Orvosi Hetilap, 1874. július (18. évfolyam, 27-30. szám)
1874-07-05 / 27. szám
SB®, Sövretési ár : helyben és vidékén etrész évre 10 frt., félévre d frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. Hirdetésekért soron kint. lő új kr Meg-Jelen minden vasárnap Megrendelhető minden kir. postaimitálnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi utcza Drascne-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Tartalom: Klug N. tr. Physicai vizsgálatok a dobos és nem-dobos kontatási hangról. — Báron J. tr. Kovács J. tr. korodája. Csecsrák, kiirtás, heveny gyógyulás. Büchler I. tr. Machik Béla tr. belgyógyászati korodájából. II. Gumós agyburoklob esetei. — Kicska E. tr. Adatok a himlőoltás kérdéséhez és a variola haemorrhagica tanához. (Folyt.) — Beretzky E tr. Gyermekágyi méhvíz (hydrorrhoea puerperalis). (Vége). — Könyvismertetés. Untersuchungen über die Vegetationsformen von Coccobacteria septica etc. Von Th. Billroth, o. Pr. in Wien. — Lapszemle. Petefészektömlő-kiirtások Hollandiában. Tárcsa. A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1874 junius 13-kán. — Ugyanannak 1. ülése jun. 27-kén. — Vegyesek. — Előfizetési felhívás. Bndappst. 1874. Jnlins 5. ra' fi V.«* ■■ ■■ B Iá e %• fo ■ > iti. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán, tanár. Physical vizsgálatok a dobos és nem-dobos kontatási hangról.1) Közlemény a m. rc. tud. egy. élettani intézetéből. Klug Nándor tr., élettani tanársegédtől. Régóta feltűnt a búvárok előtt a dobos és nem-dobos kontatási hangok közti azon különbség, mely szerint az első, acusticai tekintetben, inkább a hangnak felelne meg, mialatt a második zörejnek vehető. Már Skoda — ki a dobos és nem-dobos kontatási hangot a tudományban meghonosította — ezen két hangról úgy vélekedik. Gerhardt* 2) a dobos kontatási hangot hangszerűnek (klangähnlich) mondja, a nemdobos pedig szerinte nélkülözi ezen jelleget. Guttmann( *) a dobos kontatási hangot („Schall“) helyesebben egyszerű hangnak (Ton) tartja elnevezendőnek, mivel a zenészeti hanggal azon közössége van, hogy magasságát szintén majdnem pontosan meg lehet határozni. A kontatási hangok ezen említett, s számos más vizsgálóit főleg a dobos kontatási hang sajátságos csengése vezette arra, hogy azt a zenészeti hanghoz közelebb állónak tekintsék a nem-dobos kontatási hangnál, anélkül, hogy a két kontatási hang természettani viszonyai iránt kellő tájékozással bírtak volna. Döntő lehet ezen kérdésben egyedül a kontatási hangoknak azon egyszerű hangokra (Ton) való elemzése, melyekből alkotva vannak. Törekvésem tehát oda volt irányítva, hogy a természettan által nyújtott eszközök segedelmével, ezen hangok hangtani értékét megállapítsam ; ezen czélból tett kísérleteimnél azonban csakhamar meggyőződtem arról, hogy a nagyszámú vizsgálatok daczára, még azon physicai tényezők sincsenek kellően megállapítva, melyekből a dobos és nem-dobos hang függ, s hogy ezek még nagy részben a vita tárgyát képezik, így következteti Skoda élén és hullán tett vizsgálataiból, hogy a kontatási hang dobos, midőn a levegőt bezáró fal nincs megfeszítve, ellenben a falnak feszültebb volta mellett mind inkább eltűnik a kontatási hang és nem dobossá válik. Mázonni szerint a mell fala adja kontatáskor a hangot, a tüdőbeli levegő azt csak erősíti; dobosba akkor megy át, ha a mellfal lengési és a levegő velehangzási képessége (Consonanz) fokozódva vannak. Hasonlag származtatja a kontatási hangokat a mellkas lengéseiből Hopper); ha ezen lengések a feszült tüdő által zavartatnak, nem dobos, ellenben ha a tüdő petyüdt állapota miatt ezen akadály hiányzik, akkor dobos kontatási hangot adnak. Legbehatóbban lett a dobos kontatási hang ( intrich3) által tanulmányozva, kinek számos vizsgálatai szerint hangszerű hang (dobos) előidézésére egy sima falu úr által körülzárt légoszlopnak plessimeterrel való kontatása szükséges; ezen hang magassága is meghatározható és függ egyedül a légoszlop mélységétől, s mindazon körülményektől, melyek a nyílt és fedeles sípok hangjának magasságára befolynak. A tüdő dobos kontatási hangja mint ilyen nem a tüdő levegőjében keletkezik, sem a hörgőkben levő légoszlopoktól nem függ, hanem igenis függ a ruganyos tüdőszövet készültségi állapotától, s származik, midőn ez szabályszerű lengést végezhet. Mi a zárt ür dobos kontatási hangját illeti, ennek magasságát Wintrich szerint, már nem a légoszlop mélysége határozza meg, hanem a fal feszült volta. A mellkas nem-dobos kontatási hangját a mell szabálytalan lengéseiből igyekszik megmagyarázni; ezen szabálytalan lengések azáltal volnának feltételezve, hogy a mellfal úgy kilégzéskor , mint belégzéskor egyenetlen nyomás alatt létezik. Ugyanis, a körség nyomása a mell egész külső felületére nagyobb, mint annak belső lapjára, mert belől ezen nyomás egyenlő a körlég súlyával, mins a tüdő ruganyossága. Egészséges egyén mellének nem-dobos kontatási hangját nem csupán a mellkas rendetlen lengései határozzák meg, hanem főoka itt maga a tüdőszövet. *) Elöadatott a budapesti kir. orvosegylet 1874-diki egyik szakülésén. 2) Lehrbuch der Auscultation und Percussion. 1871. 3) Lehrbuch der klinischen Untersuchungs-Methoden. 1872. *) Die Theorie der Percussion. Prager Vierteljahreschrift. 1852. IX. k. 4. ’) Zur Theorie der Percussion. Virchow’s Archiv. 1854. ö. k. 2. s) Virchow : Handbuch d. sp. Pathologie und Therapie. V. k. 1. rész. 1. füzet.27