Orvosi Hetilap, 1881. december (25. évfolyam, 49-52. szám)

1881-12-04 / 49. szám

II A neuromáról. Irta Scheuthauer Gusztáv Jr., a karbonettan ny. r. tanára. A neuroma oly daganat, mely teljesen kifejlődve, főleg, vagy legalább nagy része újonnan fejlődött idegállományból áll. Ezen idegállomány állhat idegsejtekből: neuroma ganglionare, neuroma cellulare, vagy idegrostokból : neuroma fibrillare, neuroma fasciculatum. Az idegrostok lehetnek velő nélküliek : neuroma fibrillare amyelinicum, vagy velőtartalmúak: neuroma fibrillare myelinicum. Az utóbbi 1848-ban Günsburg az előbbi 1858-ban Virchow által fedeztetett fel. Valamint az ébrényben a később velős idegrostok előbb veletlenek, úgy a neuroma myelinicum is kezdetben amyelinicum , és valamint maga az idegrendszer az idegállományon kívül neurogliát, vagy perineuriumot tartalmaz, úgy mindkettő a tiszta neuromában is jelen van. De ha azok kocsonyás, vagy rostos kötszövet által vannak helyettesítve, akkor myxo-, vagy fibroneuromáról, ha az edények erősen megszaporodottak, vagy kitágultak, akkor neuroma telangiectodes-ről beszélünk. Úgy a rostos mint a sejtes neuroma előjöhet az agyban, gerinczagyban és dúczokban : neuroma centrale, vagy a környi idegekben: neuroma periphericum. Egy válfaja az utóbbinak az idegek környi végkészülékein előjövő neuroma terminale. Ha a neuroma egy és ugyanazon szervezetben több példányban fordul elő, akkor neuroma multiplex-nek, ha eredetét erőművi ártalmaknak köszöni, azon esetben neuroma traumaticumnak nevezik. A neuroma név legelőször 1803-ban Odier által egy myxoneuroma-nál alkalmaztatott, mely elnevezés egy ideig minden idegdaganatnál használtatott, tekintet nélkül arra, váljon az fibroma, myxoma, glioma, syphiloma, vagy rák volt-e; mígnem Virchow a neuromának fennti definitioját adta, a többi idegdaganatokat pedig egyszerűen fibroma, myxoma stb. ad nervum-nak nevezte. A neuroma javára mindezen esetben döntő azon kérdés, váljon megszaporodtak-e az idegelemek ; csak a fibro-neuromát lehetne mégis az idegen levő fibromával összetéveszteni, ha amannak idegelemei az interstitialis kötszövetnek elkérgesedése által elenyésztek volna. Annak eldöntése is, váljon valamely daganat neuroglioma, vagy neuroma-e, szintén gyakran csak egyéni tetszéstől fog függeni, minthogy a kettő közti különbség csupán fokbeli: a neurogliomában több a neurogliasejt, melyekhez Klebs-szel ellentétben Bertheau G. (1879.), igaz, a póksejteket is számítja, a neuromában pedig több az idegelem. Craigie hibásan nevezett minden tuberculum dolorosumot (Wood painful tubercleja) kis neuromának (neuromation), habár ezen csaknem mindig egy példányban, mégpedig a végtagok legkisebb bőrágain az ízületek közelében, ritkán az arezon, a borokon, a tejmirigy körül előforduló kicsiny, önkényt, vagy időváltozáskor, menstruatio és terhesség alkalmával, nyomásra, vagy még inkább könyed érintésre fájdalmakat vagy görcsöket előidéző tuberculum dolorosumok csak kivételképen állanak véletlen idegrostokból, s így csak kivételesen érdemlik a neuromation nevet; rendszerint majd puhább, vagy kérgesebb kötszövetből, majd rostos porczból alkotvák, majd leiomyomák, majd angioma cavernosumok, majd pedig — mint azok, melyeket a Hoggan házaspár adenoma sudoriparumnak tartott — angioma simplex hypertrophicumok, melyeknek egy ideggel való összefüggése bár mindig feltehető, de nem mindenkor mutatható ki. A valódi neuromák legtöbbje nagyobb mint a tuberculum dolorosumok, csak később, vagy épen nem fájdalmas, mert mélyebb, vastagabb, relatív kevés érző rostot tartalmazó, kevesebb hőmérséki és erőművi ártalmaknak kitett idegekből származik. A neuroma fibrillare myelinicum fehér, szürkésfehér, a neuroma fibrillare a myelinikum szürke, sárgás, fehéres, áttetszőbb, mindkettő tömött, átmetszésnél, csak kevés tiszta nedvet ürítnek, fibromához vagy feromyomához hasonlóan tömött rostkötegnemezt mutatnak, nagyobbrészt vérszegények, néha sebenyesek. A velőt tartalmazók felismeréséhez elegendők finom metszetek és azoknak felvilágosítása eczetsavval, vagy még jobban nátronnál, a fedőlemez nagyobb nyomásának kikerülésével, mely a velőt tartalmazó rostok myelinjét kisajtolhatná ; a velőnek feketére való festése felosmiumsavval a diagnosist könyíti. A velőtlen rostos neuroma még microskop alatt is igen hasonló egy fibroma- vagy feromyomához, eczetsavval kezelve semmit sem mutat mást, mint egy nagy tömeg hosszúkás magvai, melyek tömött rostos, vagy csikolatos alapanyagba vannak beágyazva. Vigyázatlan szétszedésnél a magvak szabaddá lesznek, de elővigyázatosnál látható, hogy ezen magvak nem sejtekben, hanem hosszú, kettős contourral bíró, haránt átmetszésnél gömbölyű vagy gömbszerű rostokban feküsznek, hogy ezen rostok kötegeket képeznek, melyek a már említett nagyszámú, rendszeres elrendeződésű, hosszúkás-tojásdad, keskeny magvak által a kötszövet-kötegektől különböznek. A kérdéses dagnak már Reil által ajánlt 25 ° C-os legénysávban több napig tartó maceratioja, mivel a kötszövet-rostokat feloldja, a véletlen idegrostokat pedig érintetlenül hagyja, rendesen lehetségessé teszi a differentialis diagnosist a neuroma fibrillare amyelinicum és fibroma között. A környi neuromáknak egy válfaját képezi a neuroma plexiforme, vagy a mint azt Bruns Pál nevezi, 49 Budapest, 1881. 49. SZ. I december 4. ORVOSI HETILAP. Honi s külföldi gyógyászat és kórbavárlat közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 ij kr. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-tele házban. HUSZONÖTÖDIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom: Scheuthauer G. tr. A neuromáról. — Szánthó B. A villámcsapás egy esetéről. — Könyvismertetés. Mittheilungen aus dem kaiserlichen Gesundheitsamte. Von Dr. Struck. — Lapszemle. Az idegnyujtásról. — Epilepsia partialis. Tárcza: A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1881. november 26-kán. Hertzka K. tr. bemutatása. Tauffer tr. bemutatásai és előadása. — Arkövy J. tr. A fogászat (XII. szakosztály) a londoni nemzetközi orvosi congressuson. II. — Kanzler L. tr. Adat a hypnotismus tanulmányozásához hysterikusoknál. — Vegyesek. — Pályázatok.