Orvosi Hetilap, 1867. augusztus (11. évfolyam, 31-34. szám)

1867-08-04 / 31. szám

Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­ségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és körüavázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: Kétli Károly tarsegéd. Közlések Korányi t­r. belgyógyászati korodájáról. II. Croupos tüdőlob, régibb mellhártyalob maradványaival . A lékezésrőli eszmecsere a „Loc. imper. de Chirurgie“-ben. Közli Ambró János tr. Folyt. — Lapszemle. Mellszorulás egy esete. — Croup 16 éves gyermeknél, gégesipmetszés, gyógyulás. — A haranybűreg élettani hatásáról. — A Faraday-féle villamosság a bélsár egyszerű megszorulásánál. Tárcza: Batizfalvy tr. magán gyógyintézete 8-ik évi működésének statistikai kimutatása. — Budapesti kir. orvosegylet. — Trousseau emlékezete. — Vegyesek. — Szerkesztői levelezés. Pest, 1867. StK* Augustus 4. G CILaen.egy­ed.lk évf­oly»»­. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr.1 vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. Közlések Korányi tanár belgyógyászati korodájáról Kétli Ká­­oly tr. tanársegédtől. II. Croupos tüdőlob, régibb mellhártyalob maradványaival. Máhr József 88 éves sz. fehérvári születésű szűcs, i. é. junius hó 12-én kórodánkat kereste fel nagy fokú köhögés, főfájás és a hal mellkasbani szúró fájdalmak miatt, mely bajok őt állítólag egy hét óta kinozzák és melyek keletkezéséről annyit mond a beteg, hogy a a. hó 5-én még egész napon át rendes munkáját végezte, este magát teljesen jól érezve lefeküdt, rövid alvás után az emlí­tett kóros tünetek között ébredett fel s azóta nagyobb részt ágyban tölté idejét. Felvételkor a beteg megvizsgáltatván, rajta a következő je­len állapot észleltetett: az egyén erős testalkatú, kissé elsoványo­­dott, halvány bőrszínű, izomzata igen petyhüdt. Lélek és külérzék működései ébrenlétekor teljesen rendesek, de a gyakran beálló szundor, valamint éjjeli alvás közben folyton összefüggés nélkül beszél. Étvágya csökkent, szomja emelt.­­ A mellkas annyiban mutat alaki eltérést, hogy a bal mellső felületén az 5. és 6. borda közben a csecsbimbó alatt, s a szívcsúcstól kifelé, bemélyedés lát­ható, mely minden belégzésnél mélyebbre behúzódik. Légzésnél a bal oldal felülről egész a 6 bordáig kevésbé magasan és lassabban emelkedik mint a megfelelő jobb fél, és az illető bordaközök kissé tá­­gabbak. Mélyebb belégzésnél szúró fájdalmakról panaszkodik a be­teg a bal mellkas mellső felületén. A kopogtási hang a jobb olda­lon, úgy mellül mint hátul, a rendes viszonyoknak megfelelőleg teljes, éles, nem dobos; balról a kulcscsont felett és alatt, úgy­­szinte a 2. bordaközben tompán dobos hangot nyerünk, a 8. bordá­tól le egész a 6-ik felső széléig egészen tompa és üres a kopogta­­tási hang; a tompa kopogtatási hang területe olyszerű, hogy azt felül a 3-ik borda, befelé a bal szegycsontszél határolja, alsó ha­tára a 6-ik borda felső szélének megfelelő vonalban kanyarul fel és kifelé, külső széle pedig szakadva éri el a mellső hónaljvonalat. — A szívcsúcslökés az 5—6 bordaközben a szegy melletti (paras­ternalis) vonalban igen gyengén érezhető s a lökés helyétől a hó­nalj felé a kopogtatási hang kevésbé üres mint a szegycsont felé. A szív hangjai, valamint a nagy