Orvosi Hetilap, 1869. július (13. évfolyam, 27-30. szám)
1869-07-04 / 27. szám
ORVOSI HETILAP. Pest, I860. Julius 4. Előfizetési Gr . helyben egész évre 9 frt., félvére 4 frt. 50 Megjelen minden vasarnap. kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közleményei« ’l'tt rendelhetö minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél, és fizetések bérmentesitendők. v Erzsebet-ter 10. sz., es Kilián ftyörgy könyvkereskedésében Hirdetésekért soronkint 15 uj kr. várzi utcz H Drasz.he-féle házban. Honi skill földi gyógyászat és kórhuvárlat közlönye. □17:3 EsssuriB»;»«! i ILt a w S« » B m_ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Kézmárszky T. tr. A petefészek kiirtás (ovariotomia) jelen állása. — K . 11 i K. tr. Dawis-féle gyógymód alkalmazása heveny izületésút ellen. — Könyvismertetés. Lemons cliniques sur les maladies chirurgicales des enfants par M. J. (jiraldés — Lapszemle. Czombkoncz törés esetei, Hennéquin eszközének alkalmazása. — Eset, melyben a gyomorban igen nagy tömeg emberi haj találtatott. — Apróbb szemelvények Táré 7, a. A. árnyékszékekről különös tekintettel a pesti viszonyokra. — Batizfalvi magán-gyógyintézet X-ik jelentése — A m. k. természettudományi társulat. — Vegyesek. — Pályázat. A petefészek kiirtás (ovariotomia) jelen állása,' különös tekintettel Angolországra. Kézmárszky Tivadar tr. - tól Pesten. A sebészet története kevés műtétet mutathat fel, mely akkora ellenzésre talált az orvosok részéről, s melynek annyi küzdelmen kellett keresztülvíni magát, mint az ovariotomia; de alig is ismeretes műtét, mely oly rövid idő alatt utat tört magának, gyakorlatilag megcáfolva a felmerült ellenvetéseket, s alig három évtized alatt fejlődött ki oly tökélyre és emelkedett azon polczra, mely, Spencer Wells szavai szerint, méltó helyet biztosít neki a sebészet többi nagy műtétei mellett. S ez lényegesen az angolok érdeme. Mióta a manchesteri Clay Károly, az ovariotomia első nagy apostola Britaniában, a negyvenes évek elején megkezdte műtétei hoszszú sorát, nemes vetélkedés támadt az angol orvosok között, s Lane, Baker Brown, Spencer Wells és mások egybevetett szívós buzgalmának köszönhető, hogy az előítélet korlátai elvégre meg lőnek döntve, a tények érveivel legyőzve az ellenzék, a műtét pedig tartósan meghonosítva a tudományban; olyannyira, hogy, mint Bryant nem minden sarcasmus nélkül megjegyzi, Angolországban jelenleg nem attól lehet tartani, miszerint petefészekdaganatok kikerülik az orvosok figyelmét, hanem inkább attól, nehogy a műtét különbség nélkül mindenütt vitessék véghez. Napjainkban kevés európai állam létezik, hol a műtétet nem gyakorolták volna, s napról-napra szaporodik a tudósítások száma, melyek az egyesült államok, California, Austrália, Keletindia s egyéb tartományokból úl meg új sikeres műtét hírét hozzák. Nem lehet szándékom a petefészekdaganatok kórtanának tüzetes tárgyalásába bocsátkozni; itt csupán az ovariotomia jelen állását akarom rövid vázlatban körvonalazni, felhasználván mindazon tapasztalatokat is, melyeket Londonban való tartózkodásom alatt gyűjthetni szerencsés voltam. A petefészek-daganatok gyökeres kiirtásának ellenei parányi csoportra olvadtak össze. Többen azok közül, kik eleinte tekintélyük befolyásával, s az élet és gúny minden fegyverével harczra keltek ellene, később meghajoltak a sebészet új diadala előtt, s kik ez időszakot meg nem élhették, bizonyára szerencsésebben jártak, mint azok, kik még napjainkban is megfoghatlan makacssággal falnak rohannak, s komikus buzgalommal ,gyilkosságot kiáltanak. Mégsem tartom azonban egészen feleslegesnek két ellenvetést egy-két szóval megérinteni, melyek az ovariotomia ellen lettek szőnyegre hozva. Ezeknek nem csekély fontosságú egyike, a petefészekdaganatok nehéz és bizonytalan kórisméje; oly ellenvetés, mely, ha áll, a sebészt a sötétben való tapogatózásra aljasítja le, a beteget pedig talánminden ok nélkül súlyos műtét veszélyének teszi ki. A kórisme nehézsége itt természetesen nem jöhet szóba, mert abból, hogy valamely bajt felismerni nehéz, józan észszel csak senki sem fogja következtetni, hogy azt épen nem is lehet jelezni; itt csupán a kórisme bizonytalanságát akarom tekintetbe venni. Igaz-e ez állítás ? Való-e, hogy a petefészekdaganatok kórisméje szabály szerint, sőt csak az esetek többségében is, csakugyan bizonytalan ! Nagy, több, vagy csak annyi bizonytalanság is rejlik-e e kórismében, mint több egyéb sebészi betegségében ? Tény az, hogy számos esetben hibás kórisme mellett vitetett véghez a műtét. Clay, Kiwisch munkájának angol kiadásában 36 esetet közöl, melyekben a műtét félbehagyatott hibás kórisme miatt. Ezek közül p. 12-szer a daganat a méhben volt, s 1-szer a lép, 2-szer a csepletben, 2 esetben semmi daganat, nem volt felfedezhető, s csupán elhizottság volt, sat. ; sőt vannak az irodalomban esetek, hol átjárhatlan szűzhártya miatt visszatartott tisztulás, terhesség, kitágult húgyhólyag petefészekdaganatnak lett félreismerve. Azonban mindez eseteket csak felületesen is tekintve, lehet-e állítani, hogy mindannyiában a kórisme egyáltalán lehetetlen volt ? Nem valószínű-e, hogy többet közülök, sőt legnagyobb részét meg lehetett volna határozni, ha nem csupán külsőleg, hanem a hüvely és végbélen át, méhkutasz, húgy- és szűrcsap, s minden egyéb ismeretes vizsgálati eszköz segítségével meg lettek volna az esetek vizsgálva? Nem bizonyítja-e továbbá a tapasztalat, hogy az ovariotomia felkarolása óta, a vizsgálati modor tökéletesülésével nagy arányban, évről-évre gyérült azon műtétek száma, hol hibás kórisme történt ? De másfelől, létezik-e nagyobb műtét, mely áldozat nélkül fejlődött volna ki? És szabad-e kárhoztatni egy műtétet azért, mivel csecsemő korában áldozatokat követelt, melyek ugyanannyi mécs gyanánt világították meg az örvényt azon derült pontig, me-27 ') Előadatott a budapesti kir. orvosegylet 1869 martius 20-diki szakülésén.