Orvosi Hetilap, 1881. június (25. évfolyam, 23-26. szám)

1881-06-05 / 23. szám

23. sz. ,Budapest, 1881 UNIUS 1I. El­ŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi­ utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ITONI­S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBAVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. , Tartalom : Navratil I. tnr. Sebészeti adatok. (Folyt.) — Kon­rád M. tr. A méhkörüli vérsérvről. (Folyt.) — Ossikovszky J. tnr. A heveny májsorva­­dás phosphormérgezéssel azonosságának bebizonyítása kórvegytani úton. — Szikszay S. tr. Kisérleti adatok a súly (scorbut) oktanához és a kálium aceticum súlyellenes hatásáról. (Vége.) — Hasenfeld M. tr. A víz belső használatának élettani hatásáról. (Vége.) — Könyv­­ismertetés. Lehrbuch d. physikalischen Heilmethode für Aerzte und Studirende von Dr. M. J. Rossbach. — Lapszemle. Castratio retro­­flexio uteri miatt. Gyógyulás. Tárcza. A kolozsvári orvos-természettudományi társulat 1881. május hó 27-kén tartott orvosi szakülése. — Kivonatok a szabadkai orvos-gyógy­­szerészegylet 1880. évi nov. 5-, dec. 3- és 1881. jan. 7-kén tartott üléseinek jegyzőkönyvéből. — Hátterem J. P. tr. A német sebészek X. congressusán tartott előadások, megvitatások, beteg- és műszer-bemutatások. (Folyt.) — Vegyesek. — Pályázat. Sebészeti adatok. Navratil Imre tr., ny. rk. tanár és Rókus­ kórházi főorvostól. (Folytatá­s). A mellkas közlött sebei érdekesek egyrészt azon complicatioknál fogva, melyeket létesítettek, másrészt pedig azon lefolyás és kezelés szempontjából, mely mind­három esetet gyógyuláshoz vezette. Az első esetben a golyó egyenes irányban hatolt be a szív felé, a­mint ezt a bevezetett kutasz constatálta. Ha tekintetbe veszszük azon tüneteket, melyek bekövet­keztek, azt mondhatjuk, hogy a golyó a tüdőt nem sér­tette, nem volt sem légmell, sem véres köpet jelen. A szívburok sértése bizonyosnak tartható, mutat erre a bekövetkezett láb, s ennek terménye a sávos izzadmány. De itt megszűnik a biztosság. Váljon közvetlenül a sértés után fellépett tartós ájulás, s később bekövetke­zett nagyfokú izgatottság magának a szívnek sérülése folytán jött-e létre úgy, hogy a golyó a szív izomzatába hatolva, itt megakadt, vagy váljon csak indirecte a szív­burkon keresztül kapott az a löveg által ütést, vagy váljon csak a lövés után beállott c­oc-nak tulajdonítan­­dó-e, azt biztosan meghatározni nem lehet. A valószínű­ség az első felvétel mellett szól. A tartós ájulás, majd a nagyfokú izgatottság annyival inkább figyelemre méltó , mert további két esetemnél hasonló tünetek fel nem léptek, pedig ezek is d­oc­ot szenvedtek, és úgy ezek egyikénél megsérült a pericardium, s lett lobos folyamat székhelye, mint itt. Hogy ha felvesszük azt, hogy a golyó a szívizomzatban megakadt, úgy természetesen ebből folyólag következik, hogy az betokolódott, s így a szervezetre ártalmatlanná lett. A beteg a felvétel után 24. napon teljesen felépülve bocsáttatott ki a kórházból. Ez eset mutatja azt is, hogy a hevenyen fellépő láb után beállott savós izzadmány ép oly gyorsan szivatik fel, mint a­mily gyorsan keletkezett, ha az illető egyén szervezete különben ép. A szív sérté­seinél, legyenek ezek akár szúrt, akár lőtt sebek, e ki­menetelek igen ritkák, s sok feltételnek kell találkoznia, hogy a­ siker teljes legyen. A második eset nem kevésbé érdekes. A löveg nem sérthette meg sem a szívburkot, sem a szívet, hisz ennek tünetei teljesen hiányoztak. A tüdőnek okvetlenül meg kellett sérülnie, s csak így magyarázhat­juk meg a mell és bőr légdagjának keletkezését, csak ez fejti meg a véres köpet megjelenését. De hogy e sértés nagyon mélyre ható nem lehetett, erre következtethetünk a tüdő részéről adott tünetek csekély voltából. A fali és zsigeri mellhártya, a fenntebbiekből kiindulva, természetesen szintén meg lett sértve, s innen indult ki a láb, mely genyes izzadmány létrejöttéhez vezetett. Hogy váljon a golyó a tüdőszélben megakadt, s ott betokoló­dott, vagy váljon azt átfúrva az egyik bordát is meg­sértette, s itt akadt meg valahol, azt meghatározni vajmi bajos. Valószínűbbnek tűnik fel az első felvétel. A lefo­lyásnál figyelmet érdemelnek a következő momentumok. A betegnél, tudjuk, mell-légdag fejlődött ki a sértés után, s a jég három nap múlva felszívódott. Érdekes e tény, mert Wintrichnek az állatokon tett kísérleteit megerő­síti, s annak lehetőségét mutatja. Mint ily esetekben tör­ténni szokott, s pneumothoraxból pyopneumothrax lett. A geny igen nagy mennyiségben ürült ki a nyílásokon. Váljon a fali mellhártyán létrejött lábnak átterjedése a borda csonthártyájára, s ennek elhalása okozta-e annak lemezteleníttetését, vagy talán a golyó sértésének volt az következménye, az ismét teljes szabatossággal meg nem határozható. Ha igaz a fennti feltevés, hogy t. i. a tüdőszélben akadt meg a golyó, úgy itt csak az első eshetőség jöhet szóba. A lemeztelenített bordarészlet csonkoltatott, s ez­által a geny kifolyása is szabadabbá lett. A gyógyulást közbejött Orbáncz hátráltatta, majd új bordarészlet cson­kolása vált szükségessé. Emellett a sebváladék, ha ilyen­nek szabad neveznünk a pleuratrt betöltő genget, 23

Next