Orvosi Hetilap, 1877. június (21. évfolyam, 22-25. szám)
1877-06-03 / 22. szám
44 - 444 . §. A következő két táblázat 30 különböző időben eszközölt vizsgálat középértékeiből van összeállítva. A bőr érintett két pontjának távolsága milliméterekben van adva; az egyik táblázat vonatkozik a kar belső, a második annak külső oldalára. V. Táblázat. A kar belső oldalára vonatkozó értékek. VI. Táblázat. A kar külső oldalára vonatkozó értékek. Tekintve a két táblázatnak a kar ugyanazon vizsgálati tájékára vonatkozó értékeit, amint ezek a radialis és ulnár oldalon a kar külső oldalán, és a belső oldal középrészén találtattak, helyenkint igen feltűnő eltérésekre akadunk, így haránt irányban a kézteízületen a kar radial oldala a legérzékenyebb (14,5 mm.), ezt követi az alnár oldal (16 mm.), a belső oldal közép része, valamint a külső oldal birnak a legroszabb helyérzéssel (18 mm.). Az alkar alsó fele hasonló viszonyt mutat, csakhogy itt a külső oldal már feltűnően érzékenyebb, a belső oldal közép részénél (radial 20, ulnár 21, közép rész 28, külső oldal 23 mm.) Az alkar felső fele, valamint a könyökízület tájéka is, a külső oldalon legérzékenyebb, legkevésbé érékeny a belső oldal közép részén. Különösen a könyökízület kitűnik azon nagy érzékenysége által, mely külső oldalát jellemzi; a belső oldalon tudniillik csak 36 mm. távolban birom a tapintókat megkülönböztetni, a külső oldalon ellenben már 21 mm.távolság mellett is. A felkar alsó és felső részei végre legérzékenyebbek a külső oldalon (24—23 mm.); a belső oldalon mindhárom helyen csaknem egyenlő érzékenységet mutatnak (a felkar alsó felében 31—32, felső felében 29—30 mm.) Hosszirányban szintén mutatkoznak különbségek, így a kézteízület hosszirányában is a radial-oldal a legérzékenyebb (17 mm.), a külső oldal pedig a legkevésbé érzékeny hely (21 mm.). Az alkar alsó része a belső oldalnak egész kiterjedésében közel megegyező érzékenységgel bír (32—33 mm.), a külső oldalon azonban rosszabb érzékenységet mutat (37 mm). Az alkar felső részében mind a négy jájék érzékenysége közel megegyezik (38, a középrész 41 mm). A könyökízület külső oldalán a hosszirányban történt vizsgálat is feltűnő helyérzést jelez (a belső oldalon a helyérzés 42—43 a külsőn 34 mm-t tesz). A könyökízületnél felismert viszonyhoz hasonló található a felkaron is, csakhogy itt a felkar felső felében a radial oldal az ulnár oldalnál és a kettő közé eső bőrrészletnél jóval érzékenyebb (a radial oldalon 41 mm.-nél, a többi két helyen 46 illetőleg 45 mm.-nyi távolban lehetséges a kettős érzés). A táblázatok utolsó sorában foglalt középértékek végre arra nézve adnak felvilágosítást, hogy a minden karrészen megvizsgált négy helynek érzékenysége között egészben véve milyen viszony áll fenn. Kitűnik, hogy a kar belső oldalának közép része bir a legroszabb érzékenységgel (haránt irányban 29 mm., hosszantos irányban 37.6 mm.), innen javul az érzékenység mindkét oldal felé (haránt irányban a radial oldalon 25.2, az ulnár oldalon 26.0 mm., hosszantos irányban a radialoldalon 36.0, az ulnár oldalon 37.3 mm.), legjobb a klír külső oldalán (haránt irányban 22.4 mm., hosszantos irányban 33.5 mm.) 8. §. A kar belső oldalán vizsgált három helynek értékeit összegezve, nyertem az V-ik táblázat 4-ik sorozatában foglalt középértékeket. Ezek szerint a kar belső felületének érzékenysége egészen a könyökízületig egyenletesen gyengül. A felkar azonban a könyökízületnél nagyobb érzékenységet mutat, sőt ezen érzékenységbeli fokozódás a vállízület felé még inkább növekszik. A kar hátsó oldalán a helyérzés csökkenése a kéztőízülettől fél az alkaron végig észlelhető , a könyökízület azonban ezen folytosságot megszakítja, amennyiben itt a helyérzés sokkal jobban ki van fejlődve mint az alkaron, a felkaron a helyérzés ismét kisebbedik. A könyökízületre vonatkozólag tehát vizsgálataim által E. H. Weberneki állítását teljesen megerősítve találom, midőn azt mondja, „hogy az érzékenység a kéztől a vállig nem egyenletesen fogy, hanem a kéztő- és könyegízületen valamivel nagyobb, mint az ezek közé eső részeken. ( Rottenkamp és Ullrich'*), akik épen azért tettek beható vizsgálatokat, hogy kimutassák miképen változik a kar érzékenysége az acromiontól le az ujjhegyekig, úgy találták, miszerint a helyérzés finomsága ezen irányban folytonosan növekedő, mégpedig eleinte lassú, azután nagyobbodó sebességgel. S ha kísérleteiknél helyenként mégis mutatkoztak kivételek, Vierord() ezeket az illető helyeken tett kísérletek esetleges csekély számának tulajdonítja. 9. §. joggal emeli ki Weber azt is, hogy a helyérzés finomabb a kar haránt irányában mint hosszában. S ha Paulus*) arra figyelmeztet, hogy a haránt irányban történő meghatározás némileg azért ad kisebb értékeket, mert a kar felülete ez irányban hajlott, úgy ezen megjegyzése helyes ugyan, de ha ezen hajlást számba is vesszük, a nyert számok mégis jóval kisebbek maradnak mint a hosszirányú meghatározás mellett talált értékek. Mennyivel kifejlettebb helyérzésünk a haránt irányban, Harántos irányban. 1 Pros szántós irányban. Hely Radial oldal. Közép rész Ulnár oldal Középérték i-3-ból. Radial Közép oldal rész Ulnár Középérték oldali—3-ból Kéztőízület.... : HD 181 16 1 16.2 17 19 20 18.6 Alkar alsó fele 20 28 2, 23.0 12 33 33 32.0 Alkar felső fele 10 26 1 27 6 38 41 30 39 ° Könyökízület .3° 3032 132.0 43 43 4242 3 Felkar alsó fele 1 3132 32 131-b 45 45 45 45 ° Felkir felső fele 293° 29.5 1 29.5 41 45 46 44.0 Középérték :1 25 2 29.0 26.0 1 26.7 36.0 37-6 37-3 86.9 Hely Haránt irányban. 1, Hosszantos irányban. Kéztőízület .............. . • 18 21 Alkar alsó fele................... 23 37 Alkar felső fele ............ . . 24.5 .| 38 Künyökízület..................... || 21 |; 34 Felkar alsó fele .................|| 24 || 35 Felkar felső fele....................|| 23 |j 36 Középérték : : 22.2 | 335 A) Wagner’s Handwörterbuch d. Physiologie. III. k. II, rész 538. 1. 2) Zeitschrift f. Biologie, VI. k. 62 lap. 3) Zeitschrift f. Biologie VI. k. 58. lap. *) Zeitschrift f. Biologie VII. k. III. f.