Orvosi Hetilap, 1881. augusztus (25. évfolyam, 32-35. szám)

1881-08-07 / 32. szám

Augustus 7.­­Budapest, 1881. SZ. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. AZ ŐFIZETÉSI ÁR : helyben­ és vidéken egész évre ls írt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesi­­tendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint lő új kr. S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KÓRBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONÖTÖDIK­ ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartatom : Székács Béla tr. Közlemény Wagner János kir. tanácsos és ny. r. t­r. korodájából. Az agykéreg daganatának egy esete. — Petz L. tr. Közlemény a sz. Rókus-kórh­ázi II. sebészeti osztályról. A phosphoros csonthártyalob és csontü­szökről. (Vége.) — Fischer A. tr. A húgyhólyag részletes csonkolása. (Folyt.) — Könyvismertetés. Handbuch des öffentlichen Gesundheitswesens. Von Dr. Hermann Eulen­berg­. — Lapszemle. A rákosan elfajult méh részleges és teljes kiirtásáról. — A méh rákjáról. Tárcza: Török Aurél t­r. Francziaország emberanyaga demographiai szempontból. V. Paris, 1881. — Haberern J. P. tr. A német sebészek X. congressusán tartott előadások, megvitatások, beteg- és műszer-bemutatások. (Folyt.) — Vegyesek. — Pályázatok. Közlemény Wagner János kir. tanácsos és ny. r. tar. korodájából. Az agykéreg daganatának egy esete. Közli Székács Béla Jr., kórodai gyakornok. Igaz ugyan, hogy ma már oly kortörténeteknek rendkívül nagy számával rendelkezünk, melyek az agy­kéreg körülírt bántalmainak még nem rég homályban lévő tünettanára mind nagyobb világot vetnek, azonban talán még mindig nem felesleges szaporítani oly esetek közrebocsátását, melyek az eddig közzétetteknek követ­kezetesen megegyező tünettani és kórboncztani adataiból merített, s már elfogadott tételeket újból megerősítik, mert minél nagyobb számú összevágó eset alapján nyug­szik valamely kimondott aranyszabály, annál biztosabb az, s annál kevésbé van kitéve jövendőben a megdönt­­hetés veszélyének. Ebből kiindulva vagyok bátor a jelen esetet közzétenni, mely csupán a már elfogadott elvek megerősítéséhez járul, a­nélkül, hogy valami újat tartal­mazna. Cieslik József, 36 éves, r. k. nadovicei gyári munkás védőhimlővel nincs beoltva. Szülei aggkort értek el, s rövid ideig tartó betegségben haltak el. Három testvéréről mit sem tud. Gyermekkori betegségre nem emlékezik. Katonáskodása alatt egy hétig váltólázban szenvedett. 1866-ban Königgrätz mellett fején és lábán megsérült, mely bajból csakhamar kiépült. Jelen bajának kezdetét 1879. november havára viszi vissza, midőn állítólag meghűtötte magát. Azóta étvágytalan, soványodik, testi ereje mindinkább gyengül, s gyorsabb járásnál légzése nehezített. 1880. február havában bal mellkasában szúró fájdalmak léptek fel, melyek mellett időnkint a hideg borzogatta, s estén­­kint forrósága volt. Később e fájdalmak átterjedtek jobb mell­kasára is, s midőn ezekhez köhögés is szegődött, fájdalmai foko­zódtak. E fájdalmak nyáron át enyhültek ugyan, de tökéletesen ma sem tűntek el. E mellett a betegnek nehéz légzése mind magasabb fokra hágott úgy, hogy ez valamint bágyadtsága állandóan ágy­hoz szegzék. 1880. October vége felé lábai dagadni kezdvén ettől megijedt és 1880. november 17-kén Wagner t­r. úr koro­dájára jött, hol ugyanakkor a következő jelen állapottal véte­tett fel: A középtermetű elég jól fejlett, gyengén táplált férfibeteg bőrszíne általában véve halavány. A lábak bőralatti kötszövete vizenyősen beszűrődött, az ujjlenyomatokat megtartja. Szellemi és külérzéki működések épek. Közérzetét általános bágyadtság, köhögés és nehéz légzés, továbbá jobb mellkasában és szíve táján jelentkező, mély belégzés és köhögésnél fokozódó fájdalmak zavarják. A látható nyakhártyák haloványak. A láták középtágak, egyenlők, fényre kellően hatnak vissza. A nyelv fehéres lepe­dőkkel bevont, nedves, étvágy csökkent, szájíz kesernyés, szomj nem fokozott, a nyelés szabad. A nyak részarányos, a mellkas elég jól fejlett, dombordad. A jobb mellkasfél, különösen annak alsóbb részlete szembeötlőleg kiterültebb, tágabb, hasonlókép baloldalon a szívtáj dombordadabb. Légzésnél a jobb mellkas­félnek különösen alsóbb részlete a mozgásban kevésbé vesz részt, s a bal­oldalinak kitérései mellett elmarad. A jobb mellkasfél kerülete 3 cm-rel több, mint a baloldalié. Kopogtatási hangok: A jobb hónaljvonalban az 5-dik, a jobb bimbóvonalban a 3-dik, a jobb szegy melletti vonalban a 3-dik bordáig teljes éles, onnan a mell­kas széléig tompa üres. A középvonalban a 4-dik borda beszö­­gellési magasságáig teljes éles, onnan a kardnyújtványig tompa üres. A bal szegy melletti vonalban a 2-dik borda közben erősen tompult, onnan a 6-ig tompa üres. A bal bimbóvonalban a 3-dik bordáig teljes éles, onnan a 6-ig tompa üres. A bal hónaljvonal­ban a 3-dik és hátul mindkét oldalt a 1­­-dik bordáig teljes éles. A légzés általában érdesebb; a jobboldali tompulat felett légzés nem hallható, míg a jobb kulcsalatti, s tövisfeletti tájon megnyúlt bronchialis jellegű be- és kilégzés hallható. Hátul­ alul jobboldalt a gerinczoszlop mellett dörzszörejek vehetők észre. A mellrezgés a jobboldali tompulatnak megfelelőleg csökkent. A szívcsúcslökés nem tapintható. A szívtompulat hosszirányban a bal szegy melletti vonalban a 2-dik és 6-dik, a bal bimbóvonalban a 3-dik és 6-dik borda közt kopogtatható ki, harántirányban a bal bimbóóvonalig, míg jobbfelé a szívtompulat a jobb mellkason talált tompulattal összefolyván, annak határa nem határozható meg. A szív és nagy edények hangjai tiszták, igen gyengén hallhatók, a diastoli­­kus hangok alig ékeltebbek, mint a systolikusak, s így a szív­­hangok üteme óraketyegéshez hasonlítható. Az érvelés perc­enkint 120, kicsiny, könyen elnyomható, kihagyó. A has puffadt, nyo­másra általában érzékeny, a jobb hypochondriumban, hol a lejebb szállott máj jól kitapintható, s az epigastriumban nyomásra fáj­dalmas. Székletét renyhe. A vizelet napi mennyisége 400 kcm., színe narancsvörös, vegyhatása savi, fajsúlya 1‘022, sok fehér­­nyét tartalmaz. Górcső alatt sok finoman szemcsézett hengerek, nemkülönben elzsírosodott hámsejtek és hengerek láthatók. Hő 37.0. 32

Next