Orvosi Hetilap, 1872. március (16. évfolyam, 9-13. szám)
1872-03-31 / 13. szám
-yr?r. ...... ' ' • ■ ^ ----• A 3. SK. Előfizetési ár: helyben egész évre 9 frt., félévre 4 frt 50 kr., vidéken egész évre 10 frt., félévre 6 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Irdetésekért soronként 15 njkr Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségű Erzsébet-tér 10. sz., és Kilián György könyvkereskedésébe váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP Honi s külföldi gyógyászat és könyvvázlat közlönye. Pest, 1872. Martius 31. rM'' ■ ar.«- a** o«l i S* évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom. Ajtai K. tr. Az íz-szervek szövettanához. (Vége.)Schweiger Zs.tr. Adalék a méhelhajlások gyógytanához. — Hertzka K. tr. A villámvegybontás (electrolysis). II. — Könyvismertetés. Chirurgische Briefe aus den Kriegslazarethen in Weissenburg und Mannheim. 1870. Von Dr. Theodor Billroth. (Folyt.) — Lapszemle. Athetosis, Tárcza. A magyar orvosi könyvkiadó társulat közgyűlése 1872-diki martius 27-kén. — Markusovszky L. tr. Am. orv. könyvkiadó társulat igazgató tanácsának jelentése az 1871. működési évről. — Kover Gy. tr. A nt. o. k. k. t. alapítványi bizottságának jelentése 1868-ról. — Kövér K. tr. A bécsi lelenczházról. (Vége.) — Vegyesek. — Pályázat. Itthi T 1. ábra. Az íz-szervek szövettanához.) Ajtai K. S. tr-tól Lipcsében. (Vége.) Vizsgálataim anyagául egészen heveny vagy halál utáni 1 — 5 óra múlva vett nyelvek szolgáltak. Azon szerek pedig, melyeket a górcsövi kezelésnél igénybe vettem: iblanyos savó,Müller-féle folyadék,s kettes festenysavas hamang (H0Cr03,Ka0Cr03) 1%-os és festenysav (Cr03) 0’02°/o-os oldata voltak oldásra és elszigetelésre; míg metszetek készítésénél főkép a fagyasztási módszert, s azután az alcohollal és osmiumsavval keményítést vettem igénybe, mégpedig a borszeszszeli keményítést vagy közvetlenül alkalmaztam vagy olyan készítményeknél, melyek már néhány napig Müller-féle folyadékban voltak áztatva. Színezésre az aranyhólyagot (Au.Cls) creosottal és a nélkül, továbbá a carmint és fuchsint használtam. Az ember leveles szemölcsének vizsgálatakor a fentebb említett folyadékokkal eszközölt elszigetelési készítményeknél, különösen pedig Müller-féle folyadékban való 3 napi áztatás után: a hámban különös sejtalakok ragadták meg figyelmemet, melyek tudomásom szerint eddig a nyelv hámrétegében legalább részben ismeretlenek. Ezen sejtek általában kétfélék : 1) hámsejtek, különös alakjuk által válva érdekessé; 2) sejtek, melyek M. Schulze szagsejteihez sokban hasonlítanak, s melyek az ismert ízsejteknek — ha szabad így szólanom — óriási kiadásait látszanak képezni. A nyúlványos hámsejteket (L. 1—7. áb.) — eltérő alakjuk szerint így nevezve — a leveles szemölcs egész kiterjedésében találtam és pedig a közönségesen előforduló hámok között oly mennyiségben, hogy csaknem minden egyes készítményen 2—3 fordult elő.Ezek élesen körvonalazott, különböző nagyságú és alakú testtel, a környi részben egynemű, a mag körül aprón szemcsés bemnekkel, maggal és 1—2 *) Lásd az OHL. 10-dik számát, fénylő magtestecscsel bírnak; ami azonban szokatlan, ezen sejtek egy nyúlványnyal látvák el. E nyúlványok szintén élesen körvonalazvák, legalább is oly hosszúak, mint a sejt legnagyobb átmérője, de azt 2—4-szer is meghaladják, teljesen egyneműek, homályosan fénylők, egyenes majd hullámzó lefolyásúak, hegyes (L. 2., 5. áb.), majd letom-2., 3. és 4. ábra, pított (L. 3., 4. ábra) véggel bírnak, s közülük végükön némelyek hason tulajdonságú kis gömböt horda 5., 6. és 7. ábrának (L. 1., 6 ábra), melynek közepében világos fényű pontot láthatni. Többnyire e nyúlványok hirtelen szaladnak ki a sejtből, azaz, már a sejthatárnál azon vastagságot veszik fel, melylyel tovább is bírnak; mások eredete széles, néha csaknem kúpszerű. Ezen sejteket rendesen teljesen elkülönítve észleltem, 12 %. 3.