Orvosi Hetilap, 1867. július (11. évfolyam, 27-30. szám)

1867-07-07 / 27. szám

467 46S bizonyossággal a szem látvonalában fekszik, e két vonal maga azonban össze nem eső, hanem különbféle egyéneknél különböző fok értékű szög alatt egymást metszi; azért a fentebbi eljárásnál egyelőre alapul vett azon felvétel, hogy úgy a szem forgáspontja, valamint a porczhártya görbületi központja is L L látvonalban fekszik, nem alapos, és épen azért szükséges ezen viszonyok számba­vétele mellett a szó­ban álló eljárásnak hasznavehetőségét megbírálni. Meghagyva tehát a 2-dik ábrában is változatlanul R, megvilágosított rézsnek és a tükröknek előbbi állásait, a pél-2-dik ábra­­dául szolgáló jobbiszemnél megkülönböztetjük most az L L látvonalat f forgáspontjával és p p porczhártyának T. v. ten­gely vonalában k görbületi központját. Megkivántatván, hogy R. rézsnek porczhártyai tükör­képe az oldalsó — Ol. T. I. és a mellső M. T. I. tükrök­­tőli visszaverődése után L L vonal irányában legyen meg­látható, ezen ábra szerkezetéből kitűnik, miszerint ezen fel­tétel csak akkor teljesülhet, ha a szem és porczhártyája az ábrában kijelölt módon van beállítva. A rézsnek porczhártyai tükörképe ugyanis a tükrök adott állásánál csak akkor eshet össze azok jelvonásaival, ha az R, rézstől jövő sugár a porczhártya felülete által t­o g irány felé hajtatik, mi csak úgy lehetséges, ha az R,-től jövő sugár visszaverődése p p porczhártya felületének t pontján történik, ekkor képezhetvén a k központtól t tükröző pont­hoz vezetett k­­ m beesési függély az R, t beeső és a t­o g visszaverődött sugárral egyenlő szöget. Ebből kitűnik, hogy ily viszonyok folytán a porczhár­tya t tükröző pontja nem azonos azzal, melyen a látvonal a porczhártyán áthalad, hanem hogy a látvonaltól, valamint ennek azon pontjától is, hol vele a porczhártyától visszave­rődött sugár kereszteződik, oldalt és hátrább esik s ennél­fogva a porczhártyának távolsága e ponttól és ez utóbbinak távolsága a mellső tükör a jelvonalától sem egyenlő többé; következőleg azon távolság is, melyben a mellső tükör kifelé tolandó, hogy az /’forgáspontja körül az oldalsó tükörnek g jelvonala felé fordított szemre nézve a mellső tükörnek a jelvonala f g vonal (mely az ábrában nincsen kijelölve) irá­nyába essék, s mely távolnak hossza szükségképen és értékű leend, különbözni fog a szem forgáspontja és a porczhártya között a látvonal hosszában létező valódi távolságtól, mely f r-nek lévén megfelelő, kisebb mint a mérés által nyerhető p f érték. De nem bocsátkozom még most az e viszonyokból ke­letkező hiba értékének meghatározásába. Vegyük előbb tag­lalás alá azon esetet, midőn az oldalsó tükör és a vele szem­közt álló megvilágosított rézs, megtartva úgy egymástól­, valamint a mellső tükörtőli távolságukat, helyeikben egy­mást egyszerűen felváltják, úgy hogy most a tükör bal, a rézs pedig jobb oldalon foglal helyet. Ábránkat tehát a jobb szemnek változatlanul hagyott előbbi állásához alkalmazva s azt ismét oly módon szer­kesztve, hogy a jobb oldalon Rí-nél álló rézsnek porczhár­tyai tükörképe, miután a bal oldalon beállított Ol. T. II tükörtől és tovább a most balra irányuló mellső M. T. N­ tükörtől is visszaverődött, ezen szemnek L L látvonala irá­nyában a szembe eljuthasson, azonnal feltűnik, hogy most a szem és a tükrök közti távolság megváltozott, a mennyiben úgy az g, c,Rn vonal, melynek hosszában a rézs és az oldalsó tükörnek jelvonala fekszik, a szemhez most közelebb áll mint előbb a hasonnemű g c­, vonal, valamint a mellső tükör is, mely j. v. jelvonalával c c,-vel egyenlő hosszban a állásából jelen a, állásáig közeledett. Ugyanis ha c, g, távolság egyenlő maradt az előbbi cg távolsággal, ugyszinte c, a,­­ c ra-val, akkor az a,-ban álló mellső M. T. N­ tükörnek is ugyanazon szög alatt kell most balra irányulnia, mint volt előbbi a állásánál jobbra irá­nyítva, hogy most is a gz-nél álló oldalsó tükörnek jelvonalá­tól g, a, irányban a mellső tükörre eső sugár ettől a, L c L irányban visszahajtassék. De magától az oldalsó tükörtől g, a, irányban csak oly sugár verődik vissza, melynek beesési iránya g, t o,. Ezen vonal pedig a porczhártyát ugyanazon­­ ponton érinti, mely az előbbi esetben is a tükröző pontot képezte s tehát az e ponthoz vezetett k­­ m beesési függély is azonos az előbbi esetbelivel. Hogy pedig t ponttól g, t irányban, tehát m­­­g, szög alatt történhessék a visszaverő­dés, szükséges, miszerint R2 t sugárnak is ugyanaz legyen a beesési szöge és az e sugárt kibocsátó B2 rézs valahol t x vonal hosszában legyen felállítva. De a fentebbiek szerint ugyanezen rézsnek állása g, c, Rí vonal hosszában Rí-nél már­is ki lévén szabva, következik, hogy ezen második eset­ben is a porczhártyának­­ pontján a tükrözés csak azon fel­tétel alatt fog megtörténhetni, ha­­ x vonal g, c, vonalat épen R, pontnál metszi, vagy más szóval, ha az Rí-nél fel­állított rézstől t ponthoz vezetett vonal a feltételezett t x vonallal egybeeső, tehát ha ^ g, t m s­z.m t R* vagy miután az előbbi esetben a szerkezet szerint volt : R t m t ^ m t g — ha ez utóbbi szögek levonása után

Next