Orvosi Hetilap, 1876. szeptember (20. évfolyam, 36-39. szám)
1876-09-03 / 36. szám
749 kenyéren a puccinia cdlonata-t (Streifenrost der Getreiden), mi azonban csak esetleges körülmény. E gombák fonalai — bár csak töredékekben és kis számmal — szintén találhatók a lakások levegőjében. Különösen nagy számmal szerepelnek gombaspórák pinczelakások, pinczék és árnyékszékekben lerakodó porban, így árnyékszékben felfogott 1 cgrm. porban átlag 60.000-et pinczelakásban 37.500-at találtam. A levegőben felfüggesztett gombaspóráknak ugyanazon életfeltételek vannak adva, melyek a bacteriumoknak vele ezek koránt sem elégségesek e hasonlatlanul magasabb szervezetek fenntartására, honnét mycéliumokat hajtó gombaspórákat a tisztább lakások levegőbeli porában igen ritkán találunk. Ennek megfelelőleg azon bomlási termék, illetőleg kiválasztott anyag (szénsav) is, melyet a levegőbe ürítenek, igen jelentéktelen, így tehát a levegő gompaspórái csak akkor hathatnak károsan a kiválasztott szénsav által, ha zártabb helyiségekben alkalmas tápanyagokon buján tenyésznek, mely esetben rövid idő alatt is nagy mennyiségű szénsavat termelnek. Az állati szervezetbe jutva sem veszélyesek, mit a házi nyúlnál eszközölt vérbefecskendési kísérletem bizonyít. E befecskendéseket a külső torkolatviszéken át penészgombák spóráival eszközöltem, részint az edény központi, részint környi része felé, s az állatok még oly esetben is életben maradtak, ha a nagyobb menynyiségű gombaspóra a tüdőben oly kiterjedt, embóliát idézett elő, hogy a gyorsan beálló fuladástól kellett, tartani. A bactériumok és gombákon kívül más alsórendű növényi szervezetek is fordulhatnak elő a lakások levegőjében, de ezek nem állandók: a honnét téli időszakban tett vizsgálataim e tekintetben egészen nemleges eredményt adnak. ** * Ami az állati szervezeteket illeti, rég ismeretes dolog, hogy a levegő számtalan ázalag (infusorium) hazája, de a mennyileges viszonyra nézve a vizsgálati eredmények nagy különbséget mutatnak, így Robin1), Tissandier* 2) Páris és vidéken, Lichtenstein3) Berlinben utczai légporokkal tett vizsgálataik alapján említésre alig méltónak állítják a levegőbeli szalagok számát, Ehrenberg4) pedig — ki ez irányban legtöbbet fáradozott — Berlin és környéke levegőjére nézve azt mondja, hogy az ázalagok a levegőbeli por súlyának 37— 50%-át teszik. Ehrenberg ugyan a kovapánczélt — melybe a levegőben úszó bacteriumok legnagyobb része burkolva van — szintén az ázalagok súlyához számította, de ennek levonásával is oly számérték marad vissza, melyet Pest szabad és bezárt térbeli légporai meg sem közelítenek. A légporgyűjtő készülék segélyével nyert porban igen ritkán találtam szalagokat, úgy hogy ezek viszonyos mennyisége a csekélység miatt meg sem határozható. Ritkán találni élő példányokat, mert kellő tápanyag hiánya miatt vagy tetszhalott állapotban vannak, vagy — a mi leggyakoribb — kovapánczélba burkolvák. Ez utóbbi körülmény miatt a meghatározás, melynél csak az alak lehet irányadó, tévedéstől nem ment, mert oly szilárd testecskékre találunk, melyeknek alakja egyik, vagy másik ázalagokhoz hasonlít, felületén ép élénk rajzolatokkal van ellátva, mint valamely ázalag kovapánczélja. Ide járul mint nehezítő körülmény, hogy a kovatok rendetlen töredezéseket szenved. Leginkább kitűnnek számuk által a polygasteronok, melyeket Ehrenberg is legnagyobb számmal talált. A lakások levegőjében téli időszak alatt következő alakokat láttam (gyakoriság szerinti sorrendben): emotia amphioxys, euglena sanguinea, arcella vulgaris, arcella globulus, arcella constricta, bursaria triquetra, cyclidium arborum, difflugia assulata, difflugia Battlogii, vorticella microstoma, glaucoma scintillans, amoeba diffluens. Ezzel ki vannak merítve azon szervezetek, melyeket területen bezárt levegőjében észleltem , de elég tér marad további vizsgálatokra, mert észleleteim csak a téli időszak alatt rendesen találhatókra terjednek ki, míg a levegőben csak esetleg jelenlevő szervezetek — melyek közül különösen a fertőzési bántalmaik kellőleg nem