Orvosi Hetilap, 1870. augusztus (14. évfolyam, 32-35. szám)

1870-08-07 / 32. szám

533 534 teg, Lengyelnél pedig 44 férfi- és 36 nőbeteg van fel­jegyezve. Foglalkozásra nézve az említett esetek következőkép csoportosulnak: Én a „földmívelők“ sorában összefoglaltam a juhászo­kat és csordásokat, mivel foglalkozásuk minőségileg ugyan­az, s csak az arány különböző. A külső viszonyok, melyeknek a pokolvar létre­­jövésénél befolyás tulajdonítható, ugyanazok, melyek az állatok lépfenéjénél érvényesülnek,­­ minthogy épen az utób­biak közvetítik az emberi pokolvar-kórt. A váltólázházi viszonyra vonatkozólag tapasztalataimból az látszik ki­derülni, hogy a pokolvar-esetek nagyobb gyakorisága azon hónapokra esik, melyekben a Tiszavidéken a váltóláz is leggyakrabban szokott előfordulni. A két járvány emel­kedése azonban még­sem esik össze, minthogy azon évek­ben, melyekben a pokolvar legterjedettebb volt, a váltóláz épen nem volt igen elterjedve. E tekintetben az általam észlelt és a Lengyel által közlött esetek közt nagy össz­hangzás mutatkozik, mint a következő táblázat mutatja: A három legmelegebb hónap, július, augustus, Sep­tember szolgáltatta mindkettőnknél a legnagyobb számot, de mint látható, a téli hónapokban is fordulnak elő esetek. Az évekre nézve megjegyzem, hogy a feljegyzett esetek leg­nagyobb része az 1859 — 63 évekre esnek, míg a Tiszavi­déken az emberi mocsár­kórok, különösen a váltóláz, mely azelőtt rendkívüli módon el volt terjedve, 1861-től kezdve mindinkább gyérebb lett, s különösen a hatvanas évtized első felében, mely időben folytonosan száraz időjárás ural­kodott, csaknem megszűnt, míg az állatok lépfenemegbete­­gedése elég gyakran fejlődött állatjárványnyá. Az egyes bőrrészletek hajlamát illetőleg, a pokolvar azon bőrrészleteken fordul gyakrabban elő, melyek a fertőző anyagokkali érintkezésre nézve hozzáférhetőbbek, s melyek puhább, vékonyabb szövezet által tűnnek ki. Az arcz leggyakoribb székhelyét képezi. Az általam ez irányban feljegyzett 66 pokolvar közül 41 az arcz különböző részein, 3 a nyakon, 1 a tarkón, 21 a felső végtagokon fordult elő. Lengyel esetei közül 41 a fejen és arczon, 5 a nyakon, 10 a törzsön, 29 a felső végtagokon, 6 az alsó végtagokon. Egy és ugyanazon egyénen egyidejűleg két és több po­kolvar lehet jelen. Lengyel és Bourgeois egy egyé­nen 3-at, magam pedig egy asszonyon négyet láttam, me­lyek közül 2 az arczon, s mindegyik felső végtagon egy volt. Megjegyzendő, hogy ily esetekben kifejlődési fokuk lényeg­ben egyenlő, mely körülmény egyidejű eredetre látszik mutatni. Hogy váljon horzsolások és sebek általában mennyiben segítik elő a ragály felvételét, az — bármily egyszerűnek látszik is ennek megítélése — még nincs el­döntve. Az, mit Virchow e tekintetben felhoz, hogy t. í. emberek, kik bemocskolt kezeikkel testüknek más lehor­zsolt részeit érintik, a pokolvart az utóbbiakon és nem kezeiken kapják, mindenesetre igen döntő volna. Azonban maga Virchow int arra, hogy a felhozott esetekben rot­hasztó fertőzéssel való felcserélés nincs kizárva. Bour­geois hajlandó a sebek általi pokolvaras fer­tőzést egyenesen tagadni. A lefolyt pokolvar-megbetegedés a to­vábbi fertőzésre való fogékonyságot nem semmisíti meg. (Folytatjuk) Saját jegy­zeteim szerint. Lengyel esetei P­opp­er közt. Földmívelők.............................................. 42 51 19 Juhász ......4­6 — Csordás..............................................— 5 — Kocsis..............................................4 3 — Nyersbőr-kereskedő............................— 1 5 Kidolgozott bőrrel foglalkozó munkás— 2 3 Szakács ..............................................— 1 — Nyúzással foglalkozó egyén gyermeke .— 1 — Nő-cseléd......— 4 — Tanító........................................................— 1 — Tanuló...............................................— 1 — Magasabb körhöz tartozó nő— 2 — Bérlők gyermeke.................................— 2 — Szappanos ...............................................— —­­ Gazdatiszt.....................................4 — — Kertész..............................................3 — — Orvos...............................................1 — — Foglalkozással nem biró garasztgyermek8 Saját eseteim. Lengyel esetei Január ........— 3 Február . . ........................................................— 2 Martius ........................................................ .4 1 Április ...........................................................................1 . 2 Május..........................................................................9 3 2 1 Julius . .................................................................9 13 Augustus ........ 10 30 24 15 October ...........................................................................7 2 November . ...............................................3 3 December ..................................................................2 5 1 62 80 Sebészeti jegyzetek. Verebély Lászó tr.-tól, Berlinben a sebészet két tanár által adatik elő. Langenbeck, az egyetemi kóroda igazgatója, a járó betegek sorából választja a tananyagot, s a magasabb műtő­sebészetet képviseli, míg Bar­deleben a Charité-kórház sebészi osztályának főnöke, mint ilyen az elméleti sebészet, műszer- és kötszertan mellett inkább a gya­korlati élet eseteivel foglalkozik, s ezáltal e két tanszék egymást kiegészítő egészszé olvad. Jelenleg itt a figyelmet kiválóan a sebkezelés vonja ma­gára, minthogy mindkét helyen a carbolsavas készítményeknek (carbolsav, víz és olaj oldata,­­ pasta, s mint leggyengébb és legkevésbé izgató kénes összeköttetés) majdnem kizárólagos al­kalmazásával jár. Ezen szer nagy mérvbeni alkalmazása szem­­beszökőleg mutatja annak előnyeit és hátrányait is, s mint­hogy az alkalmazás eltér az eddig általam olvasott Lister-féle eljárástól, azt feljegyzésre méltónak találtam. Langenbeck kórodáján a carbolsavbani bizalom majdnem feltétlen, minden heveny sebzés, hol elsődleges egyesülést nem 32*

Next