Orvosi Hetilap, 1875. május (19. évfolyam, 18-22. szám)
1875-05-16 / 20. szám
ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórüavázlat közlönye. Előfizetési ár: helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelelt minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. Budapest, 1875. mám Május 10. VikeiackHen chedLi.^c évfolya.xu.. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Korányi Fr. tnr. Közlemény a laborandi hatásáról. — Antal G. Kovács J. tanár sebészeti korodája. Kísérleti gyógykezelés condriangokéreggel roszindulatú álképleteknél és bujakóros bántalmaknál. (Vége). — Konrád M. tnr. A gátrepedésekről és ennek kezeléséről. (Vége). — Cseh K. tr. A roncsoló toroklob (diphtheritis). (Folyt.) — Barts J. tr. Chloratum hydratum és morphium hydrochloricum. — L . v y N. tr. Pneumotyphus. — Könyvismertetés. Lehrbuch der physiologischen Chemie von Dr. E. F. v. Gorup-Besanez. — Lapszemle. Az eserin használása choreánál. — Mireny szívbántalmaknál. — A trichloreczetsavas szikony. — A kolsbogardék (cantharidin) nem izgató szer. Tarryn : A nőorvosok kérdése Belgiumban. — Vegyesek. — Igazítás. — Pályázat. Melléklet. A „Közegészségügy és törvényszéki orvostan“ 3. száma. Közlemény a jaborandi hatásáról. Korányi Frigyes tr.-tól. Körülbelül egy éve, hogy Braziliából Cotunho tudor által behozatott egy gyógynövény, melynek neve jaborandi. Azon időtől részint Francziaországban, részint Éjszak-Némethonban ismételt vizsgálatok és kísérletek tétettek e szerrel, melyek teljesen igazolják hírét, miszerint az a nyál- és verejtékmirigyek elválasztó működését nagyfokú tevékenységbe hozzák. Korodámon a folyó iskolai félévben kezdettem meg a szer használatát, s minthogy hatása szinte óra pontossággal bekövetkezett, úgy hogy a szer a legbiztosabb hatású gyógyszerek között kell, hogy helyet foglaljon : igazoltnak tartom már most a tett tapasztalatokat közölni. Használatra a durván összetört laborandi levelek vétettek, s a porból 4 gramme mintegy négy-öt obon forró vízbe dobatott és néhány perczig tovább forraltatott; azután a lángtól eltávolítva 10 perczig állott, s így leszüretvén, egy adagban nyujtatott. A beteg kinél a kísérlet létetett, 28 éves nő, ki az idült Bright-kór isméjével vétetett fel ápril 13-kán a kórodára, s kinél középszerű bőr- és hasvízkór volt jelen. A beteg már felvételkor inf. juniperivel szereltetett, s nagy mennyiségű vizeletet bocsátott (3500 kcmtr.), melynek fajsúlya 1010, fehérnyemennyiség nagy, az üledékben néhány feher vérsejt, nyáktestecs, hüvelyhámsejt és nagy mennyiségű hengeres képlet részint hyalin, részint elzsírosodottak találtattak. A bő vizelés csaknem befolyástalan volt a vízkorra, a fehérnyeveszteség pedig igen jelentékeny volt, s ezen viszonyok folytán javultnak látszott a laborandival kísérletet tenni. Az első adagot ápril 21-kén d. u. 5 órakor vette a beteg ágyban és szokott paplanéval beborítva, midőn hőfoka 36.2 volt, a hatás következőleg mutatkozott: 5 óra 5 perczkor hevülési érzés; 56. 10 p. az arcz erősen kipirul, a szájban a nyál kezd összefutni; 56. 25 p. beteg kezd arczán izzadni, test hőfoka 36.4, érlökés 72 egy perczben; 5 ó. 30 p. beteg nyakán, hátán, kulcstáján gyengén izzad és sokat köp; 5 ó. 40 p. a gyomorig terjed az izzadás, hátul a keresztcsontig ; 5 ó. 50 p. felső végtagja és még inkább az alsók erősen izzadnak, hőfok 37, érlökés 94, bágyadtsági érzet; 5 ó. 55 p. az izzadság folyton tart, folytonos köpés, hőf. 37.1, érf. 96, beteg csekély borzongást érez; 6. ó. 35 perczig az izzadás egyenlesen tart, hőf. 37.1 éri. 96, a kitűrített nyálmennyiség 400 kcmtr., ekkor az izzadság az arczon és törzsön kezd csökkeni; 6 ó. 50 p. émelygés, az izzadás ismét emelkedik. 7 ó. 30 p. izzadság tart, hőf. 36.8. 8 ó. hányás, mely után az izzadás fokonkint csökkent, de enyhén egész éjjel 10 óra 55 perczig tartott. Ezen túl a beteg laborandi forrázatot vett ápril 23., 24., 26., 29. és május 5. mindig étkezés után 4 órával, az ezen napokra vonatkozó észleleteket következő táblázat tünteti elő: Húgymennyiség Húgy fajsúlya legrangosabb hőfok időtartama legmagasabb érlökési szám April 21. 400 kcmtr.5 óra 50 i . 37.1° 96 3 font 2600 kcmtr. 1.009 April 23. Í300 ke u tr.4 óra 30 p 36.8° 90 4l/a font3300 kcmtr.17.312 grm. 1.010 April 24. 270 kcmtr.4 óra 15 p. 36.6° 96 3 font 3050 kcmtr.19.8 grm. 1.008 April 26. 155 kcmtr. 2 óra 36.8° 90 3V2 font2600 kcmtr.18.25 grm. 1.009 April 29. 270 kcmtr. 4 óra 37.0° 100 3 font 3100 kcmtr.21.19 grm. 1.009 Május 5. 280 kcmtr. 4 óra 36.8° 108 23/4 font— Ezen táblázathoz következő észrevételeket kell csatolnom: Ahol számok a rovatban nem foglaltatnak, ott az illető észlelés hiányzik. Ápril 26-kán, midőn a jaborandi hatás legalantabb fokú volt, kísérletként csak fél adag — két gramme —jaborandiból adatott forrázat. A fehérnye meghatározás a főzés által — javított húgyból — kicsapott fehérnyének szárítás után történt mérésére állapíttatott. A laborandinak ápril 21-től május 5-dik terjedő 14 napi időközben hat izbeni adagolására a vízkóros betegnek testsúlya 19% fonttal keresbedett. A nyál tisztelt barátom, Plósz tanár úr által elemeztetett, a lelet következő: A nyál fajsúlya 1004, vegyhatása ali,savval C02-t fejt ki. Fehérnyének csak nyomait tartalmazza.20 Izzadás alatti Testsúlyveszteség Húgyfehérnye tartalma Nap Nyálmennyiség Izzadás