Orvosi Hetilap, 1869. március (13. évfolyam, 10-13. szám)
1869-03-07 / 10. szám
151 152 délután kezével ismét rendetlenül mozgott, miért hat szemer babot kapott. Nem kiáltott. A láták rendesek: 72—92 érlökés. 12 kén. — D. u. 6 ó. és 13 kán d. e. 11 ó. hat-hat szemer bab adatott be. A láták rendesek. Az érlökések száma 100—104 és 68-84. I2 kén. — D. e. 9 ó. 45 p. ismét hat szemer babot. 11 ó. kiabált, s reggelijét kihányta. Reggelije óta mindig tűznél ült. Fájdalmakról nem panaszkodott. 64 — 96 évlökés.5-kén. — d. e 10 ó. 15 p., 16-kán ugyanakkor, 17-én d. e. 10 ó. és 18-kán d. e. 9 ó. 30 p. hat-hat szemer babot kapott. Semmi észrevehető változás. Láták rendesek. 68—96, 92, 80 — 120 és 80—88 érlökés. 19- kén. — D. e. 10 ó. hat szemer bab adatott. 11 ó. rosszul érezte magát és hányt. A láták rendesek. 68—100 érlökés. 20- kán. — D. e. 10 ó. 30 p. hat szemer babot vett be. A láták rendesek. 68—88 érlökés. 21- kén — D. e. 10 ó. hat szemer babot adtak be neki. Húsz percz múlva magát rosszul érezte és hányt. Láták rendesek. 68 — 72 évlökés. Kezeit tetszés szerint tarthatta, ujjait pedig egymáshoz közelíthette. Beszélése tetemesen javult. Gyorsan és jól járt. Izgatáskor ismét rendetlenül mozgott, de ezen mozgások jelentéktelenek voltak. (M. T. u. G. 1868. febr. 20). KÖMVISZERTETÉS. Therapie der Knochenbrüche von Prof. Dr. Carl Böhm. 1. véss. Braumüller Bécsben. —a— Szerző ennek előtte az elméleti sebészetnek a bécsi Josefinumban tanára, részint ezen minőségben, részint pedig különös hajlamból a sebészeti gyógyszereknek — a köz- és műszertannak — természettani elvekre fektetett tanulmányozásával már régóta foglalkozott, jelenleg pedig a Rudolf-kórháznak egyik kürosztálya vezetésével lévén megbízva, már akkor, midőn a csonttöréseknek gyógymódja más alakot kezdett ölteni, s ez a némethoni irodalomban csak Ravoth, a berlini charité egyik növendéke által volt képviselve, t. i. a múlt évtized elején szándékozott a hagyományos tantól merőben eltérő újabb nézeteket tanítványai és ifjabb orvosok számára külön iratban összeállítani; ezen szándék kivitelében azonban hivatala által elnyelt idő hiánya miatt sokáig akadályozva volt, úgy hogy azt csak múlt évben vihette véghez fennczímzett munka kiadásával, melynek 460 lapra terjedő általános része immár világot látott. Az említett késedelem e mű haszonvehetőségére és belső értékére annyiból jó hatással volt, minthogy szűző az azóta eszmesurlódás és számos tapasztalatok nyomán tisztába hozott nézeteket önmagáéival összehasonlítva, és alapos bírálatnak alávetve, a csonttörések gyógyítása körül jelenleg irányadókká lett szabályokat szabatosan és határozottan volt képes olvasóival közölni. Minekutána szerző művének első lapjain a csonttörések körül világszerte elfogadott gyógyjavalatokat átalában tárgyalta volna, az első időszakban — a még ki nem fejlődött gyuladás mellett — teendőkkel foglalkozik, s a rögtön történendő végleges kötözésnek, még pedig azon újabban már mindenütt divatozó nemének szószólója, mely a sérült tag szomszéd izületeit is, t. i. a törzshöz közelebb esőt, nemkülönben a környi tájon levőt magában foglalja, csak így lehetvén az izmok és ízületekben végbemehető mozgásokat biztosan kizárni, s a tördarabokat egymássali absolut érintkezésben tartani; mielőtt pedig ezeknek részletesebb taglalásába bocsátkoznék, a gyógyulásról, s különösen pedig a vele járó daganatról szól, s tüzetesen azon kérdést vitatja, váljon a keletkező gyuladás kifejlődése az imént említett körülmények közt nem háríttatik-e el biztosabban, mintsem az úgynevezett sábellenes gyógymód által, minek daczára, mint tudjuk, a daganat nagyfokban kiszokott fejlődni; míg sebekkel bonyolódott, a csontdarabok felületjeivel közlekedő sebek gyakran a legrosszabb kimenetelűek. Szerző határozottan az első eljárás mellett küzd, mely mai nap csaknem kivétel nélkül követtetik úgy a kórházi, mint az okszerű magángyakorlat terén. Ezen nézetből szerző a hideg borogatásokat és a hidegnek bárminő alakjában — jég, zuhany, hidegítő sókeverékek, jéggel töltött hólyagok stb. — alkalmazását szigorú bírálat alá veszi, s nagy tekintélyű búvárok ítéletei után azon eredményhez jut: 1) hogy a hideg borogatások alig