Orvosi Hetilap, 1870. május (14. évfolyam, 18-22. szám)

1870-05-08 / 19. szám

v IV* ■ -Tartalom. Schenk S.tr. Közlemények a bécsi cs. k. egyetem élettani dolgozdájából. V. Alacson hőfokok befolyásáról nehány elemi szerve­zetre. — Szontagh M. tr. Élesztőképződés vonatkozással a ragálykérdésre. — Könyvismertetés. Notes on Asthma its Nature, Form and Treatment. By John C. Thorongood. — Lapszemle. A hugyang elválasztásáról a vese által. — A bujakor gyógyítása saját szerek nélkül. — A szövetbomlás tanához. — A heveny csúz gyógyítása vashalyag-festvénnyel. Tárcza. A pesti egyetem újjászervezésére vonatkozó emlékírati javaslatból. — A köztörvényhatóságok rendezésérőli törvényjavaslat 65 és 67 §§. — Vegyesek. Melléklet: A „Szemészet“ 1870-dik évi 2-dik száma. Pest, 1870. Május 8. Előfizetési év: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt. 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 ujkr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesstőségű Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi­ utéz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovsky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Közlemények a bécsi cs. k. egyetem élettani dolgoz­dájából. Schenk Sámuel, tr. magántanár és tanársegédtől. V. Alacsony hőfokok befolyásáról néhány elemi szervezetre. Hányadik 0° C. alatti hőfokig­ tartják meg az elemi szervezetek azon izgékonyságukat, melynél fogva magasabb hőmérséknet ismét mozgási tüneményeket mutatnak: az e kérdésre vonatkozó adatok csak kevés elemi szervezetre nézve határozottak. Valentin és Purkinje említik, hogy megfagyott béka toroknyákhártyájának csilihámja a felengedés után is­mét az előbbi élénkséggel csillog. Prevost1­ állítása nyomán egy béka megfagyott heréjének ondószál­sai a felengedés után ismét mozgékonyak lettek. A csilihámra nézve Both2) azon eredményhez jutott, hogy az 4° C.-ra hozatva, magasabb hőm­érsék által ismét csillmozgásra indítható. Ezzel Engelmann3) adatai is meg­egyeznek. Kühne4) szerint az amoebák jeges vízben megszüntetik, magasabb hőmérséknél ismét megkezdik mozgásukat. Ez utóbbi adat nyomán igen kínálkozik a feltevés, hogy a fehér vértestecsek, 0° C. alatti hőmérséknél csak múléko­­nyan szüntetik meg amoeboid mozgásukat. Kísérleteket először a tritonok, békák és varangyok vé­rével tettem. A vér egy óraüvegben, melyben egy hőmérő állt, hidegkeverékre tétetett. Midőn a hőmérsék 0° C.-ig szállt le, tettem az első próbát a fűthető tárgyasztalra (Schulze M. Stricker). Magasabb hőfoknál (-1- 30—40° C.) a legélénkebb, abból álló mozgások mutatkoztak, hogy a fehér vértestecs (rendes módja szerint) felváltva nyujtványokat bocsátott ki és húzott be. Ha a fűthető tárgyasztal hőmér­­séke a környező szobahőmérsék fokára száll le, megszűnnek a mozgások, de a hőmérsék felemelése által ismét előidéz­hetők. Ugyanaz mutatkozott ugyanazon vér fehér vérteste­­csein 3 — 5° C. foknyi hőmérséknél. Még alacsonyabb, egész 7 C. fokoknál is megtartotta az ősképlet izgékonyságát itt­­ott, ha az alacsony hőmérsék befolyása csak rövid ideig tartott. Ha ellenben a vértestecsek néhány óráig maradtak e fa­gyott állapotban, úgy a magasabb hőmérsék csak ritkán in­dított bennük mozgási tüneteket. Egy vérrészletben, mely 8 óráig volt 2 — 3 hőfoknak kitéve, a hőmérsék felemelése után semmiféle mozgást se vehettem észre a fehér vértes­­tecseken. Én oly kevéssé vehettem észre a vér másodszori meg­­fagyasztása után. A felengedés után a fehér vértestecsek ke­rekek voltak, s magasabb hőfoknál is ilyenek maradtak, va­lami kibocsátott nyújtványnak semmi nyomát se mutatva. Ebből kitűnik, hogy a fehér vértestecsek ősképlete megtartja életképességét a hőmérsék csökkentésénél, habár izgékonysága múlékonyan megszűnik. Az izgékonyság telje­sen megszűnik 7° C. alatti hőmérsékben. A melegvérű állatok, különösen a tengeri nyúl fehér vértestecsei 3°C. hőmérséknél csak úgy tartották meg életké­pességüket, ha rövid ideig (vagy 10 —15 perczig) voltak ama hőmérséknek kitéve. A fehér vértestecsek után nyáltestecseket vettem elő, melyek, úgy látszik, sokkal inkább ellentállanak 0° C. alatti hőmérséknek, mint a melegvérű állatok fehér vértestecsei. Míg ezek 3° C.-nál 15 percz múlva teljesen elvesztik képességüket amoeboid mozgások véghezvitelére, addig a nyál­­testecsek 6 egész 8° C. egy óráig tartó behatása után is pa­­ránymozgást mutatnak. A nyál másodszori megfagyasztása után csak ritkán látni egészen ép nyáltestecseket, hanem többnyire csak afféle töredékeket, minőket Brücker­ más kémszerek által hozott elő, s írt le. Egyéb elemi szervezetek közül a rana temporaria petéit választottam. Miután a pete szinte elemi szervezetnek tekintendő, 5) Über die sog. Molekularbewegung in thierischeu Zellen, inson­derheit in den Speichelkörperchen v. Brücke. Sitznngsb. d. Wiener Akad. d. Wissenschaften. Maiheft. 1862. 19 1) (,'omptes rendus I84O Nov. a) über einige Beziehungen des Flimmerepithels zum contractilen Protoplasma. Virchow’s Archiv XXXVII. Bd. 1866. 3) Über die Flimmerbewegung v. Th. W. Engelmann Leipzig, 1868. 4) Kühne. Das Protoplasma. Leipz. 1864. S. 46.

Next