Orvosi Hetilap, 1880. november (24. évfolyam, 45-48. szám)

1880-11-07 / 45. szám

B­UDAPEST,1886. 45. sz. November MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségné nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR : h­e­l­y­b­e­n és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesí­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr.­­-JONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Klug N tnr. Közlemény a kolozsvári egy. élettani intézetből. A bolygidegnek a szívműködést siettető hatásáról. — Bross Gy. tr. Köz­lemény a budapesti szegény-gyermekkórházból. Ritka chorea-eset. — Thanhoffer L. tnr. Vízzel elárasztható és microscopikus metszetek készítésére való kés. — Bókai Árpád tr. A köpetek kórjelzéstani szempontból. A bronchitis foetida köpetei. — Könyvismertetés. Die chirurgischen Hilfsleistungen bei dringender Lebensgefahr. Von Dr. L. v. Lesser. — Lapszemle. Vérátömlesztés a hashártyaíirbe. — Kettős állkapocstörés. — Enuresis nocturna és diurna kezelése. Tárcza: Id. Purjesz Zs. tr. A 16. századbeli jelesebb syphiliographok. Joannes a Vigo. — A fővárosi pokolvaras halálozások ügyében. — Ixel S. tr. A szunyái fénykora. (Folyt.) — Vegyesek. — Pályázat. Közlemény a kolozsvári tud. egyetem élettani intézetéből. A bolygidegnek a szívműködést siettető hatásáról. Klug Nándor ny. r. tanártól Kolozsvárt. 1. Weber­ testvérek, kik a n. vagus gátló hatását felfedezték, tapasztalták, hogy a béka-aorta kezdeti részé­nek izgatása szívműködés-gyorsulást okoz. Ezen gyorsu­lás azonban sem nem mindig követte az aorta-izgatást, sem nagyfokú nem volt. Későbbi vizsgálók a bolygidegnek tulajdonítottak siettető hatást a békaszívre. Szerintük a vagus-törzsben a szívhez gátló hatású idegrostokon kívül siettető rostok haladnak. Schmiedeberg* 2) észlelte, miszerint a nicotinnal mérgezett béka vagusának izgatása a szívműködést nemcsak nem ritkítja, hanem minden esetben sietteti, a­mi szerinte más magyarázatot nem enged meg, mint azon felvételt, hogy a vagus-törzsben oly idegrostok is haladnak, melyek ingerülete békánál a szívösszehúzódá­sokat épen úgy sietteti, mint emlősöknél azt a n. acce­­lerans siettetni szokta. Az ép n. vagus ingerlése a szív­működésre azért nem volna gyorsító hatással, mivel ilyen­kor az idegtörzsben elhaladó gátló rostok is izgattatnak, ezek befolyása pedig a túlnyomó ; csak miután a gátló rostok végkészülékeit a nicotin bénította, nyilvánulhat a méreg által bántatlanul hagyott siettető idegrostok ha­tása is. Böhm a­ nicotinnal mérgezett békán vagus-izgatásra hasonlókép szívműködés-gyorsulást észlelt. Borisowitsch*­ nicotin-befecskendezés után csak egy esetben látott szívlökés-gyorsulást (a szívlökések 1 perez alatt 38-ról 44-re szaporodtak) , ezenkívül pedig említi, hogy nem mérgezett békán, ha a nn. mesenterici izgat­tatnak, gyengébb ingerre áll be szívszünet, mint midőn közvetlenül a vagusra alkalmazzuk az ingert. Mindezeknél fogva Borisowitsch maga is azon véleményben van, hogy a n. vagus gátló hatás mellett siettető impulzust is vezet. Ha a nicotinkísérletekből és Borisowitsch említett észleletéből vont következtetés helyesnek bizonyulna, úgy a békára nézve is adva volna azon út, melyen a szív a központi idegrendszer felől siettető impulzust nyer, a­mi kétségkívül a szív-beidegzést illető ismereteinket érté­kes adattal gazdagítaná. 2. Azon felvételből kiindulva, hogy a n. vagus a békaszívhez indító rostokat is vezet, valamint hogy ann. mesenterici ingerülete csak a vagus gátló rostjaira terjed át, ez utóbbiak végkészülékeit pedig a nicotin bénítja, várható volna, miszerint a nicotinmérgezés alatt ugyan­akkor, midőn a vagus közvetlen izgatása szívlökés-gyor­sulást okoz, a mn. mesenterici ingerlése hatástalan marad. Az ily czélból higanymanométerrel tett számos kísérletem azonban eredménytelen volt. A két rendbeli ideg villa­mos izgatása egészen azonos eredményhez vezetett, azaz mindkét ideg izgatása a mérgezett béka szívére hatástalan maradt. A következő táblázatban bemutatott három kísérlet eredménye teljesen igazolni fogja ezen állításo­mat. A kísérleteket ápril és május hónapokban befogott — tehát tavaszi — békán 0,05 °­ C-os nicotinoldattal tettem. 1) N. vagus izgatása. Tökéletes szívszünet. 2) Az izgatás r megszüntetése után 0.5 perez alatt. s) Hasi sympath. izgatása Szivszünet. *) Izgatás után 0.5 perez alatt 5) 3 csepp o.oi°/0-os nicotin a hasürbe adatott. 45 Szám Idő ! . Szivlökések 1 perez alatt ! Vérnyomás mm. Hg-ban Szám Idő fi .C O *1­­u *5 O­^ M ! Vérnyomás mm. Hg-ban óra perez órai perez­­ 1. 11 14 49 401 19 48 40 II 1 5 46 40 11 19-19.5S)0 '7 I I­Ib . 48 40 1119-5-204'* '7 27—40 11 W-17.51)0 16 11 21 47 40 1117'5-182) 16 26—40 11 2-N3° 26 *) Wagner. Handwörterbuch der Physiologie. III. k. 2. r. 48 lap. 2) Arbeiten aus der physiol. Anstalt zu Leipz g. 1870. 46 lap. 3) Böhm N. Studien über Herzgifie. Würzb ng. 1871. 16. lap. 4) Holmann und Schwalbe. Jahresberichte über die Fortschrhte der Anatomie und Physiologie. 1873. 483. lap'

Next