edényekéi is, gyengék ugyan, de tiszták. Az előbb említett bemélyedések felett kopogtatásra szin­tén körülírt tompa hangot nyerünk. A bal mellkas hátsó felületén, a tövis feletti árokban és befelé egész a gerinczoszlopig a kopogta­tási hang ismét tompa, és pedig kifelé üresebb, mint közvetlen a gerinczoszlop mellett; alább azonban, a 4 mellcsigolya magassá­gában, a hang már teljes, éles, nem dobosba megy át s ilyen ma­rad a tüdő alsó szabályos határáig. A máj és lép tompa kopogtatási területe rendes nagyságú. A hallgatózás a bal mellkas mellső fe­lületén, a rendellenes tompultságnak megfelelőleg, élénk hörgi ki és belégzést mutatott s e mellett időnként a csúcsvonaltól kifelé kis területre szorítkozó dörzsszövej volt kivehető, hátul balról a tövis feletti árokban és a gerinczoszlop mellett határozatlan belég­­zés és hörgi kilégzés volt hallható. Alább, valamint az egész jobb oldalon is, éles sejtes légzés és szortyogások voltak jelen; a szó­rezgés és hörghangzás az illető rendellenes felületen kissé megerő­södve mutatkoztak. A beteg gyakori köhögéstől kínoztatott s ki­köpése az első 2 napon rozsda­színű habzó nyák, később tiszta fe­hér nyákos folyadék volt, melyben a górcső csak nagyszámú ép fia­tal sejteket mutatott ki. E közben a 2-ik bordaköznek előbb dobos kopogtatási hangja szintén tompa és üressé változott. E mellett folyton tartó láz, érlökés 125 egy első perez alatt, hőmérsék 39 V5 C. A bugy vizsgálat egyéb eltérést nem mutatott, minthogy a hólya­gok meg voltak kevesbedve. Az előzményekből annyi volt kivehető, hogy az illető egyén 4 év előtt, szintén valamely mellbántalommal, a sz. fehérvári kór­házban gyógykezel­tetett, s hogy akkor is köhögése, a bal mellkas­­tájon fájdalma­s forrósága volt, és négy heti ottlét után gyógyul­tan elbocsáttatott s azóta jelen bajáig, csekély köhögésen kívül, magát egészségesnek érezte. Az elsorolt tünemények megállapításához a tanár úr a kö­vetkező fejtegetést csatolta.* * * A bal mellkas felső részén található tompa kopogtatási hang, ezen mellkas résznek hiányos emelkedése a belégzés­nél már előlegesen feltételezik, hogy a mellkasfal azon ré­sze alatt rendes alkatú, légtartó és tágulékony tüdő nem fek­szik, hanem vagy tömörülve van az illető tüdőrész­let, vagy valamely a tüdőbe ágyait ál­képlet, élősdi stb., vagy pedig mellhártya-izzadmány ad okot a tompa kopogtatási hangra, mely azonban ezen helyen és ezen határok között, csak­is mint eltokozott mellhártya-izzadmány képzelhető. Továbbá képzelhető volna, hogy a bal mellkas mellső felületének tompa hangja a térdag vagy szívbu­­rok-izzadmány által okoztatik, mely utóbbit azonban csak azért említjük meg, mert ez esetben a mellső tompa kopogtatási hang nagyjából a szív helyzetének felel meg, mert a kopogtatási tompaság kiebb terjed balfelé, mint azon pont, hol a szivcsúcslökést érezzük s mint többször felemlí­tettük volt, nagy fokú szivburok-izzadmánynál gyakran ta­láltaik a szivtompulatnak a szivcsúcslökéstől kiebb terjedése balfelé; e mellett a szívcsúcslökés gyengesége is ily izzad­­mány jelenlétének jeléül volna tekinthető, s végre előmozdí­taná ezen felvételt a bal 3, 4, 5-ik borda mellső részének nagyobb előredomborodása, a fölötte és alatta levő bordák színvonala fölött. 31

Next