Orvosi Hetilap, 1869. november (13. évfolyam, 45-48. szám)
1869-11-07 / 45. szám
Tartalom. Szaniszló Albert. A kalabárbab hatása az állati szervezetre. I és II. Hermann. A. tr. Az Addison-féle kór, vagyis a mellékvesék bántalmai. (Folyt.) — Könyvismertetés. De résections des grandes articulations des membres, par L. Ollier. — Lapszemle. Tanulmányok a fehérnye felbomlása felett az emberi szervezetben higany és iblany befolyásakor. (Vége.) — A térdkalács bonyolódott törése, gyógyulás. — Körszoritó a petefészek kiirtásánál. Tárcz a. A bécsi „ärztlicher Verein“ megalakulása. — A békésmegyei orvos-gyógyszerészi egyletnek oct. 11-én Szarvason tartott szakülése. — Vegyesek. — Kivonat Pest városa t. főorvosának 1869 julius havi jelentéséből. — Pályázatok. Pest, 1869. November 7 41 . «SE. Előfizetési Ar. helyben egész évre 9 firt., félévre 4 frt. 60 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésében’ ▼áczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. •'**» ■ zm. am». •*"' Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. A kalabárbab hatása az állati szervezetre.*) A pesti kir. egyetem elméleti orvostani dolgozdájából. Közli Szaniszló Albert. I. A halabárfolyam partjain, nyugoti Afrikában tenyész a növény, melynek gyümölcsét, mi a magot is képviseli, gyógyszer-, illetőleg élettani hatás szempontjából vettem vizsgálat alá. Neve Balfour tanár szerint mérges hólyagbibe — physostigma venenosum sa hüvelyesek közt foglal helyet; gyümölcsét közönségesen kalabárbabnak mondják. E bab nálunk eddigelé nem igen ismeretes, gyógyszertárainkban csak itt- ott tudnak róla,gyógyászati alkalmazása igen kis térre szorítkozik; ennek oka pedig az,hogy eddig igen kis mérvben történtek vele élettani kísérletek; de nem is igen történhettek, mert a babákhoz jutni igen nehéz volt; — az általa elérhető gyógyeredmény körülményesebben leírva nincs is. Ittott egy-két czikk jelent meg felőle, s angol nyelven egy külön füzet. Tudomásom szerint Christison Jr. 1855-ban szólt először e növényről, ki a magvak vegyi mivoltára nézve is kémlelt ; ő állítja, hogy e magvakhoz igen nehéz jutni, mivel az ó-kalabári király király e növényt mindenhol kiirtatta, csak annyit hagyván meg, mennyi törvénykezési esetekhez szükséges, s az egész készlet mindig a király közvetlen kezelése alatt áll. 1859-ben egy lelkész hozott néhány növénypéldányt, melyekből meghatározás végett Balfour tanárnak is küldött. 1861-ben Mann Gusztáv, az angol királyi kertek gyűjtője ily habokért hozzá intézett kérésre azt felelte Hanburynak, hogy csak keveset küldhet, mert az európaiaknak nem örömest adnak belőle. Hogy áll e tekintetben a dolog ? — nem tudom, s igaz-e, hogy e had saját honában oly féltékenységgel őriztetik, vagy őriztetett, meg nem mondhatom ; de valószínűtlennek látszik előttem ennek olyatén törvénykezési alkalmazása, miszerint a felek mindenike egy-egy szemet eszik meg, melytől — mint mondják — a ■ bűnös meghal, mert bár a bab erős mérget tartalmaz,azonban aligha oly mennyiségben, hogy egy szem emberhalált előidézni képes legyen Annyi bizonyos, hogy e bab ma is a legdrágább szerekhez tartozik.*) A szóban levő bab csokoládbarna, 4 gramme súlyú, alakja közönséges babénak felel meg; küloldalán barázda fut, mely az egész kerületnek körülbelől kétharmadában található ; e barázda közepén kis emelkedett gerincz van ; mogyoróhéj-keménységű fedele alatt vékony, hamuszinü hártya van, melyen belül közvetlen a bélállományhoz jutunk, s ez, megtörve, keserű mandolaszagot terjeszt, zsíros tapintatú. Ha pedig az említett barázdának megfelelőleg vizsgáljuk a rétegeket, ott a fedél és hamuszinü hártya közt még veres, paraszerű réteg tűnik fel, mely jobbra s balra mindinkább vékonyodván, lassankint elenyész; e veresszínü réteg és a héj közt pedig, a barázda gerinczének megfelelőleg, keskeny fehéres csík is van. A bélállomány holdkarélyszerű öblöt mutat, mely a fedélbarázdának iránya szerint halad, s ennek megfelelőleg szűnik meg, — a fedélbarázda hegyesebben elvesző végénél keskenyebb, míg a másik végén, hol a fedélbarázda tompábban végződik, nagyobb haránt kiterjedésű. II. A kalabárbab hatóanyaga, melyet physostigminnak mondanak, állítólag luganyféle alag. Némely külföldi tudósoknak sikerült volna ezt jegeczekben előállítani, melyekhez azonban a legilletékesebb közegek által sem lehetett jutnom. Mind az ő általuk előírt, mind más módokat megkísértettem ily jegeczek előállítására, — de sikertelenül. Mindazonáltal feljegyzem röviden azon módokat, melyeket követtem a hatóanyag kivonására, s azon észrevételeket, melyeket e tekintetben tehettem. Először is oda irányult működésem, hogy megtudjam, mely részek azok, melyek a hatóanyagot tartalmazzák, s ily czélból különválasztottam a csokolád-barna fedelet, a hamuszínű vékony hártyát, a bélállományt és a veres paraszerű réteget. Ezeket, külön-külön porrá törve, 7—10 annyi víztelen barlanggal lombikokba helyeztem,s naponta többször rázom. Az általam felhasználtak Stuttgartból kerültek, fontja 6 o. é. fzt. 45 *) Pasquichféle díjjal jutalmazott pályamunkámból az Orvosi Hetilap részére átdolgozva. Sz. A.