Orvosi Hetilap, 1866. október (10. évfolyam, 40-43. szám)

1866-10-07 / 40. szám

Megjegyzések a bujakórosok életrendjére. Sigmund K. Jr. bécsi egyetemi tanártól. III. Az I. és II. alatti értekezetemben (OHL. 24 és 25. sz.) a bujakórosok kezelése közben azok táplálását körülményesen tárgyaltam, még pedig oly férfi elvéhez híven, ki egész életpályáján az öngondoskodás és öncselekvéshez szükségképen hozzászokott — mi pedig többé-kevésbé minden orvos feladata — gyógytanunk hagyományait és a kortársak ágazatszerűségét figyelem nélkül hagytam.*) Igen mozgalmas és igen tág hatásköröm tapasztalati tárgyakban annyira bővelkedik, hogy azok előítélet nélküli, elfogulatlan rendezése és azokból vont következtetések útján helyesen ítélhetők; azonban jóhiszemű elődeink iránti kegyeletből cselekvéseiket pillanatra szemügyre vehetjük, mint gyöngéd tekintetekből egynémely kortársunk eljárásánál kevéssé időzhetünk, hogy állításaink igazságát azon álláspontból is kémleljük. Jó elődeinknél, kik a hujakórosokat majd mindig többé-kevésbé irtóztató bűnösöknek tekintették, szabály volt, hogy a szokásos hosszas előkészületek alatt fürösztés, izzasztás, hashajtás és böjtöltetés által a testet elgyöngítsék, a gyógyítás alatt pedig épen anynyit adjanak, mennyi az élet fönntartására okvetlenül szükséges, s az erőteljesebb étkezésre fokozatosan csak akkor mentek át, midőn a kezelés már bevégeztetett. Nem tekintvén, hogy a betegek kevés eledelt kaptak, mely főleg, vagy gyakran egyedül növényországbeliekből állott, nem tekintvén az úgynevezett izgatók, különösen pedig a barlangos és idegerősítő italok (tea, kávé, csokoládé sat.) mellőzését, azok szűk helyekre bezárattak, mi mellett se a test tisztaságára, se a tiszta levegőre kellően nem ügyeltek. Minden habozás nélkül állíthatom, hogy ezen, a szervi élet mélyébe ható tényezők elhanyagolása a betegnek aránylag többet ártott, mint bármely éheztetés. Ha a szervezetből a tápszerek jelentékeny részét — eledeleket és italokat — elvonjuk, az még tűrhetően, sőt sokszor meglehetősen jól létezhet; ha azonban tiszta levegőben és a tisztaság által befolyásolt anyagcserében szenved hiányt, akkor a legdúsabb étkezés mellett nyomorognia és tönkremennie kell. Csak saját hazánkban, mégpedig azon fajtánál, t. i. a czigányoknál tekintsünk körül, kik legtöbb üde levegőt élveznek, mi eredményezi erős voltukat és kitartásukat, mi okozza jó kinézésüket, mely már a legközelebbi falusi lakók mellett kitím, a nagy városok vagyonos lakóit nem is említvén ? — Hát ha még az üde levegő ezen gyermekei a vizet és a tisztaságot kevéssé jobban szeretnék! Hogy a tiszta levegő hasznosságáról saját tapasztalataink után meggyőződjünk, nem szükséges Fleuryként az Atlas lejtőire, nem a puszta lakóinak sátrai alá, nem az arabok szikláihoz és mezőszigeteihez (Oase) utaznunk. A bujakór gyógyításánál mindenesetre egyénileg meghatározandó és végrehajtandó minden irányban való tisztántartás és tisztaságra elegendő figyelmet nem fordíthatunk, s itt példaként azon bujakórosokra utalhatunk, kik egészségüket a vízgyógyintézetekben akarják helyreállítani. Szervezetük magához tér és jól tenyész. A bujakór tünetei nem múlnak ugyan el, de az olyanokat sokkal egyszerűbben és könnyebben gyógyíthatjuk, mint ezt velük előbb tehettük, kik a mosakodást elég terjedelmesen nem űzték. Azonban legfényesebb például azon katonák szolgáltak, kik 1849-ben részint a magyar (Komárom), részint az olaszországi (velenczei) várakból, illetőleg azok ostromló hadához tartozva, Bécsbe szállíttattak, hogy itt betegségeik és senyveiktől megszabaduljanak; bujakór sülylyel, váltólázi senyvvel, rühvel sat. igen gyakran párosult, s a szerencsétlenek közül a nagyobb szám úgy azok, mint a szolgálati kötelességekkel egybekötött fáradságok által hihetlenül el volt csigázva. A kórházi tiszta levegő, fürdőkkel és mosásokkal, a 89 *) Az egészségtan ezen részére még vissza fogok térni, minthogy a legkülönbözőbb kórházakban, nemkülönben a magángyakorlatban követett eljárás annyira meggyőzött afelől, hogy az étrendi és egészségügyi befolyások az ezeket megillető jelentőség szerint tekintetbe még nem vétetnek. Exempla haerent intra portas proprias, aeque horrenda ac odiosa. 11 Tartalom: Sigmund K. tnr. Megjegyzések a bujakórosak életrendjére. III Czifra '"erenez tnr A műtő-sebészet körében.A nevezetesebb üterek rendellenes viszonyai és változatai. (Folyt.) Könyvismertetés: Der Typhus von St. Rummer D. Lungenschwindsucht und ihre Heilung d. Electricität von Dr. A Bastings. — Lapszemle. A láb tekervényes illértágulata (anévrysme cirsoide) a hátsó síp- a szárkapocs- és a mellső sípütér egymásutáni lekötése — gyógyulás. A iodoform használásáról. A pár si Charité szerei a cholera ellen. Tárcza: Nyilatkozat. — A budapesti kir. orvosegylet oct. 8. ülése — A cholera terjedése. — Vegyesek. Pályázat. Pest, Iettó. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr . indokan egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. October fi.őlegjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden rs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél, fijtér 10. sz., és Kilián Gy . könyvkeresődésében váczyutcza Parlfrieder-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye, évfolyam. Felelős szerkesztőés tulajdonos Markusovszky Lajos Jr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár.