Orvosi Hetilap, 1872. február (16. évfolyam, 5-8. szám)
1872-02-04 / 5. szám
Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 5.kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronként 15 újkr. X megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztősége Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi utéz a Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Tartalom. Balogh K. tr. Előleges közlemény a bomló szervi részek hatóanyagáról. — Lengyel E. tr. Gyüjtelék a keleti cholera értelmezéséhez. (Folyt.) — Hofmeister B. Kereseti adatok a bujakór vízgyógytani kezeléséhez. (Vége). — Könyvismertetés Chirurgische Briefe aus den Kriegslazarethen in Weissenburg u. Mannheim 1876. V. Th. Billroth. — Lapszemle. Bőrátültetés üszkös dobnál. Tereza. A budapesti kir. orvosegylet ülései január hó 21-kén és 31-kén. — Czifra F. tr. Úti rajzok. I. — Kövér K. tr. A bécsi lelenczházról. (Folyt.) — Vegyesek. — — Pályázatok. •1. Február 4. Pest, 1872. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh TCAim*TM tanár. Előleges közlemény a bomló szervi részek hatóanyagáról. A pesti kir. egyetem elméleti orvostani dolgozdájából. Balogh Kálmán ny. r. tanártól. E. Bergmann 1866-ban „Das putride Gift und die putride Intoxication“ (Dorpat) értekezésében írja, hogy ő rohadt élesztőből anyagot állított elő, mely — általa sepsinnek nevezve — az evvért (septicaemia) előidézni képes. Ugyancsak ő C. Schmiedeberggel társaságban a sepsinnek kénsavas sóját, mely általuk a rohadó anyagok mérgeként és luganyféleként (Alkoloid) tekintetik, előállította. (Ueber das schwefelsaure Sepsin. Allg. med. Central-Zeitung, 1868. 82. sz.; továbbá Centralblatt für die med. Wissenschaften, 1868. 497 és 1869. 554). 1869-ben. E. Semmer-től értekezés (Ein Beitrag zur Lehre über die putride Vergiftung. Oesterr. Vierteljahrschift f. wissensch. Veterinaerkunde, 1869. XXXII. 106—109) jelent meg, melyben mondja, hogy a Bergmann és Schmiedeberg-féle sepsin, a vérbe befecskendezve, halált okoz, s az ilyen állat vére másiknál a bőr alá beoltatván, hasonlóképen halálosan hat, közönségesen 10—24 óra alatt. 1869-ben Zuelzer és Sonnenschein (Bérl. kim. Wochenschr. 12. sz., 1211.) izomból, melyet 5—8 héten át vízben áztattak, második luganyfélét állított elő. 1870-ben a téli félévben „kórtani kísérletek“ czíme alatt tartott előadásaim alkalmával több héten át a rohadó állati és növényi anyagok hatásával foglalkoztam, s nagy változatossággal igen sok kísérletet vittem véghez, mi azonban nem volt elég, hogy ezen tárgy tanulmányozását befejezettnek tekintsem, hanem szükségesnek tartottam a megszakított kísérletek fonalának újra felvevését, hogy ezen tárgy lényegének felderítéséhez hozzájáruljak. Még múlt évben sikerült vízben hét, egészen nyolcz héten át ázott húsból E. Bergmann és D. Schmiedeberg módszere szerint fehér anyagot előállítani, mely vízben elég könyen oldatott, azonban nem jegeszült, hanem alaktalan volt. Ez igen gyorsan és rendkívül erőteljesen hatott. Tömény vizes oldatából egy köbcentiméter, tengeri nyúl torokalatti visszerébe fecskendezve, néhány óra alatt halált idézhet elő; ha azonban abból csak 1 köbcentiméter fecskendeztetett be, az állat 48—72 óráig elélt. Az ekként előidézett bántalom hépaérsék emelkedésével, a szívlökések szaporodásával és hasmenéssel folyt le. Bonczoláskor mindannyiszor megállapíttatott, hogy levegő a visszérbe nem jutott, nemkülönben hogy értösülés (thrombosis) nem volt az állat kimúlására befolyással. Micrococcus-okat, mycothrix-eket, septothrix-eket, bacterium-okat és vibriókat, melyeket a gombászok az evvérrel kapcsolatba hozni iparkodnak, a kísérleteimnél használt és evvérben kimúlt állatoknál soha se találtam; ellenben nem egyszer észleltem, hogy a színes vérsejtek lágyabbak, mennyiben egymással vagy a színes vérsejtekkel érintkezéskor, vagy egyszerűen igen vékony fedlemezke kőnye nyomása alatt rendetlen, tompaszegletes alakokká idomultak, s azokat a beható tényező változtával vagy nem egyszer egészen magukra hagyott állapotukban változtatták. Vizsgálataim után nem tekinthetem tarthatónak azok álláspontját, kik az evvért gombákkal vagy átalában alsóbb rendű növények jelenlétével akarják kapcsolatba hozni. A fehérnjetartalmú bomló szervi részekből anyagot állíthatni elő, mely az evvérnek megfelelő tüneteket képes előidézni; azonban vájjon az evvér másképen, mint épen az előállítható anyag behatása által nem jöhetne létre, még mindig nyílt kérdés. Vájjon az általam előállított hatóanyag E. Bergmann és D. Schmiedeberg sepsin-jével, vagy Zuelzer és Sonnenschein második luganyféléjével azonos-e vagy sem, ennek bebizonyítsa további vizsgálatoktól függ. Lehetséges, hogy mind a három valamely közös anyag változménye; lehetséges továbbá az is, hogy mindannyian egy és ugyanazon vegyület lényegtelen módosulásait képezik; lehetséges végtére, hogy egyikük vagy másikuk az eredeti hatóanyag, míg a másik kettő annak származéka. Az valószínűnek látszik, hogy a bomló szervi részek hatóanyaga nem fehérnye; azonban azt is valószínűnek tekintem hogy fehérnyefélékből származik ; hogy pedig a fehérnyefélék ezen származéka luganyféle-e, vagy valamely más összeköttetés, ennek eldöntésére az eddigi vizsgálatokat nem tartom elégségeseknek. "