határozatlan belégzést s von­tatott kilégzést, itt-ott nyálkabuborékokkal hallhatni; szív­verés csekély, a szivhangok tiszták, de gyöngék, a betegnek fárasztó köhögése s gyakori nyákos-genyes kiköpései vannak; a gyomortájon nyilaló fájdalmakat érez, melyek balra, a lép, s hátra a balvese felé terjednek s nyomásra fokozódnak ; a máj s­zép rendes nagyságúak; a bal vesetáj fölött a kopogatás, sőt minden csekély érintés is a betegnek éles fájdalmakat okoz s hüvelyknyi hosszabb kiterjedésben ad tompa hangot, mint a jobb oldali vesetáj ; a beteg rendkívül elgyöngült, alig tud megmozdulni, de láz nélküli, étvágy- álomhiányban , makacs székrekedésekben szenved; vizelete elegendő, hal­vány sárga, fehérnye­s czukortartalom nélkül, székürülései rendes barna szinű­ek, s a használt középsók után híg kásásak, csekély izzadása csak a fárasztó köhögés alkalmával mutatko­zik a testen, de nem az arezon. Ezen kórtünetekből kórismém nem lehetett más, mint­ Addison-kór gümös lerakódással mindkét tüdő csúcsaiban, s valószínűleg a bal mellék­vesében. Az Addison-kórt, mint új kóralakot, legelőször Addison nevű angol orvos ismertette 1855. évben, 11 esetből merítvén tapasztalatait, s a mellék vesék elfa­julásából származtatván ezen kór lényegét.­­ Az angol s franczia orvosok által hamar be len igtatva ezen új kóralak a kórlajstromba, nem úgy Németor­szágban, hol Virchow némi kétségeket támasztott Addison észleleteinek szabatossága fölött, azonban újabb időben annyira szaporodtak a kórodailag is pontosan megfigyelt esetek, hogy a legkitűnőbb né­met orvosi tekintélyek, mint Wintrich, Kussmaul, Nie­meyer, Oppolzer, Romberg, Hartung, Bamberger, Griesin­ger, sőt legújabban Virchow is elismerték ezen külön kóralak létezését. 13 * * *

Next