ismert okozói érdeklik az orvost — járványok alatt lehetnének észlelhetők. Nyáron mindenesetre sokkal nagyobb számmal és különféleséggel úsznak a levegőben úgy az állati és növényi csirok, mint ezek kifejlett alakjai, s így ez idő alatt lakóinkban sokkal tarkább népű levegőt van alkalmunk élvezni, mint télen. * * * Az élettelen szervianyagok szintén jelentékeny szerepet játszanak a lakások levegőjében. Azon százalékos mennyiségnek, melylyel a szervi vegyületek levegőbeli porokban képviselve vannak, kisebb része esik növényi és állati szervezetekre, mint az élettelen szervi anyagokra. Ezen anyagok a kül levegőben túlnyomólag növényi eredetűek , míg a lakások levegőjében — miután itt inkább forognak kézen állati erdetű anyagok — állatiak. Ezen viszony azonban némely bezárt térben változik; pl. egy posztógyár levegőbeli pora túlnyomólag szőr- és fonaldarabokból, egy gőzfavágóé túlnyomólag növényi rostokból áll, míg a küllevegőben az egyenletes elosztás miatt állandó. Ez iránybeli vizsgálataimat — mint említem — szintén górcső segélyével tettem. Kiindulólag azon elvből, hogy a bezárt térbeli porban általában mindazon tárgyaknak képviselve kell lenni, melyek e helyiségben találhatók, könyen belátható, hogy fonal, szőr, felhámsejtek, tollak, farostok soha sem hiányzanak, sőt oly gyakoriak, hogy velük minden háttérben találkozunk. Legnagyobb számmal találtam gyapot-, kender- és selyemfonalakat színes és színtelen példányokban. Mennyiségre nézve a fonalak után következnek a szőrök, úgy emberről, mint a házi állatokról; a köztakaró és légúti nyákhártya különösen szájűri felhámsejjei, melyek minden alakváltozás nélkül úsznak a levegőben. Ezeknél kisebb menyiségben találunk tollakat és farostokat. A farostok közt néha oly szép példányokra akadni, hogy jó phytohistolog egyik-másik esetben képes lenne meghatározni a növényt, melyből a vizsgált darabka származott. Egy pesti gőzfavágóban gyűjtött légpor tömegének 50—60°/u-át növényi rostok képezték, sokszögű, hegyes, merev alakokkal, mi miatt a légzőszervekre ép oly hatással vanak, mint a szén, vagy kovadarabkák. Ezeken kívül soha sem hiányzanak keményítő testecskék Hogy a keményítő testecskékhez hasonló képletek úszkálnak a légkörben, arról Ehrenberg és utánna Lichtenstein tesz említést , de mindketten hajlandóbbak e concentricus rétegekből álló tekecseket morpholitoknak („Krystallite mint Ehrenberg nevezi) tartani. Vizsgálataim szerint, e képleteim keményítőnek minden kémhatását, mutatják, miért szükségkép keményítő tekecseknek kell azokat tartanom. Forrásai malmok, sütőműhelyek, konyhák tekintendők. Malmok légporának — mint ezt a pesti „Erzsébet“ gőzmalomban gyűjtött porral tett viszgálataim bizonyítják — 60—65°/o-át keményítő teszi. * * A lakások levegőbeli porának — mint fenntebb említettem — 25—45%-a szervetlen vegyletekből áll. Ezen szervetlen vegyületek főforrása — mint ezt a két lég cseréjénél tüzetesebben leírtam — a küllég, mely szervetlen szilárd anyagokban gazdagabb ; innét ömlik a lakásokba azon por nagy része, mely leülepedés után újra és újra felvezetik. Ezen poralkatrészek ép úgy alá vannak vetve helyi viszonyoknak, mint a szerviek, de a lakásokban és azok mellékhelyiségeiben közönségesen nem találunk minőségi, hanem csak mennyiségi különbséget. Minőségi meghatározásaim alapját főleg oldószerekkel való kezelés, kijegyezítés és a jegeczek physical és vegyi tulajdonságainak tekintetbe vétele képezte. E czélra vagy igen kis mennyiségű port egy csepp oldóanyaggal kezeltem, melynek lassú elpárolgása után a tárgyüregen jegeczek maradtak vissza ; vagy, a különböző anyagoknak lehető elkülönítése czéljából kioldási eljárást használtam, s pedig akként, hogy nagyobb 36* *) „Traité du microscope.“ 821. 1. 2) „Comptes rendus de l’académie dea sciences.“ 78. k. 1874. 3) ,Ein Stückchen öffentlicher Gesundheitspflege.“ Berliner kiin. Wochenschrift. 1874. 46. sz. 4) „Uebersicht der seit 1847 fortgesetzten Untersuchungen über das von der Luft unsichtbar getragene reiche organische Lebsn.“ Berlin, 1870. 107. 1. 750