Orvosi Hetilap, 1871. június (15. évfolyam, 23-26. szám)

1871-06-04 / 23. szám

93 * mSBm Megyeren minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségi Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi­ utéz a Drasche-féle házban. (Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt, félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közle­mények és fizetések bérmentesítendő­k. Hirdetés­ekért soronként 15 ujkr. ORVOSI HETILAP. Jim­ins 4. Pest, 1871 Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. Tiaextötödik­ ■w 1 I ■■■ . Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Lehe­nk S. tr. A csiriz elosztásáról a buzaszemben. — Ossikovszky J. tr. Az iblany átvezetése villámárammal az állati testrészeken. (Vége). — Közlemények Korányi Fr. ny. r. tar. korodájáról. Illés Zs. tr. Kimutatás az 1869/1-diki tanévben történt húgyvizsgálatokról. (Folyt.) — Könyvismertetés. Gyógyszertan állatorvosok és mezei gazdák számára. írta Galambos , ny. r. tanár.­­ La­p s­z­e­ml­e. Mérgezés hangyanhalyaggal, köpenylégeg (Ammoniak) befecskendezése a visszerekbe. Tárcza. Az orvosi tudományok befolyása az emberi értelem fejlődésére. V és VI. — Bécs, november végén. — Vegyesek. _ Hirdetmények. A csiriz elosztásáról a buzaszemben. Schenk Sámuel tr. élettani tanársegédtől a bécsi egyetemen. Ha a buzaszem metszetét vizsgáljuk, annak kerülete felé sejtréteget találunk, melynek sejtei szemcsés tartalmuk által azonnal szembetűnnek, s rendesen csirizes sejteknek (Kleberzellen) neveztetnek. Ama meglehetősen erős fénytö­résű szemcséket ugyanis, melyekkel a sejtek meg vannak töltve, csiriznek tartják. E nézetet azonban itt közlendő vizs­gálataim nyomán egyáltalában nem oszthatom. Megkísértem a fehérnye elosztását a buzaszemben rész­letesebben kipuhatolni — oly módon, hogy barna buzasze­­mek haránt metszetein először is a szokásos fehérnye-kémha­­tásokat vittem véghez. Ezen alkalommal azt tapasztaltam, miszerint a Millon-féle kémszer*) a jellemző színezést idézte elő az egész buzaszemben, az úgynevezett csirízes sejtek ki­vételével, melyek semmiféle változást se mutattak. E mellett azonban egyszersmind a buzaszem fehérnyeanyagai a kerü­leten tömegesebben voltak összehalmozódva, mint a közép felé, mit a kerületen sűrűbben összehalmozott színes tömeg­ből következtethettem. Minthogy eddigelé egy fehérnyenemű anyagot sem is­merünk, mely a Millon-féle kémszer által színessé nem vál­nék, továbbá minthogy a búzalisztből kimosás által készí­tett csiriz e kémszer által jellemzőleg megfestetik, az úgynevezett csirizes sejtek tartalmát nem tekinthetjük fehér­­nyéből, illetőleg csirizből állónak. Megtörténik ugyan néha, hogy haránt metszeteken a csiriz-sejteket a Millon-féle kémszer által megszínesítve láthatjuk, s ezáltal rajtuk a fehérnyekémhatás látszólag ki lehet fejezve. E színezés azonban nem azon környi sejtek csirizétől származik, hanem a búzaszem többi részé­nek megszínesített fehérnye-anyagaitól, melyek a metszés és vegyi kémlés alkalmával eredeti helyükből esetleg ki­mozdítottak. Eléggé erős górcsői nagyítás mellett még ar­ról is meggyőződhetünk, hogy a fehérnye egyes töredékei a csirízes sejtek felett vagy alatt fekszenek; de ha haránt metszeteken, melyek eléggé vékonyak és melyeknél fehér­­nyerészek a csirízes sejteken nem fekszenek, arról győződ­hetünk meg, hogy a csirízes sejtek színtelenek maradnak, míg a búzaszem többi része félreismerhetlenül meg van szí­nesítve, nem lesz okunk az olykor jelentkező és az említett körülmény által előidézett színezést lényegesnek tekinteni. A fehérnyenemű anyagoknak górcsői-vegytani úton való megkülönböztetésére a kemnyeszemcséktől gyakran szokták az iblany-festvényt ajánlani. A­mily becsesnek kell azonban azt a kemnye felkeresésére nézve tartanunk, még­sem ele­gendő a fehérnyefélék felismerésére, minthogy általa más anyagok is sárgára festetnek. Ha e kémszemert a csirízes sejtekre alkalmazzuk, ezek sötétsárga színezést mutatnak ugyan, de ezeken kívül az egész külső és belső magburok is sárgára van festve. Mindazonáltal világos , hogy se a külső, se a belső magburok nem áll fehérnyeanyagokból. Az iblany-festvény segélyével — mint W­­­e­s­n­e­r ki­­mutatá — a csirízes sejtekben néha kisebb kemnye-szem­­csék különböztethetők meg, de ezek csak ritkán fordulnak bennük elő, úgy hogy az úgynevezett csirízes sejtekben csak némileg tetemesebb kemnye-tartalomra nem is gondolha­tunk. Cnoop Koopmannt) vizsgálatai nyomán tudjuk, hogy a búzalisztből kimosás által készített csiriz épen úgy mint a többi fehérnyenemű anyag mesterségesen megemész­­tetik. Búzaszem-metszeteket készítettem tehát magamnak, melyek oly vékonyak valának, hogy magasságuk nem haladta meg egy úgynevezett csirízes sejt átmérőjét. Ezen utóbbiak közül néhány, a metszet szélén fekvő sejtből a szemcsék ki­­szabadultak és kiváltak, úgy hogy nem voltak a sejteny (Cellulose) által az emésztési folyadék behatása elől meg­védve. Az ekként készített metszetekhez, miután hígított só­savval leöntettek, emésztő folyadék adatott, épen olyan a milyen a fehérnyék mesterséges emésztéséhez használ­tatik. Miután a metszetek 36 — 38° C.-nyi hőmérsék mellett hosz­­szabb ideig mesterséges emésztésnek ki voltak téve, az úgy­23 —) M. E. Miiion. Sur une réaction propre aux composés proteiques. Comptes rendus. Tome XXVIII. 1849. i) R. Cnoop Koopmann. Dissertatio physiol, med inauguralis, continens experimenta quaedam de digestione corporum albuminoidum vegetabilium Traiecti ad Rhenum. MDCCCLVI.

Next