Orvosi Hetilap, 1882. február (26. évfolyam, 6-9. szám)
1882-02-05 / 6. szám
A catatonikus tébolyodottságról. Közli: Laufenauer Károly tr., egyetemi magántanár, orsz. tébolydás másodorvos. II. eset. Sch. M., 19 éves, héber, nőtlen, bölcsészethallgató. Rői születésű, a m. kir. o. tébolydába a szent Rókus-kórház figyelő osztályáról 1878. nov. 4-kén vétetett fel. Kétli Károly tr. e. m. tr., a szent Rókus-kórházi főorvos orvosi bizonyítványában a következőkről értesít: Beteg a fővárosi közkórházba 1878. october 12-kén vétetett fel. Az egyén behozatala előtt csak nehány nappal jön elmezavarttá. Állítólag A. A. szerkesztőnek egy költeményt adott át, hogy azt lapjában közölje, s miután az huzamosabb ideig sem jelent meg, a szerkesztőt — kitől kitérő válaszokat nyert, — többször interpellálta. Ez időben kizárólag költészettel foglalkozott, s írt egy „Őrült“ czímű verses színművet is, melynek tartalma azonban felette zavart és lazán összefüggő volt. Beteg ez időben az embereket kerülte, mindenkiben ellenségét és üldözőjét vélte látni; kereste a magányt; legjobb barátjától is félt, s oly zavart beszédű és magaviseletűvé vált, hogy ismerősei kórházba szállították. Az országos tébolydában felvett status praesens a következő : Beteg kisebb termetű, gyengén táplált, kise kék, látai egyenlők, hajzata szőke, koponyája alaki eltérést nem mutat. Mellkasa szűk , egyéb szerveiben rendellenességek ki nem mutathatók. Kedélye nyomott, s lehorgasztott fejjel, földre irányzott tekintettel ül; felszólítva, hogy mondja el költeményét, azt feleli, hogy emlékezete nem elég hű annak visszaadására, de körülbelül így kezdődik: „Angyalom, ha rád gondolok, Lelkem édesen mereng, Repes szívem —■ — —.“ Nagy nehezen vontatva beszél, s elég nagy időközökbenfelel. Mondja, hogy barátai őt különféle kérdésekkel unszolták, mint nagyon nyugtalanította. Pestre jövetelekor anyagi gondokkal kelle küzdenie, sokat nélkülözött. Utóbbi időben többször álmatlan északái voltak, épen sanyarú helyzete miatt, úgy hogy reggelig nem aludott. Más gondolatok is gyötörték őt, így, hogy meddig fogja még szűzies állapotát megtarthatni, s hogy nem kap-e majd e miatt hátgerinczsorvadást ? Azt is észrevette, hogy barátai ő felette adomázgatnak és egy más komikus dolgot úgy adnak elő, mintha vele történt volna. Betegnél a vizsgálat igen meg van nehezítve azáltal, hogy csak hosszas nógatásra felel, s akkor is keveset. Magára hagyatva, nagyobbrészt némán tölti idejét, s tekintete merev, mintha valamely tárgyat rögzítene ; néha magában beszélni látszik, s ki is ejt érthetlen szavakat; ilyenkor szemeit az ég felé fordítja, kezeit kitárja és arczán bizonyos megelégedés vonása tükröződik vissza. Érvelése 68—72, lágy, könyen összenyomható. Renyhén táplálkozik. Hőmérséke lázat nem jelez. 6. /XI. Még kevésbé közlékeny. 7. /XI. Szótlanul áll, kisfokés nyálfolyás, tagjaiban és a nyakizmokban viaszmerevedettség. Megszólításra nem felel. Éjjel nyugodt, tisztátlan. Ürülékeit maga alá ereszti. 8. /XI. Ugyanazon állapot. 9. /XI. Még mindig lehangolt. A bőr érzékenysége az egész testen egyenletesen csökkenést mutat. 10. /XI. Ugyanazon állapot nyugodtan ülve marad, ahová ültetik. 12./XI. Nincs változás. 15./XI. Folyton catatonikus, nyálfolyással. 20./XI. Folyton catatonikus; a végtagok az adott állásban megmaradnak. Faradikus árammal (3 Gaiffe-féle elemmel) izgatva, találjuk, hogy a villamos izgatottság az áram iránt valamit csökkent, de egészben véve jelen van; erősebb áramokra az izmok nagy erélylyel húzódnak össze. Betegnek a faradikus áram fájdalmat okoz, azért elkezd sírni, könyei folynak, s élénk fájdalmi nyilvánítások és önkénytes mozgások. Bal arczfél hidegebb, rajta nyirkos izzadtság, a jobb melegebb és kipirosodott. Ezen hőmérsék különbözet úgy a fejen és a törzsön, mint a végtagokban fennáll. 25./XI. Roszúl táplálkozik, igen roszul néz ki, megszólításra épen nem felel, s folyton egy helyen ül, vagy áll. Éjjel nyugodtan alszik. 28./XI. Ugyanazon állapot. 5./XII. A kórkép nem változott. 10./XII. Valamivel jobban táplálkozik, a kezébe adott eledelt megeszi. 15./XII. Ugyanazon állapot, a féloldali hőmérsék-különbözetek fennállanak. A viaszmerevedettség meg van. 20./XII. Viaszmerevedettség, de valamivel agilisebb, jobban táplálkozik, féloldali hőmérsék-különbözetek. Nem tisztátalan. Nyálfolyás megszűnt.6 6. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. Megrendelhető minden kir. postahivatalnál, a szerkesztőségnél nádor-utcza 13. szám és Kilián György könyvkereskedésében váczi-utcza Drasche-féle házban. ORVOSI HETILAP EBRUAR UDAPEST, 1882. ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben és vidéken egész évre 10 frt., félévre 5 frt. A közlemények és fizetések bérmentesitendők. HIRDETÉSEKÉRT soronkint 15 új kr. tlefonI S KÜLFÖLDI GYÓGYÁSZAT ÉS KORBUVÁRLAT KÖZLÖNYE. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM. Felelős szerkesztő és tulajdonos Markusovszky Lajos tr. Főmunkatárs Balogh Kálmán tanár. Tartalom : Laufenauer K. tr. A catatonikus tébolyodottságról. II. — Havas A. tr. A bőrfarkas (lupus vulgaris Hebrae) kezelése. — Ónodi D. tr. Mihálkovics G. ny. r. tr. II. boncztani és fejlődéstani intézetéből. A lábhuzamon és lázidegen előfordult idegváltozatról. — Ábrahám B. tr. A lágyékmirigydaganatok, s azok újabb kezelése. — Könyvismertetés. Die Manie. Eine Monographie von Dr. E. Mendel. — Lapszemle. A bélcsonkolásról. — Az ozomsált levegő álmot hozó gáz. — A phthysis laryngea kezelése. Tárcza: A budapesti kir. orvosegylet rendes ülése 1882. jan. 21-kén. Iszlay J. tr. a stomametriáról. — Jegyzőkönyvi kivonatok a biharmegyei orvos-, gyógyszerész- és természettudományi egylet szaküléseiből. 1881. septemberi, novemberi és decemberi szakülés. — A kolozsvári orvos-természettudományi társulat 1882. január havi orvosi szakülése. — Vegyesek. — Pályázatok.