Orvosi Hetilap, 1868. július (12. évfolyam, 27-30. szám)
1868-07-05 / 27. szám
Tartalom: Balogh K. tanár: A színtelen vérsejteknek az edényfalakon való keresztülhuvása a lábbal és a genyedéssel mily viszonyban áll? (Folytatás.) — Verebélyi László tr.: Balassa tanár sebészi korodájának betegforgalma 1867/s téli félévben. (Folytatás.) — Navratil Imre tr. : Válasz az „Orvosi Hetilap“ 1868 évi 24, 25 és 26 sz. megjelent „Sebészi műtéttan“ czímű művem bírálatára. — Lapszemle. A kömnyéd átváltozással (degeneratio amylacea) járó vérzésekről. Táréi. Az orzságos közegészségi tanács — A budapesti kir. orvosegylet 1868 jun. 27-dikén tartott rendes ülése. — A budapesti kir. orvosegylet pályázatai. — Vegyesek. — Pályázat. Pest, 1868.S 9á mxm Julius 5. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kartálvázlat közlönye. Vixexakettedik évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Előfizetési ár : helyben egész évre 9 frt., félvére 4 frt. 50 kr ., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelen minden vasárnap, megrendelhető minden cs. kir. postahivatalnál, a szerbemnéd cégnél, újtér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drasche-féle házban. (Folytatás.) A színtelen vérsejteknek az edényfalakon való keresztülbuvása a lábbal és genyedéssel mily viszonyban áll ? *) Balogh Kálmán ny. r. tanártól Pesten. A bélfodor a szabad felületét fedő hámon kívül lényegében kötszövet, melylyel ruganyos rostok vannak közbeszövődve, ezenkívül pedig edényekkel bőven el van látva, melyek végül tágközű hajszáli hálózattá oszolnak. Az edények között minden kémszer hozzáadása nélkül a kötszövetben jókora testecskéket láthatni, melyek alakja idomtalan, kinézésük pedig igen finoman szemcsézett, s fénytörési képességük a szomszédságban fekvő kötszöveti rostokéval igen egyező lévén, csak felettébb gondos vizsgálás után lehet azokat mint önálló alakelemeket felismerni; ha azonban a bélfodorra folyadékot cseppentünk, mely az enyvképzőt tartalmazó kötszöveti rostokat megduzzasztja és világosabbá teszi, míg az említett testecsekben levő fehérnyét megalvasztja, akkor a 2-dik ábrában lerajzolt kép mutatkozik, melyben a hajszáledényi hálózat (a) közeiben többé-kevésbé hosszas-petéded, vagy épen hegyesen meghosszult alakelemeket (b) vehetni ki, melyek végeitől hosszú nyúlványok indulnak ki. Ezek közönségesen kötszöveti sejtekként hatnak le, s mint ilyenek ismeretesek, a fenntebb említettek után pedig kétségkívüli, hogy ezen kötszöveti sejtek idoma és kinézése valóságos műfolyomány, mit a jelen esetben a kémszerül használt Moleschott-féle erős eczetsavas folyadék (1 térfogat barlang, 1 t. eczetsav és 2 t. tiszta lepárolt víz) idézett elő. Az előtt többen találkoztak, valamint jelenleg is vannak olyanok, kik a közszöveti sejteket műterményeknek tekintik, azoknak mint valóban meglevő alakelemeknek létezését pedig merőben tagadják. Ezen tagadás könnyen megfejthető, s még inkább történhetett a régibb korban, midőn kevésbé beható és elemző gózcsövekkel dolgoztak mint jelenleg, s kellő figyelembe nem vették vagy vehették azon idomtalan, csekély fénytörésű testecskéket, melyek a közszöveti rostok között, mint igen lágy alakelemek akkor láthatók, ha azokhoz legfeljebb közönyös folyadékokkal, milyen például a csarnoknedv, a nyál, tojásfehére, vagy a vérsavó adunk. Ezen testecskék lágysága pedig magával hozza, hogy midőn a szívósabb összetartású rostokat szétszedjük, azok szükségképen szétmállanak. A közszöveti sejtek valóban megvannak, csakhogy más alakban és más összetartással, mint azokat észleljük, miután a kötszövetet erősen ható kémszerekkel kezeltük. Waller idejében a kötszöveti sejtek ezen viszonyai nem ismertettek, mostanság azonban, miután Kühne „Untersuchungen über das Protoplasma und die Contractilität“ (Lipcse, 1864) czímű munkájában azokra figyelmeztetett, a tévedés bajos, főkép minthogy jelenleg jobb gózcsövek felett rendelkezünk, mint milyenekkel ezelőtt húsz évvel elődeink vesződtek. S ha ezen sejteket, midőn lobingerek hatásának kitétetvék, szem előtt tartjuk, nemkü. 26 n. 443 1. felülről 40 ». : »csalódás láttáni követkesmények“ htlttt olv. láttani csalódás követkesményének.