Orvosi Hetilap, 1873. augusztus (17. évfolyam, 31-35. szám)

1873-08-03 / 31. szám

553 554 kétszer napjában mért gyermekeket „első csoporténak, az egyszer mérteket pedig „második csoporténak fo­gom nevezni. A 73 újszülött összes súlya 243082*5 gr.; egy gyer­mek súlya tehát 3329*8 gr. Összes hossza 3654*950 cm.; egyé tehát 50 067 cm. A gyermekek közül 34 fiú, 39 leány. A fiúk súlya 115017*5 gr., egy fiúé tehát 3382*8 gr. A leányok összes súlya 128065 gr., egyé tehát 3283 gr. A fiúk e szerint átlag 99*1 grm-mal nehezebbek a leányoknál.­­ A fiúk összes hossza 1710 150 cm., egyé tehát 50*298 cm. A leányok hossza 1944*8 cm., egyé tehát 49*866 cm. A kü­lönbség e szerint 0*432 cm. a figyermekek javára. A­mi mindenekelőtt a testsúly magatartását az első órákban születés után illeti, észleleteim eredménye né­mileg eltér Gregory leletétől. Az első hat óra alatt az egész anyagból 19 gyermeket mértem újra. Ezek közül 12 fogyott, még pedig összesen tehát 12 gyermek az első hat óra alatt (átlag 4*91 órára) születésük után 648*5 grm­-t fogyott, egy tehát 54*04 gr. Ellenben 6 gyermek nem veszített súlyából még pedig 1 gyermek 1 óra múlva, 1 gyermek 2 o. m­., 2 gyer­mek 4 o. m., 2 gyermek 5 o. m. Egy esetben végre 6 óra múlva 35 grm-nyi gyarapodást találtunk, mire másfél napig tetemes fogyás, utána pedig lassú, s ismételve félbeszakí­tott gyarapodás következett. Hasonlót még csak egy esetben tapasztaltam, melyben gyakorlott hallgató, ki a mérést vég­­hezvitte, ikergyermeknél 23 órával születése után 52,5 grm-nyi gyarapodást talált; azontúl a gyermek negyedik napon bekövetkezett haláláig folytonosan fogyott. Igen közel fekvő dolog volt e feltűnő eredményt a mé­résben tett hibának tulajdonítani, mely a legnagyobb vigyá­zat daczára talán becsúszhatott volna. Azonban midőn kettő­zött elővigyázat mellett időnkint hasonló leletek mutatkozá­­nak, e jelenség valódi oka után kelle fürkésznünk, melyet nézetem szerint el is fogadhatónak találtunk. Több idetar­tozó gyermeknél, úgy név szerint annál is, hol gyarapodás állott be, kiderült, hogy az első ismételt mérésig bélürülés, többeknél sem bélürülés sem vizelés nem következett be, s hogy e gyermekek azonfelül idősb gyermekágyasok emlőiből szoptak. Már most ismeretes, hogy a testsúly hirtelen sülye­­dése az első órákban nagyobbára a bél és hólyag kiürülésén alapszik, úgy Win­ekei például a gyermekeknek 2--3 latnyi könyülését észlelte egyedül vizelet kiürítése után. Ha másfelől tekintetbe vesszük, hogy sok gyermek közvetlenül születése után ügyesen szopni képes, s tejdús emlőből gyom­rát jól megtöltheti, jogosultnak látszik azon feltevés, misze­rint az említett tápszerfelvétel elégséges legyen, hogy a pá­rolgás, bőr- és tüdőlégzés valamint hőképzés által feltéte­lezett, az első órákban nem igen tetemes súlyveszteséget kiegyenlítse, illetőleg azt nyereséggé változtathassa át. A testsúly épen említett magatartását a hatodik órán túl szabály szerint nem észleltem; egyetlen egy esetben erős figyelmeknél még tíz óra múlva az eredeti súlyt talál­tam, mire egy napi apadás, utána pedig csak egy ízben félbeszakított folytonos gyarapodás következett. Ez elszige­telt eseten kívül a többiek valamennyiében hat óra múlva súlyapadást találtam. (Folytatása következik). Listernek a sebek kezelésénél poselleni eljárása mostani módosításában.J) Mysz­tr. honvéd-dandárorvostól. (Folytatás). Pasteur több