Orvosi Hetilap, 1867. február (11. évfolyam, 5-8. szám)
1867-02-03 / 5. szám
t. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr. 5 vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelen minden vasárnap Megrendelhető minden cs. kir postahivatalnál, a szerkesztőségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP Honi s külföldi gyógyászat és koronvázlat közlönye. i ■■ 1 évfolyasvít. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Beke Gyula tr. : A habarczokról a fülben és azoknak eltávolitási módjáról. — Hamary Dániel tr. : XI. Adalék a kórtüneménytanhoz és kórisméhez. — Könyvismertetés: Klinik der Krankheiten des Kehlkopfes und der Luftröhre. Von Dr. Ludw. Türck. Wien, 1866. és Atlas zur Klinik der Kehlkopfkrankheiten. Von Dr. L. Türck. Wien 1866. — Lapszemle. A vashalyag adagolása hasi hagymáznál. — A petefészektömlők gyógykezelése műtét nélkül. — Az 1865-iki halálozások és öngyilkosságok Bécsben. Tár ez a : Titkári jelentés a győri és győrvidéki orvos-gyógyszerészegylet 1866-ik évi működéséről. — Cholera-kimutatás. — Vegyesek. — Szerk . levelezés. Pest, 1867. Február 3. A habarczokról a fülben és azoknak eltávolitási módjáról. Előadta a budapesti kir. orvosegylet dec. 24-én. tartott r. ülésében Beke Gyula tr. gyakorló fülorvos Pesten. A habarez, polypus, elnevezés szószerinti (nolv sok és sroug láb) értelme szerint oly kóros kinövések felől használandó volna, melyek sok lábbal, gyökérrel sarjadzanak a szervezet némely helyein, mely körülmény azonban nem oly gyakori ; igen ritkán lehet habarezokra akadni, melyek két vagy több gyökérrel bírjanak ; támadhatott továbbá ezen elnevezés, mi valószínűbb, azáltal, hogy ily kinövések eltávolításuk után csak hamar újra megnőnek. Ha a habarczok régi osztályozását és elnevezését szemügyre veszszük, azt látjuk, hogy nem annyira a dolog lényege, mint a külső alak vala a kiinduló pont; felosztattak t. i. mindenek előtt nyálkás vagy hólyaghabarezokra (Schleim o. Blasenpolypen) és húsos vagy rostos habarezokra (Fleisch o. Faserpolypen). Ami a fülben előforduló kinövéseket illeti, Wilde alakra nézve hatféle pöfeteget különböztet meg; kiindulási helyre nézve pedig a dobüregből vagy a csontról fakadó edénydús szemcsés (granular) kinövésnek „fungus“ és a külhangvezetékből származónak „polypus“ elnevezést ad. Toynbee háromféle babarezet állít fel és pedig kinézése és sejtekbeli összetétele végett 1) a málnaforma sejtes pöfeteg (raspberry Cellular Polypus), mely a leggyakrabban fordul elő; 2) a rostos kocsonyás pöfeteg (Fibro gelatinous Pol.) és 3) a gömbalakú sejtes pöfeteg (Globular Cellular Polyp). Az úgynevezett nyálkás vagy hólyaghabarezot a fülben még nem találtam, nem is emlékezem, hogy az irodalomban följegyzett fülhabarezok ezen alakkal bírnának, mi csak a dolog természetének felel meg, minthogy ezen hólyaghabarezok "Virchow szerint csak a már jelenlévő képletek kitágulása által jöhetnek létre, amint azt az orr, méh stb. lakhártyákon láthatjuk, hol az ott létező mirigyek nyílásai bedugulván lassan kint nagyobbodnak, miglen üregekbe benyúló hólyagokat, az úgynevezett kitágulási vagy rekedési daganatokat (Dilatations od. Retentionsgeschwülste) képeznek. A fülben ugyanis nincsenek oly képletek, melyek a takhártyákon előfordulni szoktak; a külhangvezeték bőre a kültakaróval azonos, az ott levő fülzsírmirigyek alkata pedig tökéletesen a veríték mirigyeknek felel meg; szintúgy nem lehet a doboz hártyájában rendes ép állapotban mirigyeket találni. A fülben előforduló pőretegek húsos rostonyaszerűek és görcsövi alkotásuk szerint a fibromákhoz számíthatók. Pappenheim vizsgálata szerint a fülhabarct külső rétege hámsejtek alatt új kötszövetből áll, melynek szálai közt fehérnyés folyadékban Cholestearin regeczeket, hámsejteket és kötszöveti sejteket találhatni. Ami a fülben előforduló habarezok alakját illeti, azaz elmondottak szerint közömbös dolognak tekinthető; főjellegek azonban mégis, hogy kóros alapból kiinduló szemölcsös kinövések (Proliferations Geschwülste, Virchow), melyek kezdetben lencse-borsó nagyságúak, ha magukra hagyatnak, mindinkább nőnek, az egész külhangvezetéket kitölthetik, sőt Hilden Fabricius és Rau oly fülhabarczokról is tesznek említést, melyek a fülkagylót egészen elfedék. A fülhabarczok okát a régiek bizonyos kóros vérvegyben keresték és gyógykezelésük egy részét ezen vérvegy leküzdése képezi. Hard említ egy esetet, hol a fülhabarezok egy születésétől fogva süket leánynál állítólag veleszülettek s kinek füleiből ő azokat a leány 29 éves korában eltávolitá, mire az hallását visszanyerő. Gyakorlatomból ezer különféle fülbeteg közül 140 fülgenyfolyás található, ezek között 32 esetben habarezot találtam. Izlandban úgy látszik a fülfolyás gyakrabban, de a fülhabarezok szint oly gyakran fordulnak elő, mert Wilde nyolcz évi feljegyzései szerint 2385 fülbeteg közt 647 fülfolyást és 64 esetben fülhabarezot észlelt. Ha azon körülményt tekintetbe vesszük, hogy fülhabarezok csakis fürgönyfolyással együtt fordulnak elő, és a nélkül soha, habozás nélkül kimondhatjuk, hogy a fülharczok oka a szervezet gyuladásos korállapotában kereshető. Ezen nézet még az által is nyer támaszt, hogy a habarezok eltávolítása után a genyedést mindenek fölött meg kell szüntetnünk, ha nem akarjuk, hogy a habarez újra kisarjadzék. A fent érintett számokból kitűnik, hogy nemre nézve a habarezok férfiaknál relative ritkábban fordulnak elő, mint a nőknél, mert 95 férfi közül, kik fürgönyfolyásban szenvedtek, csak 18 esetben találtam habarezot, míg 45 esetben nőknél 14-szer fordult az elő.