Orvosi Hetilap, 1868. március (12. évfolyam, 9-13. szám)

1868-03-01 / 9. szám

Pest, 1868. Máczius 1. Megjelen minden vasanap. Megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztő­­ségnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és körüyvázlat közlönye. T m­einkettedik­ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Navratill.tr.: Húsdag (sarcoma) a gégében, villámégetés szájon át, gyógyulás. — Kohn M. tr.: A bujakóros bettegek sok­­alakuságáról és azonosságáról (Vége). — Könyvismertetés. Verletzungen d. Kriegswaffen (Allgemeine Kriegschirurgie) von Dr H. Fischer. — Lapszemle. A könenyvilág hatásáról a vérre, vérsestenyre és a vérfestenyre. — Húgyhólyag-bélsipoly — Ap­róbb szemelvények. T­á­r­c­z­a: A budapesti kir. orvosegylet 1868. febr. 22-diki szakülése. — Am. kir. tud. egyetem orvostan hallgatóinak önképző köre — Vegye­sek. — Pályázatok. ' ^J Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félrére 4 frt. 50 kr.f vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. Húsdag (sarcoma) a gégében, villámégetés szájon át, gyógyulás. Közli Navrktil Imre egy. m. tanár s a sz. Rókus kórházban a gége betegek fiók-osztályának rendelő orvosa. Mióta Bruns 1861-ben saját testvérén irtott ki először s jó sikerrel gégebeli újképletet a szájon át tükör mellett, nyomban több, szintén szerencsésen végbevitt hasonló műtét kö­vette példáját. E sorok írója 1865-ben tett közzé szájon át végzett két gégeműtéti esetet *) Ez időtől fogva maiglan 6 (4 új képlet s 2 gégeszűkület), összesen tehát 8 ilyen gége­műtétet tőn részint metsző, részint villám égető eszközökkel. Míg a többi eseteket közzétenném, közlöm ezen becses lap t. olvasóival a fönnemlített esetet, mely az eddig ösmert s kiirtott gégedagok legritkábbjainak egyike. V. K. kisaszony 1866. év sept. havában jelenkezett nálam először. A 6 évi rekedtség-, majd hangtalanságról panaszkodó beteg­nél az alkalmazott gégetükör az egész jobb oldalt kitöltő s részben a baloldalra is kiterjedő, közönséges aszalt szilvánál jóval nagyobb dagot jelzett. A dag zöme a jobb oldali kánporcz alatt a Morgagni gyomrácsból indult ki, azt szerfölött kitágító, miáltal a megfelelő oldali felső hangszalag erős ív alakjában kidomboríttatott, kes­­kenyedő farkával pedig a hangszalagok mellső egyesülését meghaladva, az ellenoldali álhang­­szalag mellső harmadáig terjedt. Fel­­ülete göröngyös, három egyenetlen bevágánnyal, mely körülmény a dagot három különálló részletből levőnek tünteti elő. Színe sötét vörös, hely­­lyel-közzel gyengén szederjes ár­nyalatú. A gége egyetemes nyakhár­tyája rendesnél pirosabb, duzzadt de sima felületű. Hangoztatáskor a bal­ oldali hangszalag élénk mozgással siet a középvonal felé tisztét — a kellő megfeszülést végzendő, bal­oldali társa azonban rejtve marad, s csak a dag hosszanti rezgése sejteti jelenlétét. A gégesípba való betekintés a gége */3-át elfoglaló dag miatt csak keskeny résen át történhetik; a látható rész nyak­­*) Lásd Gégebajok. Irta Dr. Navratil Imre 1866. Emich Gusztáv hártyája kevéssé belövelt s gyengén duzzadt. A bevitt gégekutasz, melyet a túlérzékeny beteg eleinte csak kevéssé tűrt a dag egy­­arányos keményebb hús-összeállóságáról ten tanúságot, nemkülön­ben arról is, hogy a dag, mindenütt szilárdan alapjához odanőve, bevágányainak daczára teljes egészet képez. A kutasz durvább érin­tésénél olykor csekély, egy-két cseppre szorítkozó vérzés mu­tatkozik. A dag szerfölötti nagysága által okozott hangres­szor mellett a légzés nem zörejes, rendesnél alig nehezebb, kivéve sebesebb jár­­kelés s lépcsőmászás alkalmával. E tünemény, tapasztalásom sze­rint, széles alapon szilárdan fennülő gégeúj képleteknél rendes sza­bály is tekinthető, míg a bár jóval kisebb de vékony kocsányon csüngő habarczok a levegő legenyhébb áramának engedve, könnyű mozoghatásuk miatt olykor fulladási tüneteket is okoznak. Tekintve az egyén egészséges küllemét, egyéb működéseinek rendességét, nemkülönben magának a dagnak fejlődését (6 év), összeállását, önállóságát, a mellék­szövet­i mirigyek teljes épségét, bár pillanatig sem haboztam mindezeket a műtét sikerére nézve kedvező mozzanatok gyanánt tekinteni, mindazonáltal óvakodtam e jelekből a dag tulajdonsága fölött elhamarkodva ítélni, s azért ennek szabatos­ meghatározását a majdan megtörténhető górcsői vizsgálatra bíztam. Az adott körülményekhez képest fontosabb volt a dag­ai módon történő eltávolításának szabatos meghatározása ? A gégében levő új képletek, mint tudjuk, két módon távolítha­tók el. Vagy Desault és Brauers után gégemetszés által, vagy az újabb kor vívmánya szerint a szájon át gégetükör mellett. Kér­dés : E módoknak melyikét lehet s kell alkalmazni jelen esetünk­ben ? Válasz : az utóbbit. És pedig leginkább azért, mert a dag a gége mindkét olda­lát elfoglalja. A gége fölhasítása által történő kimetszés ily esetben többnyire összenövésre vagy hártyák képződésére, más szóval gége­­szűkületre vezet. Hogy messze ne menjek, csak a régente divatozó szájképzésre utalok, ki­ akarna itt még mai napság egyszerű felsebzés által a ter­mészet hathatós hegedési iparán diadalmaskodni? Vagy talán a gégét kevésbé részeltette volna a természet áldásaiban? Bizonyára mi áll a szájról, az áll, a hangszalagok közeli szomszédságát tekintve a gégéről is. Az ily összenövés a gégében azonban nemcsakhogy nem közönbös, de veszélyessé is vállhatik, mint azt gyakorlatomból egy kiadás­.

Next