kísérletben megmutatta, hogy nem a lég előnye a rohadás előidézője. Erjedés és rohadásra képes anyagokat oly mérvű hőségnek tett ki, hogy az azokban netán jelenlevő életművezetes csíroknak életképtelenné kelle válniok; erre légkörbeli levegőt bocsátott hozzájuk, melyet vagy izzó, vagy pedig gyapotdugaszszal ellátott csövön eresztett keresztül, hogy így a levegőben létező életművezetek és csírjaik vagy életképtelenné tétessenek mint az első esetben, vagy fenn­akasztassanak mint az utóbbi esetben, s tapasztalta, hogy az így kezelt anyagok soha se bomlottak fel. A Pasteur-féle kísérletek megbírálásával a franczia aka­démiának megbízott küldöttsége több ellenkísérletet tett, melyek közül az egyik különösen egyszerű és meggyőző. Üvegbe sep­rőüledék tétetett, annak nyaka több kanyarulattal ellátott nyílt csővel hozatott összeköttetésbe, s miután a folyadék a fenn­érintett czélból felforraltatott, az üveget magára hagyták. A légköri levegő szabadon közlekedhetett az üveg tartalmával, a levegőben felfüggesztett részecsek a cső többszörös kanyarodásai által feltartóztattak, s így nem jött létre erjedés. Ellenben csak­hamar beállott az erjedés, mihelyt az üveg hajlítása és rázása által az abban foglalt folyadék a csőkanyarulatokban fenna­kadt részecsékkel érintkezésbe hozatott. Ezen, a levegőben nyugvó finom részecséket szabad szem­mel is láthatjuk, ha valamely sötét vagy homályos szobába va­lami kisebb üregen keresztül világosságsugár hat be; ugyan­ilyen módon valamely sötét térben a villámlámpa segítségével bebizonyítható létezésük. Teljesen tiszta levegőben, mivel a vilá­gosság erős, az általuk visszasugározott fényt nem lehet látni. .....................................Lister azt, hogy azon kísérletnél a fennt­említett részecsek csakugyan a cső kanyarulatain fennakadnak, mi ezen részecsek könyvségénél fogva feltűnőnek találtatott, következőleg bizonyította be:­vett két üveget, melyek egyike tág nyílással volt ellátva, míg a másik a fenntebb érintett kanyarulatokkal biró csővel hozatott összeköttetésbe. Mindkét üvegnél, midőn azokat a villámlámpával átvilágította, azt ta­pasztalta, hogy azok ép úgy mint a környező levegő porrésze­­csékkel vannak eltelve. Erre az első üveg szorgalmasan beduga­­szoltatott, mindkét üveg pedig több héten át nyugalomban hagya­tott. Mikor ezután a villámlámpa segélyével azok újból meg­vizsgáltattak, a levegő, mely a szobában ép úgy mint azelőtt telve volt porrészecsékkel, azokban teljesen tisztának találtatott ; a por leülepedett és az elől nyílt, kanyargós csővel ellátott üvegbe ép oly kevéssé hatolt be új por mint a bedugaszoltba. Kétségen kívül áll ma már, hogy ezen, a le­vegőben lebegő finom részecsék közt léteznek az erjedésnek valamint a sebváladék felbomlásá­nak okozói. A további kérdések, hogy a rohadást okozó ezen része­csek életmüvezetek vagy úgynevezett holt­erjesztők-e2), hogy tehát a talált életmüvezetek a szétbomlás okai avagy csak 31* 2 óra múlva 1 gyermek 1925 grammal 3 » V 1 » 35 4 V V 1 , 35 52-5 V)5 V V 1 * 17 5 35( 61) y, 4 „ 35 2 „ 52-5 „ egyenkint ‘) L. az OHL. 28. számát. s) Lister azon nézetben van, hogy életművezetek lennének, s ezen nézetet Hallier, Rindfleisch, Klebs, Cohnheim újabb kutatásai is támo­gatni látszanak, kik ezen alantálló életművezeteknek, melyek szerves természete nem bizonyitható ugyan be, a kórtanban mind nagyobb sze­repet tulajdonítanak.

Next