Orvosi Hetilap, 1871. május (15. évfolyam, 19-22. szám)

1871-05-07 / 19. szám

Pest, 1871 19 I mrMim Megyeren minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségi Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczintéz a Drasche-féle házban. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronként 15 njkr. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. HT* ■ ■■ •«»«fl I Bä («» ■ m_ Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom, allmann I. tr. A gipszkötés a vidéki gyakorlatban. -Ossikovszky J.tr. Az iblany átvezetése villámárammal az állati testrészeken. (Folytatás). — Barts J. tr. Erőszaki állderme és derme, chloralvizegy adagolása, gyógyulás. __ Könyvismertetés Irányeszmék a magyar állam területén felállítandó bábaintézetek szervezésénél. írta Ambró János tr. _ Lapszemle Lépzsugor esete, vérzés és hasürbeli savegyülem, kétszeri csapolás, ideiglenes javulás gyűszünkelevelek adagolása folytán. — Aqua huminica Tercza. A pesti kir. egyetem orvosi kara fennállásának századik évfordulója. — K on rád M. tr. A prágai szülházból. (Folyt) — Mittler tr. — Felhívás adakozásra Oppolzer tr. emlékére. — Vegyesek. — Pályázat. — Szerkeztei levelezés. Melléklet. „Közegészségügy és törvényszéki orvostan“ 2-dik száma. A gipszkötés a vidéki gyakorlatban.1) Ullmann Zsidó e tudortól Tiszalczon. Nem érezhetném magamat hivatva a gipszkötésről átalában értekezni, midőn arról már annyi jeles szaktárs szaklapokban és tankönyvekben, nemkülönben külön iratokban nyilatkozott, s annak alkalmazási módjait és előnyeit bőven fejtegette; de több körülmény arra mutat, hogy mindamellett a fészkötés és helyettesei, a kemnyemézga (dextrin) és túrómészkötés nálunk a vidéki orvosi gyakorlatban még nem részesülnek azon általános elismerésben és gyakori használatban, melyet valóban érdemelnek. Ez bátorít, hogy e helyen röviden bebizonyítani törekedjem, miszerint a vidéki orvosok is a sebészet ezen újabb vívmányát kitűnően értékesíthetik, sőt hogy épen ezek, ha a tudomány jelen álláspontja szerint észszerűleg eljárni akarnak, kénszerítvék a gipszkötést gyakran ott is alkalmazni, ahol nagyobb városi és kórházi szaktársak és hivatásbeli sebészek, kiknek több segédeszköz áll rendelkezésükre, más kezelési módot is választhatnak. Mielőtt azonban előadásom ezen tulajdonképi czéljára áttérnék, czélszerűnek tartom a fészkötés egyik és talán leginkább ajánlható módját leírni, emellett csak némi fontos és útmutatóul szolgáló megjegyzésekre szorítkozván. Gipszet, melynek legjobb fajtája alabástromfősz (Alabastergips) név alatt ismeretes, kis vidéki városainkban is a kereskedőknél kaphatni. Száraz helyen néhány évig azon tulajdonait megtartja,melyek azt kötésekre alkalmassá teszik, miért én több fontnyi készletet bádogszelenczében tartok, hogy rögtöni esetekben, például éjjeli elhíváskor a környékre, meg ne szoruljak. Eddig csak egyszer történt, hogy egészen hasznavehetlen gipszet kaptam, különben a közönséges kereskedőknél vett különféle foszt, akár finomabb akár silányabb minőségű volt az,megelégedésemre használhattam. Ezen tekintetben tehát a vidéki orvos sem talál jelentékeny akadályt. Kötőszerűi mindenféle vásznat és hasonló kelméket, szükség esetében a beteg ingjét vagy nadrágját használhatni, melyekből a szükséges pólyákat és csíkokat kimetszük. Legczélszerűbbek pedig a molle vagy efféle finom kelmékből (ourgandie, flór) készített pólyák, melyek mézgótartalmát (Appretur) meleg vízben való áztatás által el kell távolítani, mert ezen tartalmuk a gipszpép keményedését késlelteti. Előnyük főleg abban nyilvánul, hogy vékonyságuk és ruganyosságuknál fogva kötözésnél — minden túlságos feszítés nélkül — a végtag emelkedéseihez és mélyedéseihez, ránczokat nem képezve,oda símulnak,úgy hogy a kevésbé gyakorlott vidéki orvos is gyapottal vagy másféle bélelést nélkülözhet. Ezt pedig kerülnünk kell, ha a fészkötés teljes értékét megismerni és értékesíteni akarjuk. Minden bélés ugyanis a a kötözésnél annyira mennyire félretolatik vagy egyenetlenül összenyomatik; a gipsz- és általában az állandó kötések (permanente Verbände) főhatása pedig abban áll, miért is azok alkalmazásának főszabályai gyanánt állíthatók: 1) hogy rendesen közvetlenül a végtag bőrére,) hogy csonttörések és az ízületek sértéseinél minél hamarább alkalmaztassanak. Utóbbi azért, mert egyrészt a sértés után azonnal véghezvitt kötés egyenlő nyomása által a daganat fejlődését gátolja, másrészt az utóbbinak beállta után alkalmazott kötés nemsokára a daganat elmúltával kelleténél tágabb és lazább, minek folytán azt megújjítani szükségessé válik. Eleinte a fészkötést akkor csinálták, hogy a felkötendő kelmékre száraz gipszport szórtak, s ezt közvetlenül a kötözés előtt vagy alatt vízzel átnedvesítették , minthogy pedig erre fáradságosabb előkészületek szükségesek, továbbá a pólyák összetekerésénél a gipszpor könyen egyenlőtlenül oszlik szét, miért a kötés nem mindenhol egyformán vastag, s egyenlőtlen nyomást gyakorol, ezen eljárást csaknem általánosan abbahagyták. Sokkal kényelmesebbek azon módok, melyeknél gipszpép használtatik. Ennek készítésére nézve kísérletek után, melyeket Neudörfer ezredorvos kitűnő czikke nyomán (lásd Wiener militärärzliche Heilung 1870. évi 26. számát) tettem, leginkább a következő keverési arányokat találtam ajánlhatóknak, még pedig ármérték szerint (mire nagy kanalat vagy csészét 19 *) Előadatott a gömör-kishonthmegyei orv.-gyógysz. egyletben.