Orvosi Hetilap, 1866. május (10. évfolyam, 18-21. szám)
1866-05-06 / 18. szám
1§. «He. Pest, 1866. Május 6. Előfizetési Ar . helyben ,egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 hr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésékért soronkint 10 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerlusztosignél, ujtér 10. 12., és Kilián Gy. könyvkereskedésében váczviicza Parkfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüvvázlat közlönye. TünedLnc évfolyam.. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Kaczándor Á. tr. A vékonybél elzárása; átalános vértelenség- szerecsendiómáj ; a bal szív túltengése. — Ambrót. tr.A heveny csúz folyamában fellépő idegjelenségek. (Vége) — A helybeli érzéstelenítés császármetszésnél. — Könyvismertetés. Die Lehren vom syphilitischen Contagium. Von Dr. Anspitz, Doc. an der Wiener Univ. (Vége).— Lapszemle. Nehézkór, csontnövedék az agyban. A magzat élettartama az anya halála után. Ágybéli tályog a jobb oldalon, beszéléshiány, halál — A tüdőlob gyógykezelése veratrinnal. Egy tapasztalat a Liebig-féle levessel csecsemők számára. A petefészki tömlőnek izzó hő általi átmetszetése. TárcZ a: A marhavész kérdése az angol parliamenten. — Óvó rendszabályok a cholera ellen — A k. magyar természettudományi társulat. — Császári rendelet a tábori fő- és alorvosok állomásának betöltésére nézve. — Vegyesek. A vékony bél elzárása (strangul: intestinilei); átalános vértelenség; szerecsendiómás; a balszív túltengése. Közli Kaczánder Áron tudor. Igen ritka esemény a magán gyakorlatban, s társadalmi viszonyainknál lógva ritka felvilágosodott s az előítéleteken túlemelkedő gondolkodásmód szükségeltetik az illetők részéről arra , hogy kétes kimenésti esetekben a bonczolás által felvilágosítást szerezhessünk magunknak. Minthogy a leirandó esetben a véletlen oly kedvezőn szolgált óhajunknak, az illető egyén rögtön történt halálozása miatt a megmérgezés gyanúja keletkezvén s átalános beszéd tárgyává válván , alkalmunk lett az élettani kételyeket a halál okozta kórboneztani vizsgálat által eloszlatni, miért is el nem mulaszthatom e keresetet, kórboncttani ritkaságánál fogva, az olvasó kartársakkal közölni, még pedig úgy lefolyását, mint a bonczolat eredményét. A folytonos búvárkodás daczára, az alhasi bajok egyes csoportozatai kórismés tekintetben még korántsem mérkőzhetnek azon szervek bántalmas kórisméjével, melyekben a természettani vizsgálat egész terjedelemben kalauzul szolgál. Oka ennek, hogy ugyanazon életkórtani tünetek számtalan bántalmazásokat kisérnek, s hogy a belek különböző részeinek megtámadásánál bonczi összeköttetéseknél fogva, gyakran a rokonszenvi tünetek annyira előtérbe lépnek, hogy az eredeti baj egészen eltakartatik. Ha a bélhuzam egyes bonczi részeinek, — kivévén a végbél bántalmait, melyeknek tükör általi megtekintése és ujjaki kipuhatolása a kórismét könnyíti — határozott kórisméjét adni akarnak, azt valóban csak tétovázó valószínűséggel tehetjük. Habár élettanilag a megváltozott működésből az egyes részek bántalmazását, s azoknak kórbonczi faját némi valószínűséggel következtethetjük is, de határozottan felállítani mégis képtelenek vagyunk. Van-e egy kétségtelen életkórtani tünet, mely által a gyomor idült takarját a kezdődő gyomorfekélytől s rákos elfajulástól, a nyombélfekélyt a gyomorfekélytől, vagy annak lábját emettől, a nyombél heveny bántalmait a máj és vékony béléitől az életben meg lehessen különböztetni ? A priori talán ez nem oly lehetetlennek látszik, de a betegágynál igen is nehéz. Szenteljünk csak egy pillanatot a nyombél bántalmainak. Fájdalmas érzések a gyomortájban, a jobb bordaszél irányában, emésztési zavarok a nyombél bántalmazásánál ép úgy megfigyelhetők mint a gyomoréban, főképen ha annak felső része szenved; a közép része bántalmazásánál, az epevezetékhezi viszonyánál fogva a sárgaság tüneteivel találkozunk s májbajt sejtünk; a lehágó rész megbetegedése a vékony bél bántalmaival könnyen felcserélhető. Nem akarom azon számtalan alhasi bajokat elősorolni, melyekben ugyanezen kórisméi nehézségek fordulhatnak elő, ha csak kézzel fogható bonczi elváltozások fel nem fedezhetők, s ez esetben is csak a természetes élettani jelek figyelmes összesítése biztosítja némileg a kórismét, hanem csak a leírandó kóresettel kapcsolatban levő egy kórtünetnek jelzéséről s ennek okairól kivánok ezúttal rövid szemlét tartani, miszerint jelen esetben is oki összeköttetésbe hozhassam azon körülményt, hogy az alhasi bajok felismerésében még igen sok kórismér hiányok léteznek. Ezen kórtünet a székrekedés, mely bélsárhányásig fokozódhat, s halált hozhat létre. A székrekedés kétféle lehet: idült s heveny. Az elsőnek számtalan okai lehetnek: magában a bélben vagy ennek köztakarójában, a vele bonczi összeköttetésben levő szerveknek bántalmazásaiban, vagy a medenczében támadt különböző terjedelmű s minőségű terményekben , daganatokban, melyeket részletesen elszámlálni s kórismét fejtegetésükbe bocsátkozni nem tartom alkalomszerűnek, mert jelen esetben viszonylagos kapcsolatban nincsenek. — A második, az élet fenntartását a legnagyobb mérvben veszélyeztető fajról, t. i. a heveny székrekedésről akarok röviden szólani, mely az illetőt a legépebb állapotban rohanja meg, s legtöbb esetben az életet menthetlenül megszünteti, a székrekedés azon fajáról, melyben a belülfolytonossága hirtelen s tökéletesen elcsukódik. A bél kiszorulása lehet külső s belső (incarceratio externa et interna); az elsőt felismerni nem nagy 18