Orvosi Hetilap, 1866. április (10. évfolyam, 13-17. szám)
1866-04-01 / 13. szám
Az Addison-kór ismertető lényegesb kórjelei következők : 1- ör. A bőrnek sötét szinesedése, s pedig nem azon szennyes-barna, mint nap barnitotta egyéneknél, czigányainknál előfordulni szokott; nem a sárga-kórosok s más betvegyes külemttek sárgásbarna szine, hanem egy sajátságos sötét szürkés-barna bőrszín, mely némileg hasonlít az ezüstkór (argyriasis) kékes-szürke bőrszínéhez, csak hogy az Addisonkórban a barnás színvegyület s annak sötétsége kirívóbb ; ezen elváltozott bőrszín kiválóan az arczon, nyakon, s kézhátakon jelentkezik, a mennyire ezen részek ruha által kevésbé fedvék; vannak azonban esetek följegyezve, hol kisebb-nagyobb foltok a szájak lakhártyán, az ajkakon, a nyelven, tenyéren, talpon, borokon s a test egyéb részein is előfordultak. 2-or. A mellékvesék többnyire gümős, néha rákos s egyéb kóros elfajulásai; nem rég sokan ezen kórjelt esetlegességnek tartották, de újabb kori elfogulatlan megfigyelések az ellenkezőt tanusítják, mert Meinhardt szerint találtak néha a bonczasztalon mellékvese elfajulásokat oly hullákban, melyeknél életükben a fönn leírt bőrszínesedés nem észleltetett, de górcsőileg megvizsgáltatván az arczbőr alatti Malpighi-hálózat, némi kezdődő feketés festeny-lerakodást lehetett észlelni. Walser pedig az Addison-kór kórjeleinek csalékony változatosságát következőkép magyarázza eddigi bonczleletei nyomán: tudva lévő dolog az, hogy a mellékvesék aránylag a legidegdúsabb szervei az emberi testnek, s hogy az idegtömeg a mellékvesék velős állományában van szétosztva; ha tehát a mellékvesék csak velős állományukban elfajulvak, akkor csak az ideges tünetek, u. m. fájdalmak f elgyöngülés mutatkoznak, bőrszinesedés nélkül; ha pedig a kéregállomány van megtámadva, akkor a bőr sajátságos színezete fejlődik ; ha végre mindkét állomány kóros, akkor az idegtünetek a bőrszinesedéssel együtt nyilvánulnak. 3- or. A gyomor- s vese tájon előforduló fájdalmak, melyeknek okául némely karbuvárok a bal mellékvese s függér közti kötszövetnek, s magoknak a mellékveséknek ideggazdagságát tekintik. 4- er. Rendkívüli elsoványodás s elgyengülés, mely utóbbit hasonlóan a mellékvesék ideggazdagságából származtatják. 5- ör. A kéz körmeinek fehérsége, mint azt más vérszegénységgel párosult kórokban is láthatni. — Ezen említettem kórjeleken kívül vannak ugyan más kórtünetek is, de nem lévén lényegesek, azokat rövidség okáért mellőzöm. Az Addison-kór lényegét illetőleg feltűnő mindenekelőtt azon közösség, mely a mellékvesék elfajulása s a bőr kóros szinesedése által különközik, s nem lévén még a mellékvesék élettani működése eléggé kideritve, nem csoda, hogy az Addison-kór lényege iránt még nem vagyunk tisztában. — Hírneves élettanbúvárok, mint Vierordt s Harley nem tartják a mellékveséket egyedül ébrényi (embryonal) szerveknek, mint azt eddig az élettan tanította, hanem a mellékvesék ideg- s véredénygazdagságából valószínűséggel következtetik, hogy élettani feladatuk a vörös vérsejtek képezése lenne; ha ez áll, akkor nem lesz többé kimagyarázhatlan azon tény, hogy a mellékvesék elfajulásánál némi festény-kiválás történik a bőr alatti Malpighi hálózatban, mint ezt Hartung már megközelítette, lehetőnek mondván, hogy az Addison-kór akként, jön létre, miszerint a vérből szénkiválás történik a bor alatti Malpighi-hálózatba, valamint ő ezt egy oly hulla tüdőüreseiben tömegesen találta, melynél életében egy pár évvel azelőtt Romberg-gal együtt Addison-kórt észlelt. A Fauvel konstantinápolyi tnr. pedig a lázvegy gyanítványos magyarázatát hiszi alaposan alkalmazhatónak a feketevérűségre (melanaemia), így okoskodván: A. fekete fösteny-rögcséknek jelenléte a vesékben teszi a feketevérüséget, egy része ezen lépben készült föstenynek a keringő vérrel az egész testben széthordatván, itt-ott erecstömüléseket okoz a hajszáledényekben, mi azután a szervek sötétebb föltenyzését idézi elő, különösen a lép, máj, agy, vese s k a bőrben; ezen föltevényét a fekete vérűségnek talán jogosan lehetne alkalmazni az Addison kór kifejlődésére is, miszerint t. i. a mellékvesék elfajulásából támadható erecstömülések idézik elő a föstenylerakodást s így a sötétebb bőrszint; a jövőnek van tehát még az Addison-kór kiderítése föntartva, habár az egyben mindnyájan megegyeznek is, hogy a sötétebb bőrszin a Malpighi-hálózatban történt föstenylerakodás által hozatik létre * * * Tisztelt egylet! hogy az itt bemutatott betegemnél az Addison-kórral jelzett kórismém nem fictio, azt a fölemlített kórjelek részletes ismertetéséből hiszem bebizonyithatónak, s pedig : 1ör meg van betegemnél a sötét szürkés barna szine az egész arczbőrnek, s azt nem lehet napbarnitásnak tulajdonítani, mert ezen egyén nyáron s őszszel rendes arezszin volt, s most télen, midőn ezen sötét arezszin fejlődött, mint beteg mindig a szobát őrzötte, de különben is napbarnitásnál a fejhajak alatti homlokszél haloványabb szokott lenni, betegemnél pedig épen itt láthatják uraim a legsötétebb bőrszint; továbbá nem tulajdonítható ezen sötét arezszin a hangyhalyag s beléndekolaj kenésnek sem, mert ellenpróbául naponkint kétszer kenettem ugyanezen keverékkel a beteg fájós vesetáját, s tessék uraim megtekinteni ott a bőrt, s rendes színét fogják találni; ezen sötét arezszint ezüst-kórtól sem lehet származtatni, mert a beteg légsavas ezüstöt soha sem vett be; végre ezen kóros arezszin fejlődését megelőzte a fennebb emlitett arezviszbetegség, melyet Oppolzers Back is észleltek bécsi betegüknél; 2- or meg van betegemben a bal mellékvese gümős elfajulása, mire a beteg bal vese-táji éles fájdalmából, a terjedtebb üres kopogatási hangból, s a tüdők gümősödéséből alaposan szabad következtetni; 3- or meg voltak a gyomor-táji kínos fájások, mit tessék uraim a betegtől magától megkérdezni, de ezt Popper A. Jr. kortársunk is bizonyíthatja, ki a beteget gyógykezelésem kezdetén megkeresésemre szíves volt