képesek a bőr alatt mélyebben fekvő, például csak az izomzat melegét elvonni, s) hogy a daganat nem csak hogy nem lohad, de sőt a visszerekbeni pangás következtében még nő, míg a mértéklécén, vagy igen hosszasan folytatott hideg gyógymód a csontkéregnek képződését tagadhatlanul megakadályozhatja. Szerző ezért se a hidegnek, se a vérelvonásnak nem barátja, s a borogatások helyett, hol szükségesek, olyan kaucsuk hólyagokat alkalmaz, melyekben tört jég létezvén, az egyforma melegelvonásról kezesség adatik, s ez a kaucsuk rész melegvezetési képessége mellett, mindazonáltal mérsékelten megy végbe, különben mint már említve volt, az enyhe nyomás és egyenlő hőmérsék, mely a tokkötés által eléretik, a gyuladás ellen legjobb óvszerek; hogyha pedig a tokkötés egyszersmind vízmentes réteggel van bevonva (schellak gyanta borszeszes oldatban, vízüveg ( Wasserglas) reá hidegvizes borítékokat alkalmazhatni. Ugyanezen fejezetben még a nehéz bonyodalmak gyógyítása, az állandó és időközi nyújtás, s azon állás vagy helyzet kerül tárgyalás alá, mely a tördaraboknak biztosítása és a tagnak jövő haszonvehetősége tekintetéből esetleg parancsolva van. A következő fejezetben azon teendők hozatnak szőnyegre, melyek a már alkalmazott kötés időszakán túl, vagy pedig a váratlan lefolyás által javallatnak ; a kötés újítása, sebek gyógyítása, csonkítás, ezután pedig szerző a gyógyfolyam rendellenességeire, a csontkéreg hiányos képződésére, vagy meg nem szilárdulására, s az álízületekre tér át. A könyvnek következő, majdnem annak felét elfoglaló része a különbféle kötözéseknek részletes leírását és technikáját hozza, s a szövegbe iktatott számos fametszvényekkel illustrálja, egész tömkelege ez azon módosításoknak, melyeket jónak láttak ajánlani, melyből csakis szerző által mély belátással vont Ariadne fonalon sikerül jó móddal kiigazodni. Különben az alapos sebész, ezen kitételnek nemes értelmében, még ezen nagyobb kiterjedésű fejezetben sem fog feleslegest találni, s bizonyosan gyönyörrel fogja szerzői tanulmányaiban követni. Ezek közül kiemelendők például a különböző keményedő anyagoknak száradás utáni térimé változásai, s összehúzódási vagy kitágulási képességük, melyek a legváltozatosabb kísérletek által kiderítettek, valamint érdekes az idő meghatározása, mely egyik vagy másik ragasztó anyagnak megszilárdulására kívántatik ; nemkülönben ezt hogyan lehet siettetni, vagy késleltetni stb. Találtatnak itt érdekes közmodorok, melyek egészen a szerző sajátjai, például 239. lerajzolt vasút-tenge (Eisenbahn- Schwebe), mely bonyolódott töréseknél különösen ajánlkozik; továbbá gypsolló, melynek szellemdús gépezete van és többesfélék. Végre a beteg fektetése különösen e czélra szolgáló ágyakban, továbbá szállítására feltalált hordák, s különösen háborúban használt vagy legalább tervezett szállítási eszközök, szekerek, talyigák, életmentő készülékek hatnak le, illetőleg azoknak értéke biráltatik meg ; ezeken kívül szerző az Arnót-féle vízágyat is rajzolja és ajánlja ott, hol a testnek valamely része tartós nyomásnak van kitéve. Függelékben még a mérési mód is a tört tagok rövidülésének meghatározása végett alaposan tárgyaltatik, s áttérve az állandó vízfürdőkre Billrothtal együtt ezeknek abbeli veszélyes hatása emeltetik ki, melyet a visszérrög (thrombus) szétfolyására és következő genyvérre, s a szöveteknek beivódására (Imbibition) gyakorolnak. Boldogult Balassa által újabb időben az „Orvosi Hetilap“ - ban ajánlott állandó hűvös vízfürdők ezen vádaktól, különösen az elsőtől, mentek lévén azon ártalmakat hiszem nem okozzák, s utánzásra érdemesek. Szerzőnk különben a hűvös állandó fürdőkről említést nem teszen. Meg kell említenünk, hogy szerző munkájának néhány évvel ezelőtt bevégezte miatt jelen művéhez, ennek végén kénytelen vola még adalékokat csatolni, melyekben, a szövegre hivatkozva, szép és érdekes újabb keltezésű adatokat érint. A legspeciálisabb szakember ezen munka átolvasásánál annak valódi eredetiségét és alaposságát fogja elismerni, minek becse annál nagyobb, mert a csonttöréseknek gyógytárát tárgyazó hasonló kimerítő és egyszersmind jó könyv mai nap a német irodalomban nem létez, mennyiben, vagy nem illustrálják az előadotta-