Orvosi Hetilap, 1876. május (20. évfolyam, 19-22. szám)
1876-05-07 / 19. szám
Wagner János tanár egyetemi korodájából. Adatok a czukros húgyár gyógytanához. Közli ifj. Purjesz Zsigmond jr., tanársegéd. Ha azon érdekeltség, melyet valamely köralak bennünk kelteni képes, párhuzamosan jár annak rejtélyességével,akkor a czukros húgyár iránt élénk figyelemmel kell, hogy viseltessünk , mert alig említhetnénk kóralakot, melynek legalább egyik fő tünete manifestebb, kóroka és lényege, meg a bántalom székhelye felettiismeretünk pedig hiányosabb volna, mint ez tényleg a czukros hűgyárral szemben van. E bántalmat már az orvosi tudomány legrégibb korában ismerték, noha annak biztos kórismészete csak a czukornak Willis által történt kimutatása után lett biztos alapra fektetve. Midőn később 1848-ban Bernard Claude kísérleteire alapított ama nézetét felállította, hogy a májban folytonosan képeztetik czukor, mely onnét a tüdőkhöz vezettetve, itt felbontatik, s midőn neki kísérleti úton is sikerűlt e kóralakot állatoknál előidézni,igen természetes, hogy a czukros húgyár tanulmányozóinak az addig követettől egészen eltérő irányt adott. Új meg új nézetek lettek e kóralak lényegére nézve felállítva, melyek részint számos kísérleten, résziint czukros hírgyárban szenvedett egyének bonczolatánál talált egyes szervek kóros változásán alapultak, de melyek közül még egy sem tudott magának általános elismerést kivívni. Nem lehet czélom itt mindazon egymást felváltó nézetek felsorolása,említetten azonban nem hagyhatom, miszerint az újabb kutatások összhangzani látszanak abban, hogy a czukornak a vizeletben történt fellépte, csupán mint egyik tünete veendő számos és különféle, nagyrészt eddig még nem is ismert kóros elváltozásoknak. S ha már ily bizonytalanok ismereteink e kóralak lényegére nézve, nem lehet feltűnő, ha annak gyógytanát illetőleg sem bírunk biztos alappal. A kórtünetek, valamint az ajánlatba vett diaeteticai eljárások, gyógyszerek értékének megítélésére nézve czélszerű a czukros húgyárnak azon beosztását venni kiinduló pontot, melyet Seegent) állított fel számos észleletei alapján, ő ugyanis két alakot különböztet meg: az ön szenvi és tüneti czukros húgyárt, elsőnek nevezvén azt, melynél csupán a diabeticus tünetek lépnek előtérbe, míg az általa rendesen álal tekintett kóros beidegzés egyébkép nem nyilvánul; tünetinek pedig nevezi, ha a czukros húgyár ismert tünetei mellett még a kóros beidegzés tünetei is előtérbe lépnek. Az önszenvi czukros húgyárnak ismét van egy könyebb és egy súlyosabb alakja. Az előbbire nézve jellemzetes, hogy az illető egyének vizeletében czukor csak akkor jelen meg, ha czukrot vagy kerinyes anyagokat vesznek fel szervezetükbe, míg ha ez nem történik, czukor azok vizeletében nem mutatkozik, nemkülönben hiányoznak e kóralak egyéb tünetei, sőt ritkább esetekben ily egyének még csekély mennyiségű szénvizegyeket is eltűrnek, anélkül, hogy a cukros húgyár tünetei mutatkoznának. A súlyos alakban azonban fennmaradnak azok még akkor is, ha a szénvizegyek a táplálékból egészen ki lettek zárva, noha ily eljárás mellett mégis némileg mérséklődnek. A czukros húgyárnak ezen különböző alakra való felosztása a legtöbb észlelő által el lett ugyan fogadva , de valamennyi megegyezik abban is, hogy a különbség mm állandó, s hogy bármely könyv alak esetleg súlyossá válhatik. Nem taglalhatjuk itt mindazon nézeteket, melyek a különböző magatartás magyarázatára Pavy, Seegen, Kurz, Cantani és mások által felhozattak, s pedig annál kevésbé, mert akkor e koralak lényege feletti nézetek vitatásába kellene bocsátkozni, mi e rövid közlemény határait messze túlhaladná. Csupán gyógytani fontossága miatt akartuk e felosztást hangsúlyozni, mert kitetszik abból: 1) hogy a kérdésben levő kóralak kezelésénél a szénvizegyeknek a tápanyagokból való kizárása főfontosságú, s 2) hogy ha valamely alkalmazott szernek hatásáról akarunk meggyőződni, a mondott körülményre ügyelettel kell lennünk. Amennyire egyhangú azon meggyőződés, hogy a diabetikus tünetek enyhítése vagy végképeni elmulasztása legjobban sikerül az étrendnek mondott iránybani megváltoztatása által, és oly ismeretes mindenki előtt, ki azt egyszer szigorúan kivinni szándékozta, hogy mily legyőzhetlen akadályokra talál az a betegeknél. Ezen utóbbi körülmény, valamint azon tapasztalat, hogy hosszabb időn át szenvizegymentes étrendre szorított, ily betegeknél könyen fejlődnek 19 *) Der Diabetes mellitus. Leipzig. 1870. 1 Budapest, 1876. Május 7. 1 9. ík. Előfizet**! Ar. helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesítendők. Hirdetésekért soronkint 15 új kr. Megjelen minden vasárnap. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 12. sz., és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Huszadik évfolyam. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmuunkatárs Balogh, Kálmán tanár. Tartalom: Pu re s z Zs. tr. Wagner J. tr. egy. korodájából. Adatok a czukros húgyár gyógytanához. — Elischer Gy. tr. Adatok a méh izomrostjainak finomabb boncztanához. — Könyvismertetés. Grundriss der Geschichte der Medizin und des heilenden Standes von J. H. Baas. — Lapszemle. Gyógyszertani közlemények. 25. Extractum scillae maritimae. 26. Natrium arsenicicum. 27. Tartarus stibiatus. 28. Jaborandi és philocarpin. 27. Salicylsav és meszes víz. 30. Gelsemium sempervirens festvénye. — A hüvely felnyársalásának egy esete. — Adatok a czukros magyar kórboncztanához. — A mell- és ágyékcsigolyalob kezelése húzással és ellenhúzással. — A tüdők velős rákja. Tíricza : Közegészségügyünk rendezéséről. III. — Tauffer V. tr. A szülészet és nőgyógyászat Boroszlóban. I. — Vegyesek. — Pályázat.